Magamhoz ölelem: „Nagyon el vagy keseredve. Nehéz most. Itt vagyok.” Lassan együtt lélegzünk. Mesélem, mit látok: felettünk madarak, a távolban felkiált egy fácán, és… nahát, cicás zokni van rajtad! Ellenőrzi. A másikon is van cica. A sírás elcsitul. Most már el tudja mondani: kukac volt az almában. Meg is mutatja. Ott van, tényleg. Ha ő lenne az első dackorszakosom, talán azt hinném, valami nagyon félrecsúszott nálunk. De most tudom, amit átél, valóban nehéz – és életkorának megfelelő.
Mi zajlik az agyban?
Az „érzelmi agy” (limbikus rendszer) hamarabb érik, mint az érzelmi „féket” adó racionális agy (prefrontális kéreg). 18–36 hónapos korban az önállósodási vágy felerősödik, az érzelmek pedig erős hullámokban jönnek: düh, félelem, frusztráció – és önfeledt öröm is. Képzeld el úgy, hogy tövig nyomja a gázt, miközben a fékrendszer még nincs kész. Ezért tűnik úgy, mintha „semmiség” miatt vesztené el a fejét.
Ilyenkor a sírás kétségbeesett segélykérés: „Kérlek, segíts, nincs fékem!” A jó hír? Ahogy érnek a magasabb rendű agyi területek, és amint támogató mintát kap, a gyermek egyre ügyesebb lesz az önszabályozásban. Amit ma megtapasztal tőled – a jelenléted, a figyelem, az elfogadásod, a kiszámítható, kedves keretek –, holnap a saját eszköztára része lesz. Jövőbeli érzelemszabályozása nagyban függ attól, hogyan reagálsz most a sírásokra, és milyen következtetéseket von le a viselkedésedből.
Nekünk felnőtteknek is vannak gyenge pontjaink, fáradtan, stresszben, zajban könnyebben maguk alá temetnek az érzelmek. Segít, ha emlékeztetjük magunkat: a dackorszak nem rólunk szól, hanem a gyermek fejlődéséről – és megpróbáljuk kívülről is látni a helyzetet.
Mennyiféle sírás! Néha elkerülhető, néha tanulságos
1. Feszültség okozta (diszstressz) sírás
Felgyűlt ingerek, túl sok szabály, stresszes szülők, váratlan helyzetek, zaj, nyüzsgés, vagy épp unalom. Látod, ahogy fokozódik a nyűgösség, majd „nem akarom”-spirálba fordul, estére pedig „túlpörög”. Néha rémálmok is követik. Ez is mutatja, mekkora munka az érzelemszabályozás az agynak.
2. Frusztrációs sírás („nem megy valami”)
Beakad a cipzár, összedől a torony, elveszik a kislapátot. Dühös kirobbanást, odacsapást, dobálást válthat ki – a tehetetlenség, veszteségérzés és meg nem értettség is olaj a tűzre.
3. Elbizonytalanodás/elválás miatti sírás
Ragaszkodás, kapaszkodás, ismeretlen helytől vagy embertől való félelem. Néha már az elválás előérzete is kiváltja.
4. Fáradtság-éhség-komfort
A feszültség-sírás egyik altípusa, délután/estefelé gyakoribb: ilyenkor „semmi sem jó”.
5. Fájdalom/rosszullét miatti sírás
Nehezen terelhető, ugyanakkor a szülők hamar ráéreznek. A testközelség nemcsak az érzelmeket, de a pulzust, légzést, testhőt is segít rendezni.
6. Határokat tesztelő sírás
Köznyelvben néha „Kis Néró”-hiszti. Figyelemfelkeltés, akaratérvényesítés, határok felfedezése. Ilyenkor sokszor működőképes marad a „racionális agy”, magyaráz, alkuszik, érvel.
A fenti típusok gyakran keverednek, átcsapnak egymásba.
Mit tehetsz érzelmi vihar közben? Co-reguláció, lépésről lépésre
• Maradj nyugodt és maradj jelen: Lassú légzés, kedves hang. A te idegrendszered az ő „kölcsön-féke”.
• Ismerd el az érzéseit: „Látom, nehéz neked. Itt vagyok.” „Szomorú vagy, hogy mennünk kell.”
• Adj teret a levezetéshez: Ölelés (ha készen áll rá), testkontaktus, csendesebb hely, friss levegő, víz.
• Figyelem-átterelés: „Mekkora repülő száll fölöttünk!” Helyváltoztatás (ölbe veszed és átviszed egy másik helyre), vagy mini mese a nagyon mérges manóról, aki mindent kipróbál, hogy újra nevessen (forró tea, hideg víz, fákat simogat és ölel stb.) Fontos, hogy nagy beleéléssel el is játsszuk.
• Választási lehetőség: „Futunk az autóig, vagy fél lábon ugrálunk?”
• Kedves, határozott keretek. „Annyit vásárolunk, amennyit megbeszéltünk. Tudom, most szomorú vagy. Segítesz vinni ezt a karfiolt?”
Kerülj vele szemmagasságba.
• Kerüld a direkt NEM-et, ha lehet, mert ellenállásra hív. Előbb tükrözd vissza a vágyát („Szeretnél még egy lufit.”), majd röviden zárd le a helyzetet.
Gyors átfogalmazások NEM és utasítás helyett
„Amint elpakoltad a játékaidat, máris olvasok.”
„Amint megnyugszunk egy kicsit, jöhet is a…”
„Amint elmostam ezt a tányért, töltök neked inni.”
„Igen, miután megmostad a kezed, ehetsz egy almát.”
„Még egy csúszás, és indulunk haza.” Utána tényleg indulunk: kézen fogjuk, felkapjuk, viccelünk, figyelmet terelgetünk. Humorral és leleményességgel nyerünk magunknak egy hős tűzoltót, aki minden kukát elolt hazáig vagy egy szemfüles tündért, aki varázspálcájával „megjavítja” a korhadt fát, leomlott vakolatot, letaposott füvet – és már haza is értünk.
„Szólnál nekem két csúszás után, hogy lejárt az időnk?”
„Amíg te elteszed a legót a dobozba, én is felöltözöm, hogy induljunk a játszótérre.”
„Olyan jól esne most nekem egy ölelés. Ide ülök melléd, és megvárom, hátha adnál nekem egy ölelést.”
„Szólj, amikor lepereg a homokóra, és indulunk.”
„A macis vagy a csillagos törölközőt kéred? Apa vagy anya szárítsa meg a hajad?”
„Mit szoktunk ilyenkor csinálni? Hová tesszük a piszkos tányért?”
„Jól jönne a segítséged, hogy hamarabb készen legyünk.”
„Most összeszedjük a játékokat a homokozóból, és hazamegyünk.”
„El tudnád mondani úgy, hogy megértsem, mit szeretnél?”
„A simit szeretem. (Amikor csapkod, fogd meg a kezét, és vezesd át simogatásba.) Így ni… Ez igen! A szobában van a nagy párna – azt lehet csapkodni.”
Megelőzés – egy kis kapaszkodó
♦ Rutin és megbeszélés előre: ismerős napirend, előre megbeszélt forgatókönyv szokatlan helyzetekre (étterem stb.). Egyezzetek meg előre a várható nehézségekről: mit tegyen, ha unatkozik, vagy mi a teendő, ha közeledik a lefekvés ideje. Készítsetek rutintáblát vagy választókereket. (lásd. Pozitív fegyelmezés szülői eszköztár)
♦ Fiziológiai komfort biztosítása: éhség, szomjúság, túl sok inger; fázik vagy melege van; zavarja egy címke – apróságok, mégis triggerek lehetnek.
♦ Választási lehetőség: Két opció elég a kontrollérzéshez. Ha pedig érez némi kontrollt a sorsa fölött, akkor csökken a frusztráció és nő az együttműködés.
♦ „Igen, és” vagy „Amint, máris” mondatok: „Igen, szeretnél még játszani, és most vacsorázunk. Táncolva vagy vonatozva menjünk?”
♦ Kapcsolódások és értő figyelem nap közben: a nap közbeni öt-tíz perc osztatlan figyelem látványosan csökkenti a feszültséget.
♦ Figyelemelterelés okosan, érzésből, humorral.
♦ „Instagram-pillanat”: Játékos fókuszváltás egy ruhadarabra/kiegészítőre („Hűha, a nyuszis nadrág van rajtad! Most látom, mekkora saláta van rajta!”), ami gyakran átbillenti a helyzetet. A figyelem könnyen irányul a játékra, humorra.
♦ Gondold át előre, hogy mit fogsz tenni, amikor újra előfordul a gyakori konfliktus. Ne azt, hogy mire akarod rávenni a gyereket.
♦ Szülői eszköztár bővítése: szülőtréningek (kedvencem a Pozitív fegyelmezés), könyvek, támogató csoportok, nem azért, mert „rosszul csinálod”, hanem azért, mert két idegrendszert szabályozni egyszerre kemény munka. Ha képezed magad, tudni fogod, hogyan juss el a céljaidhoz, és azt is, hogyan térj vissza, ha valami nem a nagykönyv szerint alakul. Nem utolsó sorban nyugalmat és bizalmat ad, amikor erősödik a szülői kompetenciád.
Mit ne tegyünk?
– Ne szégyenítsd meg, ne nevetsd ki, ne fenyegesd, ne könyörögj. Rontja az önszabályozást, az önértékelést és a bizalmat.
– Ne büntesd. A büntetésnek súlyos, hosszú távú következményei lehetnek. A gyermek magatartásában tartósan kialakulhatnak téves és káros törekvések.
– Ne kenyerezd le édességgel/képernyővel/ígéretekkel: rövidtávon csodaszer, hosszútávon több indulatot és viselkedési nehézséget okoz.
– Ne magyarázz túl sokat. Az észérvek csak nyugalomban jutnak el hozzá, érzelmi kitörés közben nem. Csakis a kapcsolódás után képes figyelni és mérlegelni.
– Ne kritizáld, és ne akard kijavítani a viselkedését, mielőtt kapcsolódsz hozzá. A biztatás és az ölelés kémiai változásokat is okoz az agyban, ami segíti a megnyugvást.
– Ne engedd el a megbeszélt kereteket. A kiszámítható határok megnyugtatnak, ha kedvesen tartjuk őket.
– Ne keseredj el. Sokszor elég a testközelség, miközben te is lelassulsz vele együtt.
Mikor kérj segítséget?
• Fájdalomra utaló, tartós, vigasztalhatatlan sírás.
• Órákig tartó, mindennapos zaklatottság, ami megbénítja a család működését.
• Kommunikációs/fejlődési aggodalmak (kevés szemkontaktus, a beszéd jelentős késése, merev rituálék).
• Bármikor, amikor a szülői megérzésed azt súgja, hogy jól jönne szakmai szem.
Egy napon észreveszed, mennyire belevaló, empatikus, nagyszerű ember lett belőle. Addig pedig tudd: nem vagy egyedül, és rengeteget teszel érte minden öleléssel, minden együtt lélegzett perccel, minden kedvesen és tisztelettel tartott határral.
korábban írtuk
Dr. Donáth Árpád: Hit, türelem és alázat – ezek segítettek az életem újraépítésében
A függés a hiányból fakad, azaz a hiányérzet betöltésének igényéből, vágyából. Beszippant és sodor megállíthatatlanul míg elvész minden, a család, a kapcsolatok, az emberi méltóság… Dr. Donáth Árpád, gyógyult szenvedélybeteg mesélt a saját szabadulásáról.
