„A gyógytornára nagyon sok esetben és széles körben szükség van. Nemcsak a mozgásszervi, reumatológiai, traumatológiai, idegrendszeri, belgyógyászati, szív- és érrendszeri, légzőszervi, időskori megbetegedések kezelésében foglal el fontos szerepet, hanem például még a nőgyógyászati, a sürgősségi, intenzív terápiás és szemészeti esetekben is” – sorolja a lehetőségeket Székely Tibor nagyváradi gyógytornász.
„Ezt a kulcsfontosságú ellenőrzést korosztályoknak megfelelő rendszerességgel el kell végezni” – tanácsolta egyúttal olvasóinknak.
A szakember arra is kitér, mi történik a gyógytornásznál. „Miután a gyógytornász meghallgatja a páciens panaszait, és felméri a tüneteket, tanulmányozza a páciens által hozott orvosi diagnózisokat, beutalókat, esetleges kórházi kezelések utáni kilépőket, minden apró részletre odafigyelve összeállítja, személyre szabja, elmagyarázza a követendő kezelést. Ezek a kezelések egyén szerint változnak, követve a javulásokat folytonosan a megfelelő gyógyulási fázishoz alakítja azokat a szakember.”
A „gyógytorna órán” a gyógytornász bemutatja, megtanítja, folyamatosan ellenőrzi a kezelés ideje alatt kiszabott gyakorlatokat, amelyek az egész testre hatnak. Esetektől függően ezek lehetnek egyszerűbb vagy összetettebb gyakorlatok. A pácienseknek a „házi feladatokon”, gyakorlatokon kívül egész nap figyelniük kell például a testtartásukra is a megbeszéltek alapján – magyarázta a gyógytornász. Amennyiben a páciens a lehető legkomolyabban veszi és folyamatosan betartja a szakember által összeállított kezelést, akkor minden esetben a lehető leghamarabb kezdenek jelentkezni a javulások. „Fontos tudatosítani, hogy a gyógytorna nem ér véget a fájdalom vagy egy-egy probléma megszűnésével, hiszen olyan szintre kell hozni a pácienst, hogy akár nem tudatosan is megelőzhessen bármilyen esetleges jövőbeni problémát” – mutatott rá Székely Tibor.
Mozgásforma, ami gyógyít
A gyógytorna az a fizioterápiás módszer, amellyel az egyes mozgásszervi panaszokat, sérüléseket kezelik. A diagnózist általában ortopédus, reumatológus vagy neurológus állítja fel, ezt követően pedig a gyógytornász egyéni mozgáskezelést dolgoz ki. Az elsődleges cél a fájdalom csökkentése, az ízületi mozgások javítása és teljessé tétele.
Amikor a páciens nagyon beteg, ágyban fekvő, akkor a gyógytornász olyan gyakorlatokat javasol, amelyekkel az izomsorvadást meg lehet akadályozni (passzív torna). Ha a beteg megerősödik, a gyakorlatokat már egyedül végzi a gyógytornász irányításával (aktív torna), és otthon is folytatnia kell. Heveny tünetek (heveny ízületi gyulladás stb.) esetén a teljes nyugalom a fontos, csak a fájdalom és a gyulladás hevességének enyhülésével kezdhető el a torna.
Figyeljünk oda a gyerekekre!
Gyermekkorban kiemelt szerepe van a szakorvosi szűrővizsgálatoknak és a prevenciós gyakorlatoknak a későbbi problémák kialakulási esélyeinek csökkentéséhez – irányítják rá a figyelmet a szakemberek. Kiemelik: a személyre szabott gyógytornát sok esetben ajánlják nem csak a diagnosztizált problémák kezelésére. A torna fő célja a gerincferdülés megelőzése és az ideális testtartás kifejlesztése, valamint a gyermekkorban még teljes mértékben kezelhető lúdtalp és sérülések vagy betegségek okozta mozgásbeszűkülések gyógyítása.
Jobb megelőzni a bajt
Nem mondunk semmi újat azzal, hogy az ülőmunka nincs túl jó hatással a szervezetünkre, ezért akik nyolc – vagy több – órán át például egy íróasztalnál, számítógép mellett dolgoznak, nem árt, hogy ha betartanak néhány alapvető szabályt, hogy ne az legyen a vége, hogy súlyos problémákkal kell orvoshoz, gyógytornászhoz fordulniuk.
Fontos például a megfelelő távolság a szék és az asztal között,
ne tegyük keresztbe a lábunkat, és főleg ne húzzuk be magunk alá.
És arról se feledkezzünk meg, hogy időközben tanácsos felállni. Például használhatjuk arra a telefonálásra szánt időt, hogy közben sétálunk, de időnként jó, ha körözünk a fejünkkel, megmozgatjuk vállunkat, kinek, ami jólesik.
korábban írtuk
Percek kérdése az élet – Hogy valóban segítség legyen az elsősegély
Öt-tíz, tizenöt perc – sokszor ennyin múlhat egy emberi élet. Vészhelyzetben zsigeri ösztönünk a segítségnyújtás, a jó szándék azonban legtöbbször nem elég. Mit tehetünk, hogy valóban segíthessünk?
