Minden (is) drágulni fog – Egy racionálisabb világ felé nézünk

Még ki sem lábaltunk teljesen a világjárányból, a szomszédos háború árnyékolja be a mindennapjainkat. Miközben csak reménykedünk abban, hogy nem leszünk közvetlenül is érintettek az orosz–ukrán konfliktusban, a gazdasági hatásait máris érezzük mindannyian. Dr. Geréb László közgazdász, a REGA régiókutató egyesület elnöke a racionalizált költekezésre ösztönöz.
Hirdetés

Összeségében az egész élet drágább lesz az orosz–ukrán háború következtében, elsősorban az energiahordozók, mert azoknak a legfőbb exportőre Oroszország – magyarázza dr. Geréb László. Ugyanakkor az élelmiszerek drágulása lesz a leginkább fájó, Ukrajna és Oroszország ugyanis a két legnagyobb élelmiszer-exportőr, no meg az energiahordozók drágulása miatt, a szállítás révén minden drágulni fog. „Oroszország és Ukrajna adja a világ búzaexportjának a harmadát. Ez most ki fog esni, vagy ha nem is mind, de egy része. Többnyire arra számítanak a vállalkozások, hogy az élelmiszer nagyon drága lesz.”

Mit tehetünk?

„A normális élethez hozzátartozna, hogy fel legyünk készülve krízishelyzetek fellépésére, ehhez megfelelő megtakarításunk kell(ene) legyen. Azt szoktuk mondani hüvelykujj szabállyal, hogy minimum annyi megtakarítása kell(ene) legyen mindenkinek, amivel 6 hónapon keresztül biztosítani tudja a jelenlegi életszínvonalán az életvitelét.

A pandémia elején kiderült, hogy a romániaiak többségének nagyjából három hétre–egy hónapra elegendő tartaléka volt, nagyon sokan az egyik fizetéstől a másikig élnek, pedig a hathavi félretett fizetés nem olyan lehetetlen.

Általában egy krízis – nem háború, de egy átlagos krízis – nagyjából hat hónapon belül rendeződni tud. Tehát ez egy olyan tartalék, ami mindenkinek meg kellene legyen. Hogy azonban egy ilyen háborúnak a gazdasági hatásai meddig nyúlnak ki, azt senki sem tudja megmondani. De ahogy most kinéz, évekig el fog tartani” – véli a régiókutató.

Hogyan lehet elkezdeni takarékoskodni?

„Egy-két fokkal lejjebb húzzuk a fűtést, megnézzük, hogy mire van valóban szükségünk, és mire nincs. Épp egy futárcég képviselőjével beszélgettem, ő mondta, hogy félnek ettől a válságtól, mert az általuk kiszállított termékek fele fölösleges, amit az emberek internetről össze-vissza rendelnek, s ha ezekről a dolgokról az emberek le fognak mondani, a futárcégeknek is nehezebb lesz az életük.

Ha az ember megnézi, hogy mi fölösleges cucc van a házában, elámul.

Ugyanígy az élelmiszer esetében is: csak annyit vásároljunk, amennyit elfogyasztunk. Csak kis odafigyeléssel is sokat tesz az ember a kiadásai racionalizálásáért” – mondja a közgazdász.

És ha van megtakarításunk?

„A leginkább javasolt befektetési mód a megtakarításokra, hogy portfóliót kell alkotni, ez azt jelenti, hogy nem egyetlen dologban tartani a pénzt, hanem több jószágban, legyen egy kevés ingatlanban, készpénzben, bankban, ami pénzben van, legyen egyik valutában, másik valutában, harmadik valutában, legyen kicsi részvénycsomagunk a tőzsdén, tehát

minél több dologban tartjuk a pénzünket, annál nagyobb eséllyel nem fog az egész elveszni.

Ha egyetlen dologban tartjuk, ha az elvész, az egész vagyonunk elvész” – magyarázza Geréb László. Ugyanakkor krízishelyzetben a krízis által érintett területek valutájából kell elmenekíteni a befektetéseinket.

Dr. Geréb László közgazdász, a REGA régiókutató egyesület elnöke
Hirdetés

Mint fogalmaz a szakember, menekülő valutákat kell keresni.

„Jelen esetben amelyik területeket legkevésbé érinti ez a háború, az Amerika és Japán, mert ők vannak távol, tehát mi ilyenkor azt javasoljuk, hogy amerikai dollárt, japán yent érdemes vásárolni.

Nagyon reménykedik mindenki, hogy ez a háború nem fog az EU határain átlépni, így az euró is meg tud maradni erős valutának, de ha azt nézzük, hogy az unión belül van Románia is, akkor nem olyan nagy különbség, hogy lejben vagy euróban van a pénzünk. De ha valaki menekülő valutát keres, jelen pillanatban nem az euró a legjobb.”

Viszlát, megszokott kényelem!

Várhatóan nem úgy fogunk élni, mint a háború előtt, az biztos – magyarázza a közgazdász. Minden család sokkal racionálisabban meg kell tervezze a saját gazdálkodását, ami önmagában nem rossz. „Az, hogy az emberek racionálisabban kezdenek költekezni, az nem baj. Ha csak az élelmiszert nézzük, Romániában a megvásárolt élelem 20 százalékát eldobják az emberek.

Évente 100 kg élelmiszert dobunk ki fejenként! Ilyen élelmiszerárak mellett, amit most prognosztizálnak, valószínűleg ez a pazarlás meg fog szűnni, ami egy jó dolog.

Az energiahordozók drágulása minden iparra hatással lesz: nem úgy lesz mint eddig, hogy van 20 ingünk, és azt sem tudjuk, melyiket vegyük föl, hanem csak 10 lesz, mert nem lesz rá pénzünk, vagy nem fogunk annyi pénzt áldozni ilyen dolgokra. Tehát a racionalizálás irányába fogja ez a gazdasági krízis elvinni a családokat, ami által környezettudatosabbak is leszünk. Mindenképp egy racionálisabb világ felé nézünk szerintem, ami jó, de ez az eddig megszokott kényelmünk feladásával is együtt fog járni” – összegez a szakember.

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock / Fotó: Magyari Tekla

Pénzügyi tudatosságot hozott a járvány? – Többen kuporgattunk, mint eddig

Hirdetés