Az online kihívások kitalálói remekül ráéreztek arra, hogy melyek a kamaszok életkori sajátosságokból származó, gyenge pontjai, melyek a még fejletlen készségek és képességek náluk, milyen szociális igényeik vannak, és miben szenvednek hiányt. Nem csoda tehát, hogy a kihívások könnyen eljutnak ahhoz a célközönséghez, amelyik ebben az életkorban a legsebezhetőbb – mondja Bartha Krisztina marosvásárhelyi pszichológus.
csakhogy az online világ által kínált identitáskeresési lehetőségek sokkal veszélyesebbek ma, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. A mai fiatalokban is ég a vágy, hogy egy csoport részévé váljanak, és ugyanúgy, mint régen, ma is félnek attól, hogy kimaradnak valamiből, ha nem követik az éppen aktuális trendeket, legyen az öltözködés, zenehallgatás, hobbi vagy éppen online kihívás. A kihívások teljesítése ugyanakkor a tinédzserkorban híresen mélyen járó énkép átmeneti megerősödését, az aktuális pozitív énkép megjelenését is segíti. Mindemellett ne feledjük azt sem, hogy ebben a korban sokkal nagyobb a kockázatvállalási hajlam, mint a későbbi életkorokban.
Az agykémia is közrejátszik
Az agy fejlődése, elsősorban a homloklebeny éretlensége elvezet ahhoz, hogy a fiatalok nem mindig tudják helyesen felmérni a veszélyhelyzetet, tetteik következményeit. Figyelmük középpontjában a pillanatnyi élmény áll, nehezen működik az impulzusok gátlása, az önkontroll, nem egészen fejlett a döntéshozási képesség és az empátia sem. Serdülőkorban nő a dopamin iránti érzékenység, emiatt fokozódik a kíváncsiság, az újdonság- és az élménykeresés ebben az időszakban természetes – magyarázza a pszichológus.
Egy kihívásban való részvétel része lehet az önértékelési folyamatnak, amelyben a fiatal azt éli meg, hogy végre valamit képes volt megtenni, azáltal lett „valaki”, hogy végrehajtotta a kihívást. Ugyanakkor az önbizalom növelésének eszköze lehet, különösen, ha más területeken nem érzik magukat sikeresnek vagy elismertnek. A társak véleménye és elfogadása is nagyon fontos tényező. Ide kapcsolódik a FOMO jelensége is: az attól való szorongás, hogy kimarad valamiből, háttérbe szorítja az észérveket.
A puszta tiltás ritkán hatékony
A kamaszkor kihívásaira felkészülni ideálisan az ezt megelőző tíz-tizenkét évben, azaz gyakorlatilag születéstől kezdve szükséges. Akkor is, ha sejtjük, hogy a kamasz lázadni fog és hibázik is, meg kell teremtenünk azt a bizalmi légkört, ami még a „balhék” esetén is megtartja a fiatalt abban a tudatban, hogy a szülei minden helyzetben az ő pártján állnak, és bármilyen baklövést követett is el, neki elmondhatja azt – mondja.
mint ahogy az első felindulásból származó büntetések, megtorlások, dühkitörések sem segítik a probléma hosszú távú kezelését. Sok esetben ezek éppen ellenkező hatást váltanak ki. Ehelyett érdemes minél több olyan helyzetet teremteni, amikor a kamasz hajlandó beszélgetni. Igyekezzünk használni a hatékony kommunikáció eszközeit, amelyben validáljuk a gyermek érzéseit, megosztjuk a saját érzelmeinket vagy tapasztalatainkat, kérdezzünk sokat az ő álláspontjáról, meglátásairól. Ezt követően tudunk a megoldás irányába fordulni. A cél tehát nem az, hogy mindentől „megvédjük” a kamaszt, hanem hogy segítsünk neki felismerni saját döntéseinek a súlyát, a következményeket, valamint azt, hogy mit nyerhet és veszíthet az online kihívásokban való részvétellel.
Akkor érdemes először beszélni ezekről, amikor a gyermek érdeklődni kezd az internet világa iránt, különös figyelemmel arra az időszakra, amikor megkapja az első saját eszközét. Nem kell mindent egyszerre elmondani – inkább egy hosszú távú, korosztályhoz igazított párbeszéd
Hallgassuk és értsük meg a gyermekünket!
Foglalkozásai során azt tapasztalja, hogy a szülők szoronganak, nem látnak bele a gyermekük digitális életébe. Ilyenkor a tiltás az első, ami eszünkbe jut, hívja a fel a figyelmet Kilyén Médiszdea székelyudvarhelyi pedagógus, internetbiztonsági szakember. Amíg a gyermek kicsi, ideig-óráig jó és könnyedén kivitelezhető megoldásnak tűnik, de az iskolakezdéskor már befuccsol a tervünk: jó lenne neki egy eszköz, amin elérhetjük. Itt jön a dilemma. De hogy is lenne megoldás a tiltás, ha gyermekünk azt látja, hogy mi mennyi dologra használjuk a digitális világot?
Az ötödik osztály kezdetére a diákok kilencven százaléka rendelkezik okoseszközzel, és sokuknál otthon van már valamilyen játékkonzol. A tiltás mellett
A mai szülőknek nincsenek mintáik arra vonatkozóan, hogyan lehetne jól nevelni digitális bennszülöttjeinket – mondja a szakember. Nem tudják megtanítani nekik, hogy a Roblox játékban csak barátokkal játsszanak, idegenektől ne fogadjanak el semmilyen ajándékot, hogy az online barát nem egyenlő a valódi baráttal, vagy hogy a személyes információ egy féltett kincs, amit nem fecsegünk ki mindenkinek stb. Nincs ahonnan ezt tudják, mert egyszerűen nincs tapasztalatuk, nincs egy kollektív tudástár, hogy melyik játék, app milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt.
Bár mi vagyunk a szülők, mégis egyre gyakrabban fordulunk hozzájuk segítségért, ami azt az érzést keltheti bennünk, hogy jól értik ezt a digitális világot, szülői segítségre nincs is szükség. De ne feledjük: a technikai tudás csak egy kis részét képezi a digitális intelligenciának, azt, hogy mennyire tudunk biztonságosan, etikusan és felelősen viselkedni a digitális térben, tőlünk, felnőttektől tudják megtanulni.
Beszéljük meg az online tapasztalatokat
Ahogyan kiskorukban sem hagytuk magukra őket, úgy az online világba is együtt, partnerként kell belépnünk. Ehhez elengedhetetlen, hogy időt és energiát fektessünk abba, hogy megismerjük azt az online környezetet, amiben ők mozognak.
Pontosan tudja, mennyire érthetetlen tud lenni, amikor az online játékokról mesélnek, jönnek a szakkifejezések és a szleng, amikor azt érzi a szülő, hogy kész, vége, ezt már nem képes befogadni. Ekkor jön el a sorsdöntő pillanat: ilyenkor kell megkérni a gyermeket, hogy mutassa meg, meséljen, magyarázza el az érthetetlen szavakat.
Nézzük meg vele a kedvenc influenszereit, és ne a lehordás legyen az első reakciónk – tanácsolja Médiszdea. Hiszen így bezárkózik a gyermekünk, és nem oszt meg többet semmit: nem fogunk tudni arról sem, ha valami olyant lát, amit nem ért, vagy, ami megijeszti. Nem fog mesélni arról, milyen kihívásokat próbált ki, mennyi bántó hozzászólást kapott és, bár napi szinten online kapcsolatban van a barátaival, mégis néha nagyon magányosnak, esetleg értéktelennek érzi magát.
Lehet, a való életben tudja, hogy nem szabad tulipánt enni, mert mérgező. Mégis, amikor azt látja, hogy egy kihívást már több százan vagy ezren, millióan megcsináltak, akkor nagyon könnyedén bekapcsol a megfelelési kényszere, az érzés, hogy olyan akar lenni, mint a többi, hogy ő már elég nagy, menő ahhoz, hogy ezt megtegye. Akkor bizony nagyon könnyedén felülíródik minden szabály, amit a védelme érdekében tanítottunk nekik. A digitális intelligenciafejlesztés tehát nem egy beszélgetés: éveken át tartó folyamat – mondja az internetbiztonsági szakember.
korábban írtuk
Black Friday – venni, csak venni?
Elkezdődött a vásárlási őrület: leárazások, kettő az egy áráért, csak most, csak ennyiért. Minden fórumon ezzel bombáznak. A Black Friday immár nem egy nap, hanem egy egész hónapot felölel. Nehéz ilyenkor megtartani a józanságunkat…
