Egy gyermekkori nyárvégi időszak jut eszembe. Apai nagymamámmal volt szerencsém eltölteni a vakáció néhány napját. Gyermekként nem mindig volt kedvemre való pedáns magatartása, merev szabályai, akkor még értelmetlennek tűnő tanításai. Ma persze másképp gondolom, s bánom, hogy olykor nem voltak halló füleim meséléseire.
Szőnyeg súrolás a Küküllőben. Ez volt a kedvencem, mert miután én végeztem a kisebb szőnyegek kimosásával, s mama újra mosta az egészet, jó nyugodtan lubickolhattam kedvemre, persze csak a közelben. Estefelé köménymagot súroltunk a szemközti domboldalon. Elszortíroztuk címkével ellátva a nyár folyamán szárított virágmagokat. Begyűjtöttük a kert végében lévő fáról a barackot és hozzáláttunk a kompót készítéshez.
Amikor már a pince polcára rakosgattuk a színpompás gyümölccsel töltött befőttes üvegeket, szegezte nekem a kérdést, hogy mit gondolok, miért rakjuk el télire a gyümölcsöt? Ilyenkor igyekeztem minden tudásomat összeszedni és megfontolt, érett választ adni. Azt válaszoltam, hogy tartalékolunk, mivel télen nincsen gyümölcs. Mélykék szemeit tekintetembe fúrta és úgy mondta, mintha nagy titkot árulna el, s azt is árult el valóban. „Télen nem gyümölcs, hanem színek nincsenek.
Gyere, nézd meg majd februárban, ott lesz a nyár a pince polcain”.
Jó ideje nincs már befőtt nagymama polcain, de gyermekkorom befőzései egy életre lettek eltéve, s bizony mentőövként szolgálhatnak így télvíz idején.
Egy ideje arra lettem figyelmes, hogy míg én álmosan süppedek demotivált állapotomban szebb időkre várva, láthatatlan kezek szorgoskodnak körülöttem, s ha jól figyelek, látom, hogy nem csak körülöttem, de egész munkahelyemen. Egy gondos kézpár elmossa az ottfelejtett csészét vagy kidobja az elhervadt virágot, idényvirágot csempész az üres vázákba, ünnepnek megfelelően elhelyez itt-ott egy kis dekorációt vagy csokoládét rak a később érkezők asztalára.
s most, mikor már szomjazzuk a megújulást, túlélőcsomagként adagolja valamennyiünk számára. Hát így is lehet?
Bizony lehet és kell is. Színeket ölteni magunkra, amikor minden szürke, emlékekből táplálkozni, s meríteni erőt az új naphoz, hinni a tavasz jöttében, s közben nem feledkezni meg arról, aki leginkább elkeseredett.
korábban írtuk
Mit mutat a vérkép?
Kezünkben a laboreredmény, de fogalmunk sincs, mi mit jelent. Az alábbi útmutató segít kicsit eligazodni a laboreredmények terén addig is, amíg megmutatjuk háziorvosunknak.
