Összeségében az egész élet drágább lesz az orosz–ukrán háború következtében, elsősorban az energiahordozók, mert azoknak a legfőbb exportőre Oroszország – magyarázza dr. Geréb László. Ugyanakkor az élelmiszerek drágulása lesz a leginkább fájó, Ukrajna és Oroszország ugyanis a két legnagyobb élelmiszer-exportőr, no meg az energiahordozók drágulása miatt, a szállítás révén minden drágulni fog. „Oroszország és Ukrajna adja a világ búzaexportjának a harmadát. Ez most ki fog esni, vagy ha nem is mind, de egy része. Többnyire arra számítanak a vállalkozások, hogy az élelmiszer nagyon drága lesz.”
Mit tehetünk?
„A normális élethez hozzátartozna, hogy fel legyünk készülve krízishelyzetek fellépésére, ehhez megfelelő megtakarításunk kell(ene) legyen. Azt szoktuk mondani hüvelykujj szabállyal, hogy minimum annyi megtakarítása kell(ene) legyen mindenkinek, amivel 6 hónapon keresztül biztosítani tudja a jelenlegi életszínvonalán az életvitelét.
A pandémia elején kiderült, hogy a romániaiak többségének nagyjából három hétre–egy hónapra elegendő tartaléka volt, nagyon sokan az egyik fizetéstől a másikig élnek, pedig a hathavi félretett fizetés nem olyan lehetetlen.
Általában egy krízis – nem háború, de egy átlagos krízis – nagyjából hat hónapon belül rendeződni tud. Tehát ez egy olyan tartalék, ami mindenkinek meg kellene legyen. Hogy azonban egy ilyen háborúnak a gazdasági hatásai meddig nyúlnak ki, azt senki sem tudja megmondani. De ahogy most kinéz, évekig el fog tartani” – véli a régiókutató.
Hogyan lehet elkezdeni takarékoskodni?
„Egy-két fokkal lejjebb húzzuk a fűtést, megnézzük, hogy mire van valóban szükségünk, és mire nincs. Épp egy futárcég képviselőjével beszélgettem, ő mondta, hogy félnek ettől a válságtól, mert az általuk kiszállított termékek fele fölösleges, amit az emberek internetről össze-vissza rendelnek, s ha ezekről a dolgokról az emberek le fognak mondani, a futárcégeknek is nehezebb lesz az életük.
Ha az ember megnézi, hogy mi fölösleges cucc van a házában, elámul.
Ugyanígy az élelmiszer esetében is: csak annyit vásároljunk, amennyit elfogyasztunk. Csak kis odafigyeléssel is sokat tesz az ember a kiadásai racionalizálásáért” – mondja a közgazdász.
És ha van megtakarításunk?
„A leginkább javasolt befektetési mód a megtakarításokra, hogy portfóliót kell alkotni, ez azt jelenti, hogy nem egyetlen dologban tartani a pénzt, hanem több jószágban, legyen egy kevés ingatlanban, készpénzben, bankban, ami pénzben van, legyen egyik valutában, másik valutában, harmadik valutában, legyen kicsi részvénycsomagunk a tőzsdén, tehát
minél több dologban tartjuk a pénzünket, annál nagyobb eséllyel nem fog az egész elveszni.
Ha egyetlen dologban tartjuk, ha az elvész, az egész vagyonunk elvész” – magyarázza Geréb László. Ugyanakkor krízishelyzetben a krízis által érintett területek valutájából kell elmenekíteni a befektetéseinket.
