A vágytól az orgazmusig: ha gondot okoz a ráhangolódás

Nem sokkal ezelőtt írtunk a szexuális együttlétek öt szakaszáról, a vágytól az orgazmusig. A második fázis az ún. készenléti szakasz, amelynek során a női és a férfi test is felkészül az aktusra. Ilyenkor – ingerlés hatására – az egész testben eluralkodik egy kellemes fizikai izgatottság, amelynek konkrét jelei vannak. Ezúttal ennek a szakasznak a női vetületeiről-, a felmerülő nehézségekről- és a problémák hátterében álló, gyakori pszichológiai faktorokról lesz szó.

A készenléti fázis fizikai jellemzői mind a nőknél, mind a férfiaknál a szaporább szívverés, izomfeszültség, a vérnyomás emelkedése, alhasi vérbőség. A nőknél ez utóbbi hatására következik be a nedvesedés, megduzzadnak a szeméremajkak és a csikló. A szakasz sajátossága, hogy a méh is megemelkedik annyira, amennyi a merev pénisz befogadásához szükséges. Ez a jelenség egy nagyszerű szimbóluma annak, hogy a női és a férfi nemi szerv az aktusban egy egésszé válik. Biológiailag úgy működünk, hogy a merevedéssel létrejövő nagyobb méret befogadásához a hüvely is megfelelő méretet vesz fel a méh felemelkedésével ahhoz, hogy az együttlét kellemes legyen, és ne okozzon fájdalmat.

A készenléti szakasz zavarát korábban a nőknél frigiditásnak nevezték. 

Ma már ez a kifejezés nem használatos, legalábbis szakmai helyzetben semmiképpen, a pejoratív hangzása miatt. A vezető tünet a genitáliák nedvesedésének és megduzzadásának elmaradása. Ez a zavar ritkán fordul elő önmagában, következménye többnyire az orgazmussal kapcsolatos zavar. A terápiás folyamatban is sokszor kezelik a két problémát egyidejűleg. A készenléti szakasz problémája a nők 10-50%-át érinti huzamosabb ideig életük során. Ez a nagymértékű szórás egyrészt annak köszönhető, hogy sokszor nem különíthető el a többi szexuális zavartól, főként az orgazmus zavarától, másrészt pedig 

a nedvesítő készítmények a tüneteket ideig-óráig el tudják fedni. 

Ha azonban a probléma nem kizárólag orvosi okokra vezethető vissza, akkor a nedvességet elősegítő termékek ugyan segítik a behatolást, a szexuális együttlét mégsem lesz kellemes és kielégítő a nő számára. Ilyenkor szükség lehet a lelki okok feltárására és kezelésére. 

A szexuális izgalom hiányának a hátterében természetesen előfordulhatnak élettani-, egészségügyi okok is, ritkább esetben hormon-alulműködés figyelhető meg. Sokkal gyakoribb azonban a neurológiai eltérés, főként ingerületátviteli zavarok, amelyben fontos szerepet játszanak a szerotonin- és a dopaminhiány. A krónikus betegségek és az azokra alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai (2-es típusú diabétesz, magasvérnyomás-betegség) is elvezetnek az izgalmi állapothoz kapcsolódó nehézségekhez.

A pszichológiai- és a szociokulturális okok egyéni- és interperszonális szinten is megmutatkoznak. A háttértényezők között szerepel a szélesebb szociális szférában például a munkahely elvesztése és az anyagi bizonytalanság, a párkapcsolaton belül a házastársi konfliktus: 

a feszültségek a legtöbb nő számára nehezítik az izgalom állapotához való eljutást. 

Míg a férfiak többsége a szexszel próbál közelebb kerülni a partneréhez, akár egy feszült, vitás élethelyzetben is ezt érzik gyógymódnak, a nők előbb kell érezzék a bensőségességet, a feszültség hiányát, és csak ezt követően esik jól nekik az aktus. Felléphet ugyanakkor a vonzalom hiánya is, ami többnyire a hosszútávú párkapcsolatokban a rutinszerű együttlétek hatására alakul ki. Időről időre azonban a partnerek fizikai elhanyagoltsága is ide vezethet. 

Az intimitástól való félelem ugyancsak nehezíti az izgalmi állapot létrejöttét. 

Ennek oka többnyire a korai kötődésekben-, a családi mintában keresendők. A bűnösségérzés, az erős szorongások, megszégyenülések emlékei, a teherbeeséstől való félelem szintén gátló tényezők az izgatottság létrejötte során. A partnerek közötti szexről való kommunikáció hiánya vagy a nem megfelelő szexuális kulturáltság, ismeretanyag hiánya okozhat az ingerléssel kapcsolatos nehézségeket, amelyek nehezítik a nedvesedést. Ide sorolható a túl rövid vagy nem megfelelő előjáték is. 

Ugyanakkor a szexualitásban megélt vélt vagy valós kudarcok is szerepet játszanak. 

Terápiás szempontból az egyik legérdekesebb és legelterjedtebb női nehézség az izgalmi állapot létrejöttében vagy fokozásában a teljesítményszorongás és az ún. megfigyelő szerepben való megrekedés. Számos vizsgálat született ebben a témában, és a kutatások azt mutatják, hogy a perfekcionista nők jellemzőbben küzdenek a szexuális élet zavaraival, mint azok a társaik, akiknél a tökéletességre való igény nem kiugróan magas. 

A tökéletességre való összpontosítás az izgalmi állapot megéléseinek nehézségét, nedvesedési problémákat, fájdalmas közösülést eredményeznek. 

A készenléti szakasz zavara főként azoknál a nőknél jelentkezik, akik attól szorongnak, hogy partnerük tökéletes társat keres, és a szexuális aktusban ezt a tökéletességet bizonyítani akarják. Ez ugyanis elvonja a figyelmüket a saját megéléseikről, a testükben keletkezett kellemes érzésekre való összpontosításról. 

A megfigyelői szerep megélése során a nők külső nézőpontból figyelik a szerelmeskedést, mintha egy filmet néznének. Ilyenkor olyan automatikus gondolatok kapcsolnak be, amelyek a saját testük hibáira összpontosítanak (pl. 

„ebben a pózban nagyon lóg a mellem”, „úristen, milyen narancsbőrös vagyok”, 

„undorító.” stb.). Azok a nők, akiknek a figyelme nagyobb mértékben vonódik el a szexuális aktusról, akik nagyobb éntudatossággal rendelkeznek a szerelmi élet megélése során, jellemzőbben tapasztalnak szexuális diszfunkciókat, mint azok, akik képesek átengedni magukat az aktuális élményeknek anélkül, hogy külső szemmel önmagukat figyelnék. A szexuális együttlétről elvonódhat a figyelem más módon is, például ha a mosogatásra, az irodában félbe hagyott munkára vagy egyéb teendőre gondolunk, a pillanatnyi érzések és állapotok megélése vagy szexuális fantáziák helyett. 

A terápia során a testünk elfogadásának képességével (az értékek, szépségek elismerése, a test megszeretése), az önmagunkkal való jó viszonnyal dolgozunk. Feltérképezzük az automatikus gondolatok megjelenésének okát, átkeretezzük ezeket, és újratanuljuk az érzékszervek által okozott örömök élvezetét.

Kiemelt kép illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Hogy az együttlét újra zavartalan legyen: amit a szexuális zavarokról tudni érdemes
Hogy az együttlét újra zavartalan legyen: amit a szexuális zavarokról tudni érdemes

A szexuális diszfunkció olyan pszichés zavar, ami megakadályozza a szexuális élet gyakorlását vagy élvezetét. Ezekről a problémákról a legtöbbünk számára kellemetlen beszélni, jellemzően alacsony önértékelést, frusztrációt és érzelmi válságot, szorongást és szégyenérzetet tapasztal meg az, aki ilyen gondokkal szembesül. Vannak, akik a szexuális élet megkezdésétől kezdve ilyen problémákat élnek át, mások esetében szerzett nehézségről van szó, ami egy bizonyos életszakaszban nehezíti meg a szexuális életet