Mon’ ki tittán, makka! - viccelődünk néha azzal, aki pöszén beszél. A beszédhibának azonban a fele sem tréfa. Szinte minden második gyerek rosszul ejti ki a szavakat. Bár 5 éves korig nem feltétlenül kell problémaként tekinteni rá, a beszédhibákat ajánlott minél hamarabb korrigálni.
Kisgyerekes szülőként alig várjuk, hogy beszélni kezdjen csemeténk, ám a beszédfejlődésnek is megvan a ritmusa, amit hagyni kell a maga ütemében kibontakozni. Sokszor kérik a szülők gyerekeiket, hogy beszéljenek szépen. Együtt gyakorolják, hogyan kell tisztán kimondani azt, hogy cica, róka, traktor. De a gyerek nem úgy mondja. Csak megismétli újra, rosszul, hogy szisza, jóka, tattoj. Ez pedig nem vezet jóra – véli Gergely Annamária logopédus. „Nem szabad kijavítani a gyereket, ha rosszul mond egy szót, mivel az akár beszédfélelem kialakulásához is vezethet.”
Ne javítgassuk minduntalan a gyerek beszédét, javasolja a szakember
A mozgás óriási hatással van a beszédfejlődésre. Fontos, hogy kússzon a gyerek, amikor annak ideje van, másszon, amikor másznia kell, mert ezekkel is fejlődik az agy. A mászásnak például az iskolai írás-olvasás elsajátításában is nagy szerepe van, differenciálódik a jobb és a bal agyfélteke. Az a gyerek, aki nem mászott, nehezebben tudja megérteni, hogy a b betűnek a hasa jobbra, a d-nek pedig balra kerekedik. Neki meg kell tanulnia, melyik a jobb és melyik a bal oldal. „Ez nagyon nehéz – vallja be Annamária. Van olyan 7 éves kisfiú, akivel még ezt tanuljuk.” Kényszerítsem akkor a gyerekemet, hogy másszon? – fogalmazódik meg bennem a kérdés. Annamária szerint semmiképpen sem, de lehetőséget kell adni neki, hogy másszon, vagyis a földre kell tenni. Ott fog megtanulni kúszni és mászni is.
Nehezítő tényezők
Ahhoz, hogy megtanuljon beszélni egy gyerek, ép idegrendszerre, ép hallásra, ép látásra és ép beszédszervekre van szükség. Ha bármelyiket ezek közül sérülés érte, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Nagyon pici korban, már szopásnál kiütközhetnek problémák, de befolyásoló tényező a gyerek neme is: a lányok általában hamarabb megtanulnak beszélni. 2 évesen már mondikálnak, a fiúk ezt fél évvel később teszik. A lányok körében kevesebb arányban vannak beszédhibásak is. Befolyásoló tényező a születési sorrend. A másodszülött gyerekek többnyire később tanulnak meg beszélni, mert megoszlik az anya figyelme a két gyerek között. A többnyelvű családokban is nehezebben indul el a nyelve a gyereknek. A baba először az anya nyelvén fog megszólalni, mivel ő beszél hozzá a legtöbbet. A logopédus szerint ideális lenne, ha az anyával az egyik, az apával a másik nyelven beszélne a gyerek, mert így hamarabb különbséget tudna tenni a két nyelv között.
Leggyakoribb beszédhibák
Leggyakoribb a pöszeség (raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a sziszegő hangokra kiterjedő beszédhiba stb.), ami azt jelenti, hogy bizonyos hangokat a gyerek nem ejt helyesen, vagy torzít (nem jó helyen képzi), cseréli a betűket, vagy kihagyja azokat (hóember helyett azt mondja, hogy óember).
A másik igen nehéz hang az „r”. Ez a legnehezebb hang a magyar ábécében. Szerencsére van olyan gyerek, akinek egyszerűen csak el kell mondani, hogy mit kell csinálnia nyelvével, hová kell raknia, és hogyan kell fújjon ahhoz, hogy ki tudja mondani. Lenőtt nyelvfék is okozhat problémát. Amikor teljesen le van nőve, nem szopik a gyerek, így ezt rögtön észre lehet venni. Amikor félig van lenőve, a nyelvfék visszahúzza a nyelvközepet, ezt azonban egy egyszerű, fájdalommentes szájsebészeti beavatkozással korrigálni lehet, utána pedig könnyen kimondja az r betűt a gyerek. Az r-rel gyakran együtt jár, hogy az l hangot sem mondják, mert a fent képzett hangokkal van probléma. Ide tartozik még az n, d, t, vagy az s, cs, z hangok képzése is. Komoly beszédhiba a dadogás, ez azonban ritkábban fordul elő.
A logopédus szerint, ha ezeket nem kezelik, nem járnak el szakemberhez, iskolai kudarcoknak lehet az alapja, mert ha a róka helyett jókát mond a gyerek, akkor ezt így is fogja leírni az iskolában, sőt így is fogja olvasni. A gyerek számára folyamatosan megélni azt, hogy amit csinál, nem jó, állandó kudarcélmény, sőt az írás-olvasás gyengeségnek is lehet alapja (diszlexia, diszgráfia).
A pedagógus szerepe
A szülők mellett a pedagógusoknak is nagy szerepük van a kisgyerekek beszédfejlődésében. A marosvásárhelyi Fecske Óvoda óvónőivel, Vincze Csillával és Imreh Orsolyával beszélgettünk tapasztalataikról. Az idei tanévben csoportjukba 2 és fél – 3 éves gyerekek is csatlakoztak a 12 nagy gyerek mellé. Vannak olyan kicsik, akik 2 és fél évesen nagyon tisztán, értelmesen tudnak beszélni, míg a 3 éves gyerek kevésbé gazdag szókinccsel rendelkezik.
Mozogjanak! Forrás: pixabay.com
Azt tapasztalják, hogy évről évre nő a beszédhibás gyerekek száma. Az óvónők igyekeznek a szülők tanácsadásán, szülői értekezleteken kihangsúlyozni a szülő-gyerek-nagyszülő kapcsolatában a meseolvasás, a párbeszéd, az odafigyelés fontosságát, ami nemcsak a gyerek beszédkészségét fejleszti, hanem az intelligenciáját is. Sajnos a mai rohanó világban sokkal egyszerűbb tv elé ültetni a gyereket, vagy akár tableten nézetni a rajzfilmet, mint felolvasni a gyereknek. Emiatt is sok a beszédhibás – vélik az oktatók. „Itt jön be a mi szerepünk: a gyerek aktív szókincsének gyarapítására összpontosítunk, kiscsoportokban több ölbeli játékon, mondókán keresztül próbáljuk megszerettetni a „beszédet" a gyerekkel. Nagyobb csoportokban már tudatosabban fejlesztjük a beszédkészségüket: beszédfejlesztő játékokkal, szótagolással, mesealkotással stb. Az oviban mindennap mesét olvasunk, mondunk a gyerekeknek. Ezzel még jobban bátorítjuk őket, hogy bátran fejezzék ki érzelmeiket, gondolataikat, képzelő erejüket, fantáziájukat.”
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha egy kisfiú 3, egy kislány pedig 2 és fél évesen nem beszél, keressünk fel egy logopédust. Ebben az esetben ugyanis megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ami szakember segítségét igényli. Ha a gyerek beszél, csak még mindig nem mondja helyesen a szavakat, akkor 5 év az a korhatár, amikor lépni kell.
A városi iskolák és óvodák mindenikéhez tartozik egy szakember. A városban az 5 éves gyerekeket mindenhol felméri egy logopédus. A vidéki tanintézményekben ilyen nincs, így ha a szülő úgy észleli, beszédhibás a gyereke, neki kell felkeresnie egy logopédust.
A cumi és az ujjszopás sem kedvez a beszédfejlődésnek. Ha mégis kell valami, akkor a szakember szerint jobb a cumi.
Az óvónők, tanítók maguktól nem javítják az esetleges hibákat, és ezt a szülőknek sem ajánlják. „Előfordult már, hogy a szülő otthon javítgatta a beszédhibás gyerekét, és bizony csak nagy munka árán sikerült kijavítani a rosszul elsajátított lépéseket” – mondja Vincze Csilla és Imreh Orsolya. „A szülőknek is fontos feladata a gyerekük beszédfejlesztése, nem támaszkodhatnak teljes mértékben az óvodára” – vallják az óvónők.
Ne hívjuk fel a gyerek figyelmét arra, hogy rosszul ejti ki a szavakat!
Ha már jár logopédushoz a gyerek, vagy volt, hogy jól mondta azt a bizonyos szót, akkor egyszer-egyszer vissza lehet kérdezni, de félő, hogy nem kezdi mondani azokat a szavakat, amellyel baja van, vagy előfordulhat az is, hogy beszédfélelem alakul ki.
Otthoni feladatok
Fújjunk meg egy szélforgót, vagy fújjunk gyertyát. Táncoltassuk úgy, hogy ne fújjuk el, vagy úgy, hogy kialudjon.
Szívószállal szívjuk fel a zizit az egyik tányérból, és tegyük át egy másikba
Kenjük be pl. nutellával a száj szélét, a gyerek pedig próbálja meg lenyalni azt.
Tegyünk sóspálcikát a nyelvre, és próbálja azt megtartani vagy mozgatni úgy, hogy ne essen le.
Faljon be hosszú gumicukrot, és ne engedje, hogy kihúzzuk a szájából
Próbálja meg elérni a nyelvével az orrát.
Grimaszolás tükörben
Kiemelt kép: pixabay.com
A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. januári lapszámában jelent meg.
