Bár egyértelműnek tűnik, a szagérzékelés bonyolultabb, mint azt gondolnánk: biológiai megvalósulása valójában nem követi a többi érzékféleségnek a megvalósulását. „Nem pont úgy zajlik le, a szagérzékelés megvalósulását segítő idegpályák nem olyan konvencionális utakon haladnak, mint a többi érzésféleség esetében” – árulja el dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász főorvos. Nagyon sokáig rejtély volt, hogy miként történik a szagérzékelés.
Valami olyasmiről van szó, mintha kilencszáz különféle, alapvető szagot tudna megkülönböztetni az orrunk, és ennek a kilencszáznak a kombinációit érezzük a valóságban, magyarázza a szakember.
Minek nekünk a szaglás?
A szaglásérzékelés nemcsak önmagában fontos, hanem azért is, mert az ízérzékelésnek is része. „Az érzés, amit az ételek fogyasztása közben érzékelünk, nagyobb mértékben az aromáknak, azaz a szagoknak, és kisebb mértékben maguknak az ízeknek tudható be.
Ez a hat „íz” azonban még mindig nem tud egy olyan változatosságot adni, mint amit az ételek íze a valóságban hordoz. Erre jól rávilágít az a tapasztalat is, hogy az ízérzési zavarra panaszkodó betegek nyolcvan százalékának valójában szaglási zavara van” – jegyzi meg az ideggyógyász.
Szaporodó idegsejtek – ez is a szaglás sajátossága
Már a középiskolai biológiaórán megtanultuk, hogy az idegsejtek nem szaporodnak, így életünk végére jelentősen kevesebb neuronnal rendelkezünk, mint amennyivel a világra jöttünk. Ez a közismertnek mondható tény azonban nem teljesen igaz: a szagló nyálkahártya is neuronokból áll, ezek a speciális idegsejtek azonban szaporodnak. „Ez egy igen egyedi helyzet: a szaglással foglalkozó hámban idegsejtek képződnek egész életünk folyamán, bár ez a képződési folyamat is lassul az idő teltével.
– summázva tehát: bár ezek a speciális idegsejtek életünk során folyamatosan képződhetnek, az öregedés a szaglás szempontjából is elkerülhetetlen.
A komfortérzetünk miatt fontos
Látásunk és hallásunk mellett a szagérzékelés jelentősége eltörpül. „Hogyha valaki választhatna, hogy mit kell elveszítenie a fentiek közül, meggyőződésem, hogy a szagérzékelés mellett döntene. Valójában szaglás nélkül lehet élni, csak nem érdemes” – fogja humorosra a szakember.
Meglehetősen ritka panasz volt a szagérzékelés elveszítése a világjárványt megelőzően, a covid azonban felszínre hozta a szagérzékelés kérdését, elsősorban azért, mert a fertőzés alaptünete volt a szaglásvesztés. A tünet egyébként legtöbb esetben a fertőzés lejárta után legtöbb néhány hónappal megszűnt vagy jelentősen enyhült.
Vigasz ez, hiszen ezek a sejtek jobban gyógyulnak, mint az idegsejtek” – tudjuk meg.
A szagláskárosodás két kategóriára osztható: egyrészt, amikor az orrnyálkahártya, a homlok-, arc- vagy az orrüreg környékén történik trauma vagy krónikus gyulladás. Ebben az esetben a fül-orr-gégész szakorvoshoz kell fordulnunk. Jó hír azonban, hogy ezek az állapotok jól gyógyulnak. A szagláskárosodás oka azonban lehet idegrendszeri is: ilyenkor a szaglásban részt vevő perifériás neuronok károsodása áll a háttérben. „Ilyenkor a szaglászavar gyógyítása, javulása nagyon sok esetben esélytelen” – szögezi le a neurológus.
Van visszaút?
Az idegrendszeri károsodás következtében kialakult szaglásvesztés gyógyítására léteznek ugyan kísérleti terápiás módszerek, ezek azonban egyrészt nem hozzáférhetők nálunk, másrészt az eredményességük nem bizonyított. „Szaglástréningnek nevezhetnénk ezeket a módszereket, amelyek során különböző szagokat módszeresen szagolgatnak a páciensek, ezzel mintegy szoktatva a szagláshoz az érzékszervüket. Őszintén, a módszer hatásosságáról nem tudunk adatokat” – teszi hozzá az orvos.
Aromaterápia: a testnek is jó?
Hinni lehet benne, tagadni is lehet, de nem áll rendelkezésre megfelelő hihető, kutatási adat az aromaterápia hatékonyságáról sem. Persze, minden elképzelhető, teszi hozzá a szakember. „A kívülről jövő impulzusok sok mindent befolyásolhatnak az idegrendszerben és az idegrendszeren keresztül más szervekben, elképzelhető tehát, hogy valami haszna legyen az aromaterápiának. Nem azt mondom, hogy lehetetlen, de nem tartom nagyon valószínűnek” – teszi hozzá.
ami szagláskárosodáshoz vezet. A visszafordíthatatlan károsodáshoz azonban huzamosabb ideig kellene ilyen anyagokat – lásd például ammóniát – szagolgatnunk. Továbbá az orrnyálkahártyára kifejezetten károsan hatnak az orron keresztül beszívott drogok.
Érdekesség, hogy az amerikai egészségügyi hatóságok legújabb ajánlása szerint a cinktartalmú orrcseppek használata is kerülendő, mert ezek károsíthatják a szaglást, és
egyrészt a belélegzett füstben számtalan toxikus anyag van, másrészt maga a füst krónikus nyálkahártya-gyulladást idézhet elő. Általában azonban már a dohányzással való felhagyás első napjaiban jelentősen javul a szagérzékelés. Ezt pedig mi is tanúsítjuk.
Nem mindegy, hogy hol és hogyan tanul a gyerek – a gerincegészség szempontjából sem. Legjobb, ha egészen kisiskolás kortól megszokja, hogy a megfelelően kialakított tanulóasztalnál, kényelemesen ülve végezze el a leckéit, javasolja a szakember.korábban írtuk
Milyen a (gerinc)egészséges tanulósarok?
