• Fotó: Maros Megyei Múzeum
A kincses város ékköve a felújított Gyógyszerészeti Múzeum
Nem túlzás azt állítani, hogy majd’ minden kolozsvári szerint a nemrég felújításon átesett Gyógyszerészeti Múzeum a kincses város egyik ékköve. Bár a Főtéren ott magasodik a Szent Mihály-templom neogótikus tornya, keletről a teret az erdélyi barokk egyik legreprezentatívabb remekműve, a Bánffy-palota határolja, mégis a farmaceutikának szentelt múzeum az egyik „örök” kedvenc. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum égisze alá tartozó gyűjtemény a Mauksch és Hintz családok neve által fémjelzett, ódon saroképületben kapott helyet, amely egyébként
évszázadokon keresztül gyógyszertárként működött, barokk falfestményei is ennek emlékét őrzik.
Az interaktív kiállítás látogatói évszázadokat repülhetnek vissza a múltba, ugyanakkor az orvostudomány fejlődésének egyes szakaszai is rácsodálkozásra ösztönözhetnek.
• Fotó: Tóth Gödri Iringó
Dínórajongóknak főként: irány a Maros Megyei Múzeum természettudományi részlege!
Aki kíváncsi egy 320 millió éves fosszíliára, ami a valaha élt legrégebbi élőlény lenyomata, vagy egy 20 millió éves cápafogra, egzotikus bogarakra, esetleg egy 50 ezer éve kihalt rinocérosz csontvázára, amely egyedülálló az országban, az ne hagyja ki a marosvásárhelyi múzeum természettudományi részlegét. A Horea utcai, 130 éves épület – ami egyébként
az egyetlen Erdélyben, amely kimondottan múzeumnak épült
– tavaly decemberben nyitotta meg újra a kapuit, egy nagyobb felújítás után. Újdonság a szenzoros kert, az egzotikus növényeket bemutató üvegház, de virtuális szemüveg segítségével egy fatörzs-barlangot is bejárhatunk. Áprilisban egyébként új, időszakos kiállítás nyílt a múzeumban, Az utolsó dinoszauruszok Erdélyben szeptemberig látogatható. Keddtől péntekig 9 és 16 óra között, szombaton 9 és 14, vasárnap pedig 9 és 13 óra között várják a dínórajongókat.
• Fotó: Maros Megyei Múzeum
Pici, de megéri: múzeum a gernyeszegi postahivatalban
Már kisgyerekként elvarázsolta a pecsételés hangja és ritmusa, mondhatni, a postán nőtt fel a gernyeszegi Deák Anna. Mi több, olyannyira elvarázsolta a postahivatal légköre, hogy több mint 30 éve a postán dolgozik, és nem sokkal ezelőtt megnyitotta a Maros megyei község hangulatos postamúzeumát.
A munkájáért rajongó asszony megőrizte az utókornak a ’60-as,’70-es, és ’80-as évek atmoszféráját:
a postások öltözékét, táskáit, ládáit és biciklijét, a postahivatalok eredeti bútorzatát. Deák Anna gyűjtőszenvedélyének köszönhetően bárki visszarepülhet a múltba, ha munkanapokon betér a gernyeszegi postahivatalba, és a hangulatos kiállítás mellett igencsak készséges tárlatvezetőt is talál.
Borvizek és fürdőhelyek – no meg Orbán Balázs
Aki Székelyföldre látogat, rendszerint Szejkefürdő felől érkezik – amelynek már csak a neve emlékeztet a néhai pezsgő fürdőéletre. Ám a szejkei Borvízmúzeum állandó tárlata látványos formában idézi az erdélyi fürdőkultúra fénykorát, összesíti a legnépszerűbb gyógyfürdők monarchiabeli állapotát: ekkor virágzott ugyanis leginkább a fürdőélet, ekkor épült a legtöbb vasútállomás, vendéglő és szálláshely.
Több mint kétezer ásványvízforrás található Székelyfölön, ezek mellett 175 kisebb-nagyobb fürdőt is megszámláltak ezen a 16 ezer négyzetkilométeren,
a szejkefürdői múzeum erről a páratlan gazdagságról is mesél. És ha már Szejkefürdőn járunk, az Orbán Balázs Emlékközpont is megér egy látogatást: korszerű és interaktív összefoglalója a legnagyobb székelynek tartott néprajzi gyűjtő, világutazó, író és fotográfus munkásságának.
Nemesi múlt és tartalmas jelen a Kálnoky-kastélyban
A miklósvári Kálnoky-vadászkastély szépen felújítva, régi formájában tündököl, és nyitva áll a látogatók előtt is. Erdély egyik legrégebbi kastélyát 1648-ban építették, de már a 16. században említik az udvarházat, amelyet valószínűleg átalakítottak vadászkastéllyá: folyamatosan hozzáépítettek, stílusában is rendre változott.
Hét szobája az erdélyi élet múzeumaként működik, amelyekben a 17., 18. és 19. századi nemesi életmód elevenedik meg.
Szalonjaiban a 19. századi kastélyok, kúriák hangulatát idézik, a nagypalota-teremben egykori táncestek, vacsorák emléke elevenedik meg, az impozáns pincében máig tartanak rendezvényeket, bálokat, és a kastély udvarát folyamatosan használják: családi programokra is kiváló helyszín a gyönyörű tó és kastélypark.
Bámulatos fajgazdagság a vadászati múzeumban
Az a fajgazdagság, ami ma található a Kárpát-medencében, azért létezhet, mert a vadászoknak évszázadok óta gondja volt rá, hogy a vadállomány egészséges, jó minőségű és folyamatosan legyen. Merthogy a vadászat elsősorban a vadállomány megtartásáról szól – tudhatja meg az, aki betér a Vadon Egyesület által működtetett múzeumba Sepsiszentgyörgyön. A régmúlt idők vadászatainak emlékét idézi a vadászati közgyűjtemény, ugyanakkor azt is láthatjuk, hol telel a Kárpátok királya:
élethű medvebarlang illusztrálja, hogyan cseperednek a bocsok, hol várják a tavaszt.
Miként kell óvni a vadak élőhelyeit – a Vadon Egyesület ezt próbálja tudatosítani már a legkisebbekben is, hogy a következő generációk is láthassanak medvét, farkast, gímszarvast, vadmacskát, hiúzt, vidrát, vagy éppen nyusztot – nem csupán múzeumban, hanem a vadonban is.
• Fotó: Kocsis B. János/Visit Covasna
Cikkünk a Nőileg magazin 2024. májusi lapszámában jelent meg.
korábban írtuk
Nagy Koppány Zsolt: A honvágy luxusa megmarad
Annyi elcsángált hazánkfia tesz-vesz idegenben, többen jelentős sikerekkel, és közülük szép számmal Budapesten. Nagy Koppány Zsolt, József Attila-díjas író, költő, műfordító mesélt írói létről, humorról és honvágyról a Nőilegnek.
