Gagyi Katinka: Az új év tiszta lap, rajtam (is) áll, mivel írom tele

A mai ember így gondolkodik: nekem ne szabja meg életem ritmusát a természet, tudom én anélkül is, mi a dolgom. Alkalmazásokból tudakolja az időjárást, ugyanazokat a zöldségeket fogyasztja minden évszakban, teából csak a filterest ismeri.

„Ölnöm kell, hogy védjelek?”

Szeretem Ferenc pápát (idézni). Nemcsak azért, mert katolikus vagyok, aki számára ő testesíti meg a legfőbb földi tekintélyt, hanem azért is, mert emberi megnyilvánulásai számtalanszor megérintettek, és nyitott világnézete, előremutató gondolatai messze túlnőnek a katolicizmus keretein.

Sebestyén Ottó: Új kérdésekre nem lehet régi válaszokat adni

Nagy ajándék, amikor egy pappal tabuk nélkül beszélgethetünk. Sebestyén Ottó csíkzsögödi plébánossal, a Kalot felnőttképző Egyesület, valamint a Háló Kárpát-medencei katolikus közösségek egyesületének volt elnökével való beszélgetésünk – számtalan egyházi személlyel készített interjú után is – maradandó élmény. Úgy tudtunk előretekinteni a jövő egyházára, hogy szavain átsugárzott a nyitott gondolkodásmód, a fejlődést támogató szándék, ugyanakkor az atyai gondoskodás a rábízottakról. Ezzel búcsúzunk az Ol

Fidelis nővér: Elfelejtettünk játszani, és félünk ölelni

Fidelis nővér, Farkas Gabriella évtizedek óta gyerekekkel foglalkozik. A Mallersdorfi Ferences Nővérek rendjéhez tartozó szerzetesnő legutóbbi szolgálati helyére, Nagyváradra két éve került, azelőtt pedig Déván, Székelyudvarhelyen és Csíkszépvízen gazdagították kölcsönösen egymás életét a legkisebbekkel. Jelenleg Németországban tartózkodik egy három hónapos szakmai tapasztalatcserén. Becenevét, a régen ráragadt Fifi nővért szintén a gyerekektől kapta, igaz, olykor még az elöljárói is szólították így.

Keresztes Zoltán: A gyónás nem ítélet, hanem találkozás

Miért vált nehézzé a gyónás a 21. században? Miért gyónjak egy papnak, amikor ő is épp olyan bűnös, mint én? Mi köze a papnak az én magánügyeimhez? Miért nem elég Isten előtt megbánni a bűneimet? Megannyi kérdés, amely válasz után kiált, s amelyekre nem biztos, hogy van egzakt, mindenki számára elfogadható válasz. Mi mégis megpróbáltuk körüljárni Keresztes Zoltán gyergyószentmiklósi plébánossal, bibliodrámás és mentálhigiénés szakemberrel.

Kedves Rita segítőnővér: A józanság számomra nem fizikai állapot, hanem szemléletmód

Hogy mennyire mély gödörben lehet az, aki egy függőség rabja, valószínűleg csak az érintettek és közeli hozzátartozóik érzik. Ezeknek, a látszólag néha kiút nélküli személyeknek nyújt kapaszkodót Kedves Rita segítőnővér, Gyergyószentmiklóson élő szociális munkás és addiktológiai konzultáns, akinek – talán nem túlzás ezt állítani – eredeti hivatása, a szerzetesség is visszaköszön ebbéli elhivatottságában.

Hölgyes Pál Zsolt: A motorbiciklin ketten vagyunk – Vele utazom és Vele érek haza

Megtalálhatjuk-e Istent egy motorbicikli nyergében, több tíz kilométeres gyaloglás közben, hólepte hegycsúcsokról ereszkedve vagy a gólöröm mámorában? Hölgyes Pál Zsolt, lemhényi plébános ebbéli tapasztalatairól mesél: ő nem csupán az oltár mellett vagy szentségek kiszolgáltatása közben találkozik azzal, akinek szolgálatára szentelte életét.

András Csaba jezsuita: A művészet számomra egy elfogadó tér

Szabad-e imádkozás közben dohányozni? – intézi a kérdést a viccben a ferences szerzetes a jezsuitához. Nem, de nagyon üdvös dolog még dohányzás közben is imádkozni – hangzik a frappáns válasz. András Csaba, a marosvásárhelyi egyetemisták fiatal lelkésze tánc és tortasütés közben is tud kapcsolódni Istenhez. A Rómából hazatért jezsuita szerzetest művészi látásmódról, szépérzékről és álmokról kérdeztük.

Dr. Vik János: Az ember szeretné értelmét látni annak, hogy él

Intézményvezetés, egyetemi oktatás, kutatás, logoterápia, fenntarthatóság – többek között ezekkel a fogalmakkal lehetne meghatározni dr. Vik János személyiségét, aki 2016 óta tölti be a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékáni funkcióját. Életének ezen területeiről kérdeztük, így képet kaptunk arról is, miként egészíti ki egyik a másikat.

Veress Sándor plébános: a futás visszahoz a jelenbe

47 évesen futni? Miért ne? – teszi fel néha magának a kérdést Veress Sándor. A Kászonújfaluban szolgáló plébános – mint hobbifutó – kezdetben kuriózumnak számított a kis közösségben, ám mostanra nemcsak elfogadták, de néhány fiatal követi is a példáját.

Nagyi szemszögéből a világ – Olyan szép az élet, csak ez a vénség ne lenne

Nagyi az élet minden területén határozott elképzeléssel rendelkezik, és szereti elrendezni a dolgokat. Nincs ez másként a saját halálával, sőt, temetésével sem. Ezúttal Nagyi búcsúzik – nem csupán az unokától, de az olvasóktól is.

Hadnagy Margó segítőnővér – Ahogy az Isten akarja: az életem nem mindig az én kezemben van

Szerzetességre vállalkozni már önmagában nagy kaland, aki pedig emellett a gyermekorvosi hivatást is választja, az kétszeres kihívásnak áll elébe. Ha ezt még lehet fokozni, akkor Hadnagy Margó megtette. A székelyudvarhelyi származású, Marosvásárhelyen élő segítőnővér négy hónapot töltött az afrikai Csádban, tapasztalatairól mesélt nekünk.

Nagy György Enikő Zelma szociális testvér: Krisztust látom a betegekben

20 éve látogatja a csíkszeredai kórház betegeit. És nemcsak látogatja őket, hanem meghallgatja, lelküket ápolja, és erőt önt beléjük nem mindennapi terheik viselésére. Nagy Zelma szociális testvér munkája kiegészíti az orvosokét és ápolókét, sőt, a két gyógyító tevékenység kéz a kézben jár.

Nagyi szemszögéből a világ – A pléh födeles templomtornyunkat nem cserélném el a Szent István bazilikára

Nagyi a fővárosban járt. Nem Bukarestben, hanem Budapesten. Hegyen, várban és szigeten – de egyik sem olyan volt, mint mifelénk a hegy, a vár, a sziget. Nagyi nem érti, az emberek miért nem ülnek veszteg.

Vízi Elemér: Számomra a meditáció szavak nélküli időzés Isten jelenlétében

Vízi Elemér jelenleg a Magyar Jezsuita Rendtartomány provinciálisa. Csíkdánfalvától Budapestig nem volt kitérőktől és kanyaroktól mentes az útja, hiszen Németországban, Írországban, Magyarországon, Kanadában, sőt, Nepálban is szerzett tapasztalatait kamatoztatja most elöljáróként.

Nagyi szemszögéből a világ – Engem ne lékeljenek meg, nem vagyok dinnye

Szervusz, Henikém! Mit hoztál, meggykompótot? Anyád küldte? Tedd csak oda le a kredencre, fiam, mert mióta kikerültem a kórházból, én az ágyból se tudok kikelni. Itt forgolódok elé s hátra egész álló nap. A tyúkokat is Erzsiék etetik.

Nagyi szemszögéből a világ – Már semmi se jó, ami egyszerű?

Nagyinak merőben más elképzelése van a karácsonyról, az ünnepi előkészületekről, de a meghittség forrását is másban látja, mint az unokája.

Német László püspök: Nagyon fontos beszélni arról, ami történik velünk

A Vajdaságban született, és jelenleg is ott szolgál a Nagybecskereki Egyházmegyében. De élt már Olaszországban, Lengyelországban, Ausztriában, Magyarországon, Horvátországban és a Fülöp-szigeteken is. Dr. Német László mindenhol otthon érzi magát, a nagyvilág polgára, nemhiába egy missziós szerzetesrend tagja. Hét nyelven beszél, nyitott szellemiségű főpásztor.

Sok jó ember kis helyen, a Marosán-lakban

Már az utcáról halljuk a gyerekzsivajt, amikor Marosán Csaba és felesége, Emőke kolozsvári házához érkezünk. Az ötfős család otthona ékes példája annak, hogy az apró terek frappáns kihasználásával sok jó ember elfér egy viszonylag kicsi házban.

Bologna: la dotta, la rossa, la grassa

Nem olasz nyelvlecke kezdődik, hanem ezek a hetedik legnagyobb itáliai város népszerű jelzői: a művelt, a vörös, a kövér. Ha hétköznapi és valódi, nem turistaáradattól elhomályosított olasz hangulatra vágyik valaki, akkor irány Bologna!

Pálfi Kinga: A stílus tanulható, akárcsak a főzés

A stílus nem más, mint annak a kifejeződése, hogy miként mutatkozunk a világnak. Minden ruhadarab, amit felveszünk, üzenet. Az öltözködés lehetőség arra, hogy kifejezzük magunkat, hogy elmondjuk, kik vagyunk, és mit képviselünk.