Bár nem egyetlen konkrét formában van jelen eme szervünk, alkotóelemei mindenhol megtalálhatók a testünkben. Különböző fertőzések ellen véd, betegségek utáni felépülést segít elő, illetve olyan élettani folyamatokban vesz részt az immunrendszer, melyek a mindennapi életben természetesnek hatnak (véralvadás, vírusok és baktériumok kiiktatása, nyálképzés, emésztési folyamatok), sorolja Albert Kinga allergológus, klinikai immunológus. Vannak viszont olyan periódusok, teszi hozzá, amikor figyelmét egy, a szervezetünkben zajló más folyamatra irányítja, és úgy tűnhet, hogy a megszokott tevékenysége csökkent, „legyengült”. Ennek a folyamatnak nincsenek azonnal észrevehető jelei. Azonban általánosan elmondható, hogy
a szervezet bármely részén bekövetkező változás betegséget okozhat
– az immunrendszer pedig előbb-utóbb jeleket küld nekünk, ugyanakkor épp e védelmi apparátus válhat ellenséggé is – természetétől függően ennek is vannak jelei.
Működési elve
Az immunrendszer a „betolakodók” ellen alapvetően kétféle mechanizmussal védekezik: a veleszületett, azaz mindenkiben megtalálható úgynevezett nemspecifikus mechanizmussal, illetve a szerzett, az élet folyamán kialakuló különleges módszerrel, leegyszerűsítve a „memóriasejtek" munkájának köszönhetően.
Legyengül az immunrendszer?
Általános jelenség, hogy tavasszal fáradtabbak, kedvetlenebbek vagyunk, mert lecsökkennek a szervezetben az elmúlt nyár, ősz során gyümölcsökből, zöldségekből felhalmozott vitamin és ásványi anyag tartalékaink. Ehhez a lemerült, vagy trendi szókapcsolattal élve „lepattant” állapotra rátevődnek a Nap UV sugarai, és sok ember száján máris bizsergő érzés jelenik meg, az ajakherpesz. Ez is egyértelmű jele lehet immunrendszerünk leterheltségének, magyarázza az orvos. Fontos azonban tisztázni, hogy ez esetben egy egyébként teljesen egészséges immunrendszerű ember legyengüléséről beszélünk. Ezek átmeneti állapotok, hamarosan a tünetek elmúlnak.
A legyengült immunrendszer megfogalmazás ilyenkor nem feltétlen helyes, hiszen immunrendszerünk egyszerűen csak mással van elfoglalva.
– Ismerős lehet, hogy a gyerek alig megy közösségbe, máris folyik az orra, köhög, többet van otthon, mint amennyit óvodába, iskolába jár, az anyukák érthető módon a gyógyszerpiacon fellelhető összes immunerősítő szert kipróbálják, hogy ne betegedjen meg olyan gyakran a gyermekük, viszont ezekben az esetekben immunrendszeri éretlenségről van szó, amin ezek a csodabogyók nem segítenek. Ilyenkor a helyes diagnózis jellemzően késik, mert várjuk, hogy az immunerősítő hasson, vagy a gyermek „kinője” a problémát – magyarázza Albert Kinga.
Vitaminok?
A mai szakirodalmi adatok szerint egyetlen bizonyított immunomoduláló hatással bíró vitaminunk van, a D-vitamin, ami elősegíti valamelyest az immunrendszer érését, ezért főleg az allergiás megbetegedéssel rendelkező gyermekek esetén javasoljuk hosszabb szedését. Ezek mellett, mondja a szakorvos, nyilván használhatók a régi, népi hagyományokra alapozó immunerősítő kúrák, mint a méz, fenyőszirupok, gyógynövényes keverékek, halolaj kivonatok – csak tudatában kell lennünk, hogy egyik sem csodaszer, csak adjuváns, vagyis kisegítő szereppel bír.
Dr. Albert Kinga allergológus, klinikai immunológus
– Sok esetben a szakrendelésen felmerül a kérdés a betegben, hogy az allergia azért alakult-e ki, mert immunhiányos állapotba került, ám jó tudni, hogy az allergiás megbetegedés az immunrendszerünk túlműködésének a következménye, tehát ilyen esetben az immunerősítés nem szempont.
Hiba a rendszerben: autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségeknek számos ismert és számunkra, szakemberek számára is ismeretlen formája van, sokszor a rengeteg információ mellett is csak tapogatózunk a sötétben, fogalmaz Albert Kinga. Ilyenkor alapvetően a szervezetünk saját maga ellen fordul, ahogy a neve is mutatja, úgynevezett autoantitesteket kezd termelni. Attól függően, hogy ezek milyen típusúak, támadják az ép szöveteket. Egyelőre
kevés autoimmun betegségnek ismert a valódi kiváltó oka, hogy mi is az a konkrét tényező, ami a szervezetünket saját maga ellen irányítja, de azt tudjuk, hogy a genetikai hajlamon túl a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak,
pl. a fertőzések, hosszantartó gyógyszeres kezelések, a nagyfokú stressz, alkoholfogyasztás. Sajnos a kialakult autoimmun betegségek nagy része egész életünkben elkísér, egyesek állandó gyógyszeres kezelést, akár szervátültetést igényelhetnek, hogy a tünetek kordában tarthatóak legyenek, míg mások (pl. gluténérzékenység) a probléma okozójának elkerülésével tünetmentessé válhatnak.
Vannak azonban életet veszélyeztető autoimmun kórképek is, ezek pontos diagnózis és helyes kezelés hiányában végzetes lefolyásúak lehetnek. Amennyiben csak enyhe fokú, átmeneti jellegű tüneteink vannak – mondhatni jelez az immunrendszer –, megfelelő táplálkozással, sporttal, szabad levegőn végzett tevékenységgel stb. támogathatjuk szervezetünket, hogy az általunk normálisnak tartott működés mihamarabb visszaálljon, viszont ha tüneteink súlyosbodnak, elhúzódó jellegűek vagy visszatérő fertőzéses betegség, állandó hasmenés, nagy súlyvesztés lép fel, feltétlen kérjük szakorvos tanácsát.
A védelem hiánya
Immundeficienciák, vagyis immunhiányos állapotok – eredetük szerint megkülönböztetünk elsődleges vagyis veleszületett és másodlagos, szerzett formákat. Az elsődleges formák nagyon ritkák és általában genetikai hátterűek. A paletta rendkívül széles és változatos, talán a
leggyakrabban előforduló a gyerekekkorban megfigyelhető átmeneti immunhiányos állapot, ami miatt a kisgyermek fogékonyabb lehet fertőzésekre a nyálkahártyákon (szájban, orrban).
Ez egy szerencsésnek mondható példa, emeli ki Albert Kinga, általában iskolás korra magától megoldódik. Vannak viszont súlyos, veleszületett formák is, amik speciális, vénásan adagolt immunoglobulin-pótlást vagy csontvelőátültetést igényelnek. A másodlagos, avagy szerzett immunhiányos állapotok közül a legismertebb forma a HIV fertőzéssel kapcsolatos immunhiány, az AIDS. Szintén szerzett formáknak minősülnek a gyógyszeres és egyéb immunoszupresszív kezelések (pl. vesetranszplantáció után), alultápláltság, egyes daganatos megbetegedések következtében vagy a szervezetünket érintő komolyabb fertőzések után fellépő immunhiányos állapotok. Az immunrendszer tehát bonyolult folyamatok, mechanizmusok összessége, mely véd, és bármilyen változás jel arra, hogy történik valami: figyeljünk hát a jelekre, mert így mi magunk is hozzájárulhatunk, hogy valóban minket szolgáljon.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Nőgyógyászati kisokos – Jóindulatú elváltozások: ciszta, mióma, polip...
El kellene menni a nőgyógyászhoz, gondoljuk – és halogatjuk sokszor. Mint ahogy fogorvoshoz sem kedvtelésből járunk, nőgyógyászhoz sem, de az évenkénti vizsgálat bizony hasznos, sőt szükséges. Egy-egy rutinellenőrzés során aztán olyan kifejezéseket hallhatunk az orvosunk szájából, mint ciszta, mióma vagy polip, és elkezdhetünk negatív gondolatokat gyártani. Most részletesen megtárgyaljuk, hogy melyik micsoda, és eloszlatjuk a félelmeket. Ugyanis ezek mindegyike kezelhető. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021.
