Vagány múzeumok ehejt, a szomszédban – Kevésbé ismert gyűjteményeket ajánlunk

Tekeregni csalogat az idő, s gyakran vagyunk ötlettelenek, hová menjünk hétvégén, mi az, amit még nem láttunk, amit még útba lehetne ejteni, egy-egy kirándulás mellett. Kevésbé ismert múzeumokat, gyűjteményeket ajánlunk, amelyek remek szellemi töltődés lehetnek az egész családnak.

Fotó: Maros Megyei Múzeum

A kincses város ékköve a felújított Gyógyszerészeti Múzeum

Nem túlzás azt állítani, hogy majd’ minden kolozsvári szerint a nemrég felújításon átesett Gyógyszerészeti Múzeum a kincses város egyik ékköve. Bár a Főtéren ott magasodik a Szent Mihály-templom neogótikus tornya, keletről a teret az erdélyi barokk egyik legreprezentatívabb remekműve, a Bánffy-palota határolja, mégis a farmaceutikának szentelt múzeum az egyik „örök” kedvenc. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum égisze alá tartozó gyűjtemény a Mauksch és Hintz családok neve által fémjelzett, ódon saroképületben kapott helyet, amely egyébként

évszázadokon keresztül gyógyszertárként működött, barokk falfestményei is ennek emlékét őrzik.

Az interaktív kiállítás látogatói évszázadokat repülhetnek vissza a múltba, ugyanakkor az orvostudomány fejlődésének egyes szakaszai is rácsodálkozásra ösztönözhetnek.

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Dínórajongóknak főként: irány a Maros Megyei Múzeum természettudományi részlege!

Aki kíváncsi egy 320 millió éves fosszíliára, ami a valaha élt legrégebbi élőlény lenyomata, vagy egy 20 millió éves cápafogra, egzotikus bogarakra, esetleg egy 50 ezer éve kihalt rinocérosz csontvázára, amely egyedülálló az országban, az ne hagyja ki a marosvásárhelyi múzeum természettudományi részlegét. A Horea utcai, 130 éves épület – ami egyébként

az egyetlen Erdélyben, amely kimondottan múzeumnak épült

– tavaly decemberben nyitotta meg újra a kapuit, egy nagyobb felújítás után. Újdonság a szenzoros kert, az egzotikus növényeket bemutató üvegház, de virtuális szemüveg segítségével egy fatörzs-barlangot is bejárhatunk. Áprilisban egyébként új, időszakos kiállítás nyílt a múzeumban, Az utolsó dinoszauruszok Erdélyben szeptemberig látogatható. Keddtől péntekig 9 és 16 óra között, szombaton 9 és 14, vasárnap pedig 9 és 13 óra között várják a dínórajongókat.

Fotó: Maros Megyei Múzeum

Pici, de megéri: múzeum a gernyeszegi postahivatalban

Már kisgyerekként elvarázsolta a pecsételés hangja és ritmusa, mondhatni, a postán nőtt fel a gernyeszegi Deák Anna. Mi több, olyannyira elvarázsolta a postahivatal légköre, hogy több mint 30 éve a postán dolgozik, és nem sokkal ezelőtt megnyitotta a Maros megyei község hangulatos postamúzeumát.

A munkájáért rajongó asszony megőrizte az utókornak a ’60-as,’70-es, és ’80-as évek atmoszféráját:
a postások öltözékét, táskáit, ládáit és biciklijét, a postahivatalok eredeti bútorzatát. Deák Anna gyűjtőszenvedélyének köszönhetően bárki visszarepülhet a múltba, ha munkanapokon betér a gernyeszegi postahivatalba, és a hangulatos kiállítás mellett igencsak készséges tárlatvezetőt is talál.

Fotó: Magyari Tekla

Borvizek és fürdőhelyek – no meg Orbán Balázs

Aki Székelyföldre látogat, rendszerint Szejkefürdő felől érkezik – amelynek már csak a neve emlékeztet a néhai pezsgő fürdőéletre. Ám a szejkei Borvízmúzeum állandó tárlata látványos formában idézi az erdélyi fürdőkultúra fénykorát, összesíti a legnépszerűbb gyógyfürdők monarchiabeli állapotát: ekkor virágzott ugyanis leginkább a fürdőélet, ekkor épült a legtöbb vasútállomás, vendéglő és szálláshely.

Több mint kétezer ásványvízforrás található Székelyfölön, ezek mellett 175 kisebb-nagyobb fürdőt is megszámláltak ezen a 16 ezer négyzetkilométeren,

a szejkefürdői múzeum erről a páratlan gazdagságról is mesél. És ha már Szejkefürdőn járunk, az Orbán Balázs Emlékközpont is megér egy látogatást: korszerű és interaktív összefoglalója a legnagyobb székelynek tartott néprajzi gyűjtő, világutazó, író és fotográfus munkásságának.

Fotó: Magyari Tekla

Nemesi múlt és tartalmas jelen a Kálnoky-kastélyban

A miklósvári Kálnoky-vadászkastély szépen felújítva, régi formájában tündököl, és nyitva áll a látogatók előtt is. Erdély egyik legrégebbi kastélyát 1648-ban építették, de már a 16. században említik az udvarházat, amelyet valószínűleg átalakítottak vadászkastéllyá: folyamatosan hozzáépítettek, stílusában is rendre változott.

Hét szobája az erdélyi élet múzeumaként működik, amelyekben a 17., 18. és 19. századi nemesi életmód elevenedik meg.

Szalonjaiban a 19. századi kastélyok, kúriák hangulatát idézik, a nagypalota-teremben egykori táncestek, vacsorák emléke elevenedik meg, az impozáns pincében máig tartanak rendezvényeket, bálokat, és a kastély udvarát folyamatosan használják: családi programokra is kiváló helyszín a gyönyörű tó és kastélypark.

Fotó: Csedő Attila

Bámulatos fajgazdagság a vadászati múzeumban

Az a fajgazdagság, ami ma található a Kárpát-medencében, azért létezhet, mert a vadászoknak évszázadok óta gondja volt rá, hogy a vadállomány egészséges, jó minőségű és folyamatosan legyen. Merthogy a vadászat elsősorban a vadállomány megtartásáról szól – tudhatja meg az, aki betér a Vadon Egyesület által működtetett múzeumba Sepsiszentgyörgyön. A régmúlt idők vadászatainak emlékét idézi a vadászati közgyűjtemény, ugyanakkor azt is láthatjuk, hol telel a Kárpátok királya:

élethű medvebarlang illusztrálja, hogyan cseperednek a bocsok, hol várják a tavaszt.

Miként kell óvni a vadak élőhelyeit – a Vadon Egyesület ezt próbálja tudatosítani már a legkisebbekben is, hogy a következő generációk is láthassanak medvét, farkast, gímszarvast, vadmacskát, hiúzt, vidrát, vagy éppen nyusztot – nem csupán múzeumban, hanem a vadonban is.

Fotó: Kocsis B. János/Visit Covasna

Cikkünk a Nőileg magazin 2024. májusi lapszámában jelent meg.

korábban írtuk

Nagy Koppány Zsolt: A honvágy luxusa megmarad
Nagy Koppány Zsolt: A honvágy luxusa megmarad

Annyi elcsángált hazánkfia tesz-vesz idegenben, többen jelentős sikerekkel, és közülük szép számmal Budapesten. Nagy Koppány Zsolt, József Attila-díjas író, költő, műfordító mesélt írói létről, humorról és honvágyról a Nőilegnek.