Az emberek általában nagyon keveset tudnak erről az időszakról. Az iskolában és az egyetemen is inkább a nagy birodalmak történetére helyezik a hangsúlyt, így az úgynevezett „barbárokról”, vagyis a Római Birodalmon kívüli népekről kevés szó esik – magyarázza Dobos Alpár és Găzdac Ágnes. Épp ezért egy innovatív megközelítéssel fordultak a témához:
a kiállítás nemcsak száraz tényeket kínál, hanem különböző szinteken szólítja meg a látogatókat. Az egyik legizgalmasabb eszközük erre az audio guide (hangos idegenvezető):
Rosamunda – akinek a magyar hangját Csutak Réka kolozsvári színésznő kölcsönözte – életeseményei, tapasztalatai által vezeti keresztül a látogatót a tárlaton.
A kiállítás sztárja azonban kétségtelenül a szilágysomlyói kincs, amely egyedülálló leletegyüttes a IV-V. századból. Két részletben találták meg: az elsőt 1797-ben, a másodikat 1889-ben. Az első leletek a bécsi császári kincstárba kerültek, míg a második rész a Magyar Nemzeti Múzeumba. A jelenlegi kiállításhoz 12 partnerintézmény kölcsönözte a tárgyakat, köztük a bukaresti Nemzeti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a bécsi Kunsthistorisches Museum is. Bár néhány darabot biztonsági okokból csak másolat formájában állítottak ki, a tárlat így is impozáns képet nyújt a korszak művészetéről és társadalmi viszonyairól.
Kelet és Nyugat
A szilágysomlyói kincs ékszerei és tárgyai egyszerre tükrözik a korabeli keleti és nyugati hatásokat. Az apró eszközök miniatúráival díszített lánc egyszerre volt státuszszimbólum és védelmet szolgáló amulett. A medalionok, amelyek előlapján római császárok portréja látható, valószínűleg ajándékként kerültek a Barbaricumba, azaz a Római Birodalom határain kívüli területekre. Ezek a tárgyak azonban nem csak szépségük miatt érdekesek: az ékszerek és használati tárgyak diplomáciai ajándékként, rangjelzésként és kulturális csereeszközként is funkcionáltak.
Egy mai múzeum nem teheti meg, hogy egyszerűen csak vitrinek mögött mutatja be a tárgyakat
– mondják a kurátorok. Épp ezért például az első teremben egy animált térkép fogadja a látogatókat, amely játékos módon vezet be a korszak eseményeibe. Emellett a gyerekek kipróbálhatnak egy régészeti játékot, vagyis saját maguk „áshatnak” ki egy homokozóban elrejtett „leletet”, miközben a szülők nyugodtan nézhetik a tárlatot.
Népvándorlás és migráció
A kiállítás egyik különlegessége az is, hogy párhuzamot von a népvándorlás kori és a mai migrációs folyamatok között. Egy rövidfilm mutatja be, hogy milyen okok vezetik az embereket arra, hogy elhagyják az otthonaikat – legyen szó a IV. századról vagy napjainkról.
A motivációk, mint például a jobb életkörülmények keresése, vagy a háborúk elől való menekülés, időtlenek
– magyarázzák a szakemberek. Ez a megközelítés segít abban, hogy a látogatók saját életükre reflektáljanak, és közelebb érezzék magukhoz a távoli múlt eseményeit.
A kiállítás címében szereplő „harcosok” és „örök ékszerek” nem véletlenül kerültek egymás mellé. Az itt bemutatott tárgyak túlnyomó része ugyanis az elit réteg életét idézi fel, legyen szó fegyverekről vagy pompás ékszerekről. A tárlat azonban arra is választ keres, hogy mennyire jogos a korszak népeit „barbárnak” nevezni.
A rómaiak mindenkit barbárnak hívtak, aki nem beszélt görögül vagy latinul, azonban ez nem pejoratív értelemben vett ítélet volt, hanem egyszerűen azt jelentette, hogy idegenek.
A kiállítás arra ösztönöz, hogy újraértékeljük a „barbár” fogalmát, és felismerjük a korszak kultúrájának sokszínűségét – hangsúlyozta Ágnes.
Ez a jövő
Az ékszerek mellett ugyanakkor láthatunk torzított koponyákat, Erdélyben feltárt népvándorlás kori sírok leletanyagait – na meg lakóit (a csontvázak mindig különösen izgalmasak a látogatóknak).
Az Elfeledett harcosok és örök ékszerek kiállítás nemcsak a múltat tárja elénk, hanem a múzeumi bemutatók jövőjét is formálja. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum csapata a legmodernebb technológiák alkalmazásával és kreatív megoldásokkal mutat példát arra, hogyan lehet egy kevésbé ismert korszakot vonzóvá tenni a nagyközönség számára. Az első hónapban több mint 3000 látogatót vonzó tárlat bebizonyította, a történelem igenis, izgalmas. 2025 októberéig mi is meggyőződhetünk erről.
