Az általános vérvizsgálat szűrő jellegű, mondja Lorenzovici Anna háziorvos, és általában minden szervrendszert érint. Az orvosok maximálisan 15 analízist írhatnak fel egyszerre, mivel legtöbb ennyit támogat a biztosítópénztár. Ha megfizetjük, bármennyit lehet kérni. Van ugyanakkor olyan analízis, amelyet a háziorvos nem, csak valamilyen szakorvos írhat elő a páciensnek.
főként, hogy vérünkben gyakran korábban jelennek meg a problémák jelei, mint ahogy a tüneteket észlelnénk.
Az általános vérvizsgálat során hematológiai, illetve biokémiai vizsgálatokat végeznek. Az előbbi a vérképző rendszert, míg utóbbi a különböző szervek működését vizsgálja.
Általános vérkép (hemoleukogram)
Megtudható ebből a vörösvértestek száma (hematii, RBC): ha magas, az veleszületett szívbetegségre, kiszáradásra, obstruktív tüdőbetegségre vagy csontvelőtúltengésre utalhat. Ha alacsony, akkor vérszegénységet, vérzést, vesebetegséget, (például sugárzás vagy daganat következtében létrejött) csontvelői elégtelenséget, hiányos táplálkozást jelezhet. Az alacsony szint utalhat még a hiányos vas-, folsav-, B12- és B6-vitamin-bevitelre is.
A hemoglobin (HGB) és hematocrit (HTC) alapján az derül ki, hogy a beteg vérszegény-e vagy sem. Ha az érték alacsonyabb, mint a megengedett, akkor beszélhetünk vérszegénységről.
A fehérvérsejt (leukocita, WBC) száma, eloszlása: kiderül, van-e valamilyen fertőzés a szervezetben, de az is, hogy az vírusos vagy bakteriális. Fertőzésben vagy leukémiában például nő a leukocitaszám. Vannak viszont olyan fertőzések is, ahol akár csökkenhet a számuk.
A trombocita vagy vérlemezkeszám (PLT): a véralvadás mértékét mutatja, ha csökken, nem alvad a vér kellőképpen, ha nő, akkor túlságosan alvadékony.
Ugyancsak az általános vérképben jelenik meg az eozinofilek elem:
Ilyen esetben számuk megemelkedik. A neutrofilek (neu), bazofilek (ba), limfociták (lim), monociták (mo) számából ugyancsak arra lehet következtetni, hogy vírusos vagy bakteriális a fertőzés a szervezetben. Ritka esetben a leukémia kérdését is felveti.
Biokémiai vizsgálatok
A májfunkcióra utaló transzaminázokat figyelik, a GOT, GPT, GGT enzimek értékét. Ha a máj vagy az izomsejtek károsodtak, akkor ezen enzimek mennyisége jelentősen megemelkedik a vérben.
A vese működésére utal a kreatinin és az urea (karbamid) szintje. A kreatinin vérszintjének csökkenése az izmok tömegének csökkenésekor figyelhető meg. De például
Ha túl sok a kreatinin a vérben, az általában veseproblémára utal.
Az ureát vagy karbamidot a májsejtek képezik, ezért májbetegségek esetén a vérszint csökkenését tapasztalhatjuk. Szintén csökkent az urea koncentrációja hosszú éhezés, fogyás, alultápláltság, fehérjebevitel hiánya vagy jelentős felszívódási zavar esetén.
Az általános vérvizsgálat során a vérzsírokat is figyelik. Nézik az összkoleszterinszintet (colesterin total – col tot), de ezt lebontva az LDL-koleszterint (ún. rossz vérzsírt), a HDL-koleszterint (jó/védő vérzsír), valamint a trigliceridszintet (Tg – neutrális zsírok) is. Az összkoleszterin esetében érdemes tudni azt, hogy ha túl nagy a koleszterinkínálat a szervezetben, és a sejtek nem tudják azt mind felhasználni, a felesleges koleszterin a perifériás vérbe kerül, és az erek falában rakódik le. Ennek következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kialakulásának a kockázata.
Nem marad ki általában a vas (sideremie), a kalcium (calciu), magnézium (magneziu) szintjének vizsgálata sem. Ezek alacsony értéke hiánytünetekről árulkodik. A vércukorszint (glicemie) mérésével a cukorbetegség gyanúját zárják ki.
Az alkalikus foszfatáz (fosfataza alcalina FA) egy olyan enzim, amely a szervezetben előforduló fehérjék lebontásában vesz részt.
A magasabb érték azt jelenti, hogy a csont vagy a máj károsodott.
A vérsüllyedés (VSH) a vörösvértestek egy óra alatt történő leülepedésének vizsgálata. Nem egyetlen betegség vagy rendellenesség kimutatására szolgáló vizsgálat, de legáltalánosabban a szervezetben fennálló gyulladásos folyamatot mutatja. Ha az érték magas, az gyulladást jelöl.
A C-reaktív protein (PCR) szintén gyulladásban, bakteriális fertőzésekben mutat magas értéket.
Vizeletvizsgálat: magas fehérje (protein-pro), amely veseérintettséget, leukocitaszám (leu), amely vizeletfertőzést, a magas nitritérték (nit) pedig szintén vizeletfertőzést mutat. Itt az üledéket (sediment – sed) is figyelik.
Urokultúra, azaz vizelettenyésztés: a vizelet baktériumtartalmát vizsgálják antibiogrammal, amely meghatározza, milyen antibiotikumra érzékeny, mire rezisztens a talált baktérium.
korábban írtuk
Pakot Mónika: Segítsük a légzést gyógynövényekkel
Mindig rácsodálkozom a légzés jelentőségére, hiszen amíg jól működik, addig nem is figyelünk rá. Beszívjuk a levegőt és kiengedjük. Naponta legalább húszezerszer.
