Tavaly októberben írtunk már a csipkebogyó, a galagonya és a kökény gyógyhatásáról. Most terítékre kerül a madárberkenye és a fekete berkenye, továbbá a fekete bodzabogyó hatóanyagaival és felhasználási módozataival ismerkedünk meg.
Fekete berkenye (Aronia melanocarpa)
Ahogyan a latinból átvett nevén ismerjük, az arónia az utóbbi tizenöt-húsz évben lett ismert környékünkön. Dísznövényként is szépen fungál, ehető kertsövényként is érdemes ültetni. Ha termését nem tudjuk betakarítani, elvégzik helyettünk a madarak, hiszen számukra is igazi csemege.
A cserje fajtától függően 1–3 méter magas, kompakt bokorrá fejlődik. Gyógyhatása miatt lett nálunk is kedvelt, felhasználása igencsak sokrétű. A bogyók A-, B2-, E- és C-vitamint tartalmaznak, valamint magas flavonoid-tartalommal rendelkeznek. Emellett az aróniabogyó gazdag nyomelemekben és ásványi anyagokban, például vasban, kalciumban, káliumban és cinkben.
Ugyancsak az antioxidánsok segítik a szívet a szabadgyökök elleni küzdelemben, ami hozzájárulhat a szívbetegségek megelőzéséhez. Az arónia pozitív hatással lehet a vércukorszintre, emiatt alkalmazzák a 2-es típusú cukorbetegség étrendi kezelésének támogatására. A bogyókban található rostok és tanninok serkenthetik a bélműködést, enyhíthetik a székrekedést, és hozzájárulhatnak a vastagbél tisztításához. Hatékony lehet bizonyos rákfajták, különösen a vastagbélrák megelőzésében.
Az élelmiszeriparban a magas pektintartalma miatt az aronia lekvárok és szirupok előállításához használatos, valamint természetes ételfestékként is szolgál. A bogyókat gyümölcslevek, teák, szeszes italok és borok előállításához is használják. Szárítva a gyümölcs a konyhában is felhasználható főzéshez és sütéshez egyaránt. Finom turmixok egyik összetevőjeként, vagy tortákban (például sajttorta készítéséhez ajánlott), de a chutneyt is érdemes kipróbálni.
Madárberkenye (Sorbus aucuparia)
A madárberkenye egy igénytelen és fagyálló úttörő fafaj, amely Európában is őshonos. A fa gyors növekedésének és díszes termésének köszönhetően városi parkokban, utak mentén is megtalálható. Már a középkorban így írt róla a híres botanikus Hieronymus Bock: „Különös, kellemetlen ízük van, és ha túl sokat eszünk belőlük, rosszullétet okoznak.” A fogyasztott mennyiségtől függően akár gyomorirritációt, hasmenést vagy hányást is okozhat. Ezeknek a mérgezéshez hasonló tüneteknek az oka a gyümölcsben található parasorbinsav. Különösen a vadon termő faj, illetve az éretlen gyümölcsök tartalmaznak viszonylag sokat belőle.
A parasorbinsav fagy, hőkezelés vagy szárítás hatására szinte teljesen lebomlik. Főzéssel még konzerváló szorbinsavvá is átalakul. A hőkezelt vagy néhány hétig fagyasztóban tárolt gyümölcs tehát gond nélkül felhasználható. És mintha átváltozott volna, a kellemetlen íz eltűnik a megfelelő feldolgozásnak köszönhetően.
A bogyó a hagyományos gyógyászatban sokféleképpen felhasználható, elkészítési módjától függően hashajtó vagy székrekedés elleni hatása van, enyhíti a köhögést, serkenti a veseműködést és az emésztést.
Emellett az E-vitamin- és a B7-vitamin-tartalma is említésre méltó. A madárberkenyéből finom lekvárokat, zseléket, chutney-kat, likőröket, desszerteket vagy szeszes italokat készítenek.
Fekete bodza (Sambucus nigra)
A fekete bodza napos vagy félárnyékos helyet és tápanyagban gazdag, humuszos talajt kedvel. Nagyon alkalmazkodó, árnyékosabb helyeken és különböző talajokon is megterem. Ültetni is érdemes, figyelve arra, hogy elegendő helyet biztosítsunk számára, mivel viszonylag nagyra nőhet. Tavasszal megjelenő virágainak a felhasználása hagyományosan ismert nálunk, a gyümölcs használata azonban csak az utóbbi években terjedt el.
Gyerekkoromban még mérgező gyümölcsnek titulálták. Nem véletlen. A nyers bogyók, levelek, szárak és éretlen gyümölcsök gyomor- és bélrendszeri panaszokat okozhatnak.
Gazdag C-vitaminban, folsavban, provitamin A-ban és B-vitaminokban, valamint ásványi anyagokban, mint például kálium, magnézium, foszfor és vas. A benne található anthocyanok és más flavonoidok gyulladáscsökkentő hatással bírnak és védik a sejteket a szabad gyököktől. A bogyók enyhe hashajtó hatással rendelkeznek. A sambucyanin nevű színezék antioxidáns hatással rendelkezik, és hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez.
korábban írtuk

Soha nem késő hőssé válni: Thelma
Egy kilencvennégy éves hősnő, humor, akció és szívszorító őszinteség: a Thelma nemcsak film az öregségről, hanem megható tisztelgés időseink mindennapi bátorsága előtt.