A közösség az emberi együttélés és együttműködés társadalmi alapformája. A társadalomtudományok egyik fő kutatási területe a csoportok vizsgálata: az emberek által alkotott társadalmi, vallási, politikai és gazdasági intézményeken, szervezeteken és csoportokon belül a társadalmi és társas viselkedés. Megfigyeli mind a csoportokon belüli viselkedési formákat, normákat, szabályokat (például egy adott település közösségi normáit, büntető rítusait, de vállalkozói szellemét is), mind pedig a csoportok között létrejövő viselkedési formákat (például vegyesházasságok alakulása a román-magyar egymás mellett élő közösségekben), illetve a csoportok hatását az egyénre – magyarázza Gergely Orsolya szociológus.
Szerteágazó közösségi életünk
Egyidőben számtalan csoportnak és közösségnek is lehetünk tagjai. Egy adott településen élünk, oda tartozunk, ahhoz a közösséghez. Ugyanakkor munkahelyi-, szülői közösséghez egy vagy több oktatási intézményben, továbbá rokoni közösség(ek)hez, baráti társasághoz is. Énekelhetünk az egyházi kórusban, önkénteskedhetünk egy civil egyesületnél, járhatunk filmklubba… egy közösség tagjává válhatunk úgymond „beleszületéssel” – egészíti ki a szakember a fogalmat. Meghatározó ez esetben a fizikai környezet:
egy adott település közösségéhez, vagy felekezethez tartozunk családunk, rokonaink, felmenőink által. (Minél kisebb egy település, annál erősebb lehet az odatartozás érzete, minél nagyobb, annál gyengébb.)
Illetve egyéni döntés útján, ebben például az oktatási intézményeknek van meghatározó szerepe: valaki Bolyais lesz, Sapissá válik. Míg az előzők szinte mind adottak, szülőhelyünk, lakhelyünk, családunk által meghatározottak, addig utóbbit nagyjából az egyéni érdeklődés, nyitottság, habitus, alkat határozza meg.
Közös célok éltetik a közösséget
A közösségek általában valamilyen közös célok vagy feladatok érdekében jöttek létre régen, és maradtak fenn napjainkig. Vagy rövid időre létrejönnek, felbomlanak, és újak jönnek létre, mondja Orsolya. A közös célok megvalósítása érdekében a közösséghez tartozó egyének közös döntéseket hoznak, és ezekhez a döntésekhez mindenki alkalmazkodik. Amíg léteznek ezek a közös célok, amíg fontos az egyén számára a közösség, és a közösség számára annak egyénei, addig tud létezni. Ha megvalósul a cél, amiért létrejött a csoport, vagy okafogyottá vált, megszűnhet közösségként funkcionálni. Gondoljunk például a régi székely tízesekre, melyek fontos szomszédsági funkciót láttak el, ezek ma már nem léteznek, felbomlottak, vagy funkcióik megszűntek, teszi hozzá a szociológus.
Hatással a társadalomra
Hogy milyen mértékben tud hatni a társadalomra egy-egy közösség, függ a csoport nagyságától, illetve a közös céltól, a funkciójától. Egyértelmű, hogy minden kisebb-nagyobb közösség nem ugyanolyan érdekérvényesítő meg impakt faktorral rendelkezik, viszont tud hatni. Nagyon sok tényező függvénye ez: kommunikáció, értékrend, a csoport nagysága, a csoport szerepe a társadalmon belül, a csoport érdekérvényesítő képessége… Például, ha orvosok kezdenek sztrájkolni, annak minden bizonnyal nagyobb jelentősége van, mintha egyetemi oktatók kezdenek hasonló cselekedetbe, véli a szakember.
Online: előny és hátrány egyidőben
A közösségi média lehetőséget teremtett a csoportok különféle alakulására. Egyre több és több csoport, közösség tagjai lehetünk. Gergely Orsolya szerint azonban ezek
az online csoportok legtöbbször nem bírnak olyan nagy identitásformáló erővel, mint egy „old school” közösség.
Például ha egy cserkészcsapatnak, vagy kórusnak a tagja valaki, akkor annak az értékvilágnak is a részese, amit a csoport képvisel. Viszont online nagyon sok csoportnak lehetünk a tagjai úgy, hogy nem is ismerjük, vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy magunkévá tesszük a csoport értékeit. Benézünk, olvasgatunk, vagy trollkodunk…
Egy hagyományos közösségben, csoportban valamennyire bevonódunk, egy online közösségben ez kevésbé történik meg. És már kevésbé mond el valamit rólunk, az identitásunkról az, hogy kikkel vagyunk egyazon csoportban. Gondoljuk el, régen egy közösséghez tartozást az öltözet is javarészt tükrözte.
Az online közösségek nem tudják, vagy ritkán ezt a fajta valahova tartozást ennyire elmélyíteni, illetve emberileg sem vagyunk képesek annyi mindent kívül-belül hordani magunkon, mint amennyi csoportba egyetlen kattintással be tudunk lépni, fogalmaz Orsolya. Az előnyök mellett ennek (tanulás, informálódás, tájékozódás, inspirációs forrás, ötletmerítés, töltődés, ventillálás, gőzkiengedés, panaszkodás, élmények megosztása stb.) hátrányai is vannak: 50 csoportban vagyok benne, de a hozzájuk való tartozás az egyén számára nem feltétlenül tud olyasfajta megtartó erőt adni, mint amire egy olyan közösség képes, ahol sok időt töltöttünk el, hasonló emberek társaságában, rengeteg közös élményünk van, ismerjük jól egymást.
Merre tart a jövő?
Az aktív, cselekvő közösségek évtizede vár ránk. Lesznek megerősödő közösségek (pl. zero waste-törekvők, vagy otthonoktatók közössége), és lesznek gyengülő közösségek (pl. elöregedő települések, olyan települések, ahová lakói csak éjszakára vagy hétvégére járnak, szervezetek, ahol nincs közösségépítő tevékenység, stb.).
Az biztos, hogy az online közösségek és az online kommunikáció meghatározó lesz minden szempontból.
Megtapasztalhattuk, hogy a fizikai közösségi élmény elengedhetetlen, és nehezen viseljük hosszú távon ezek hiányát, de azt is láttuk, hogy egyre inkább erősödnek az online közösségek. A nemzetközi trendek is egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy mind a kis, mind a nagyobb közösségekkel folyamatosan foglalkozni kell, a tagokat motiválni szükséges, és állandóan kisebb-nagyobb ügyek mellett aktivizálni. A közösségszervező tevékenység egyre inkább szakmává és igencsak fontos tevékenységgé fog válni.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
