A Magyar Zeneterápiás Egyesület megfogalmazása szerint „a zene mint nonverbális kifejezőeszköz, új csatornát nyújt a kapcsolatteremtéshez és az érzelmek átéléséhez, motiváló hatása pedig jó eszköz a beszéd, a koncentráció és a mozgás fejlesztésére.”
Zene + terápia
Közismerten a művészetterápiák csoportjába tartozik, a zenét mint eszközt használja a terápia során, mondja Halmen Emese gyógypedagógus. Már a legősibb időktől az ember minden fontos élethelyzetéhez zenét írt, ritmust társított, zenélve fejezte ki örömét, bánatát.
Amit már „hétköznapi” szavakkal nem tudunk kifejezni, abban segít a művészet: a zene, tánc, színház, irodalom, képzőművészet.
Kiegészítő terápiaként alkalmazzák, tehát nem számíthatunk arra, hogy önmagában megoldja a problémát. Komplex probléma esetében több szakterület közreműködése az ideális, a csapatmunka, melynek a zeneterápia is fontos része lehet.
Mi fán terem?
Beszélhetünk receptív zeneterápiáról, ami azt jelenti, hogy mások által megírt, eljátszott hangokat hallgat a páciens, átéli a zenét, illetve aktív zeneterápiáról, amikor aktívan részt vesz a páciens a zenei folyamatban, a zene megalkotásában hangszerekkel, saját hang használatával. Komplex zeneterápia az, ha mindkét módszert, vagy más művészetterápiás eszközt egyaránt használunk.
Meghatározó a terapeuta felkészültsége, mondja a gyógypedagógus
Számomra van egy gyógypedagógiai ága és van egy pszichológiai-pszichiátriai ága a terápiának, teszi hozzá Emese. A gyógypedagógiai ág főleg aktív zeneterápiát használ, eszközként használjuk a zenét, hogy elsődlegesen valamilyen készséget fejleszthessünk (figyelem, memória, kommunikáció, motorikus készség). A pszichológiai ág elsődlegesen a lelkiállapot feltárásában, megtartásában, felerősítésében vagy éppen lecsendesítésében segít, magyarázza a gyógypedagógus.
Hogyan hat?
Érdekes kutatásokról lehet olvasni. Például, hogy a pozitív zenei élmény hatására az agyban az öröm-, vagy jutalmazási központok aktiválódnak, míg a félelmet, elkerülést szabályozó idegrendszeri területek csökkent működést mutatnak.
Felszabadult éneklés közben az agy nem képes félelemérzéseket mobilizálni. Tehát nem hiába énekelünk, mikor a sötétben megyünk le a pincébe.
Fontos tudnunk, hogy mi a célunk a fejlesztésben, én gyógypedagógusként a fejlődésben súlyosan akadályozott gyerekkel dolgozom, és a zenét főleg kommunikáció-, szociális készség-fejlesztésre használom, mondja Emese. Ugyanakkor mozgás, memória, figyelem, kreativitás, együttműködés fejlesztésére is alkalmas, és általa nagy sikert lehet elérni az autizmussal élő gyerekek fejlesztésében. Megjegyzi, hogy
ez esetben is sokat jelent az orvosok segítsége, hozzáállása, hiszen a kórházakban nagyon nagy haszna van a zeneterápiának, illetőleg ők igényelhetik, ajánlhatják a zeneterapeuta munkáját.
Mivel érzelmeket kelt, a zene meg tudja változtatni a hangulatunkat, érzelmeinket, manipulálhatunk vele. Nagyot kell hibázni, hogy romboló hatása legyen a zenének, fontos ugyanakkor, hogy a zeneterapeuta jól képzett legyen, véli a szakember. Lényeges tehát a zenei választás mind a terápiában, mind a hétköznapokban.
Hol használják még?
Művészetterápiát alkalmazhatnak minden korosztálynál, óvodáktól öregotthonokig, pszichiátrián, függőséggel élőknél, serdülőknél, fogyatékkal élőknél. Emese számára a koraszülött osztályon végzett munka a legkedvesebb.
Az inkubátorban életükért harcoló babákat nagyon sok stressz éri, és nagyon kevés kellemes inger, hiszen még ölben sem tarthatják az édesanyák, ezért csak a hang marad.
A megfelelő hangmagasságú és ritmusú éneklés (főleg az édesanya hangja) képes befolyásolni akár az életfunkciók javulását is, ami hozzájárul a baba fizikai fejlődéséhez.
Ilyen esetekben ajánlott még:
- Alzheimer-kór és demencia
- Autizmus spektrum zavarai
- Agyi sérülések
- Szülés és újszülött gondozás
- Érzelmi zavarokkal küzdő gyermekek
- Fejlődési késések
- Halláskárosodás
- Fájdalom
- Fizikai fogyatékosság
- Skizofrénia
Legyen „vájtfülű” a terapeuta?
Azt mondják, ahány zeneterapeuta, annyi zeneterápia létezik, mivel nagyon meghatározó a terapeuta személyisége és zenei felkészültsége. Ismerni kell a páciens zenei hátterét és elsősorban azzal dolgozunk, mondja a szakember. Pl., ha egy gyerek mulatós zenét hall leggyakrabban a környezetében, akkor ez jelenti számomra a kiindulópontot, a kapcsolat megalapozását, a kommunikáció kezdetét. Természetesen nem végig ezzel dolgozunk, de mindenképp ezzel kezdünk.
Egy rocker tinivel nem Bachot fogunk hallgattatni elsőre. Ahhoz, hogy megértsük a gondolatait, az ő zenéjét, az ő nyelvét kell megismernünk.
Úgy vélik, a terapeutának egy hangszeren mindenképp nagyon jól kell játszania, mert az is egy módszer, hogy zenével rögtönözve kísérik, alátámasztják a beteg mozdulatait, gesztusait. Ez általában zongora, gitár. Halmen Emese szerint külföldi képzéseken mindez alapfeltétel.
