Címke: arisztokrácia

Lélekben Erdély

Ugron Mária – 2018. november 24-én, kilencvenkét évesen adta vissza lelkét teremtőjének – tizennyolc esztendősen Nyugat-Magyarországra került, de élete végéig erdélyi maradt. Ha Erdélyről hallott, azonnal honvágya támadt. Élete utolsó pillanatáig Szilágynagyfalu jelentette a „hazamegyek” célállomását. Mert télen, iskolaidőben Kolozsváron élt ugyan a család, a nyári hónapokat azonban Nagyfaluban, Marosgezsén vagy a Brassó környéki Bodolán töltötték. Fizikailag Magyarországon, lélekben egészen máshol.

Gróf Haller Jenő egyénisége – Porcelánkészlet az udvar mélyén

Kolozsváron érettségizett 1936-ban a piaristáknál, majd német nyelvű középfokú mezőgazdasági iskolát végzett Medgyesen – ez lett volna az ő gazdálkodói kiképzése. Igazából azonban csak a második világháborúból való hazakerülését követően nyílt lehetősége a gazdálkodásra, de azok már nagyon zavaros idők voltak.

Báró Apor Csaba: Belső-Erdélyre „ítélve”

A sorsfordító végzet 1949-ben a Sepsiszentgyörgy közeli Sugásfürdőn érte utol az idén századik születésnapjához közelítő báró Apor Csabát. Az ottani közfürdőben várt a sorára, amikor egy férfi érkezett egy nő társaságában, és soron kívül akart bejutni a fürdőbe. Apor Csabában felhorgadt az igazságérzet, nem hagyta szó nélkül, mire a férfi: nem tudja, ki ő? Nem, honnan tudná. Rövid szóváltás és lökdösődés után az ifjú báró jutott be előbb a kádfürdőbe, de a következő alapos tisztálkodásra már többet kelle

Báró Kemény János: „Idővel tudnál szeretni engem?”

Átutaztak egy szász városon, Szászrégennek hívták. Néhány kilométerre egy magyar település Felfalu következett. Katolikus és protestáns temploma is volt, és szép, tiszta, különböző színű házak. Miután elhagyták a falut, John lassított, és a Kárpátokra mutatott. Még hó fedte a csúcsokat. Sziporkázóan tiszta nap volt. Aztán John felkiáltott: „Nézd, ott van a vécsi kastély!”

Különös fogadtatás a várkastélyban – a gyalui aranyifjú hazatérése

Hiába maradt idősebb báró Barcsay Tamás és neje, Bánffy Katinka az első világháború után román állampolgárként Erdélyben, fiúk, József sokáig nem tért vissza Gyalura, az ősi várkastélyba. Egyrészt mert nem akart a román hadseregben szolgálni, másrészt jól érezte magát Budapesten.

Gyuri báró, a „goldili”

A Csávossy-kastély ma már felfedezhetetlen, mi több, észrevehetetlen. A birtok hajdanvolt fénye már csak halványan tükröződik egy kapumaradványon, néhány, romos állapotában is műemlék benyomását keltő gazdasági épületfal-maradványról. A kastélyból semmi sem maradt, a második világháború után rombolták le sürgősen és teljesen.

Bethlen Anikó, a „marosvásárhelyi magyar grófnő”

Sok minden révén beírta magát Marosvásárhely életébe, történelmébe. Körülötte, akit a gyerekbénulás mozdulatlan életre ítélt, csupa segítségre szoruló ember forgott. Minden keresztje ellenére sem volt hajlandó távolról szemlélni a nyüzsgő világot.

Erdély legmodernebb „nagyasszonya”: Szilvássy Carola

Egyszerre volt írók múzsája és kritikusa, aki színpadon és filmben egyaránt szerepelt, de utálta az arisztokrata származásával járó baroneszszerepet. Kora legműveltebb és legbátrabb asszonyaként Szilvássy Carolát csak csodálni vagy gyűlölni lehetett. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin januári számában jelent meg.)

Elnapolt földrengés

Gyerekként mindig azt hallotta, a társadalmi rendnek, amelyhez tartozik, el kell tűnnie, meg kell semmisülnie. Nagyon is érezte, hogy róla beszélnek, egyszerre szégyellte és bántotta. És az iskolában hallottakat senki sem próbálta ellensúlyozni.

Báró Apor Csaba fája

Egykoron a 16. századi székelyföldi nemesi kúriák mintájára készült háromrészes udvarház állt a mai torjai Apor-kastély helyén. Az épület restaurálása még korántsem fejeződött be, de néhány falfelület már feltárta varázslatos titkait. A hatás így is lenyűgöző.

Már nem tart sokáig

Egy ideig asztmának hitt tüdőrák vitte el 1971. október 13-án. Báró Kemény Jánost a marosvásárhelyi Kultúrpalotában ravatalozták fel, hatalmas tömeg rótta le kegyeletét, méltató, adósságokat törleszteni kívánó beszédek hangzottak el, ahogy az a hasonló ravatalok előtt többnyire lenni szokott.

De ki az a Puy Kálmán?

Gernyeszeg mintagazdaság volt. Nem is csoda, hiszen gróf Teleki Mihály – a birtok kommunizmus előtti utolsó gazdája – Kolozsváron és Toulouse-ban szerzett agrármérnöki diplomát, amit budapesti doktorátussal pecsételt meg. Édesapja, Teleki Domokos 1935-ben adta át neki a gazdaság irányítását, azt követően az öregek Budapesten éltek, csak nyaralni jártak haza a Maros mentére.

Mikes Zsigmond vezetett túrája

Gróf Mikes Zsigmond különleges eset. Nem csupán abban az értelemben, ahogy minden ember története egyedi, megismételhetetlen. Ő ugyanis az az arisztokrata, aki jóval az osztályharcos idők után, de mégiscsak a vasfüggönyön innen eszmélt a világra. Bár Nagyváradon született 1972-ben, első emlékei mégis Kolozsvárhoz kötődnek: a nagyszülők lakása a státusházban, a Mikes Mihály szobájában lévő kisszék és kályha. Az aradi, illetve kolozsvári származású szülők azt követően kerültek Váradra, hogy az édesanya, Hr

Barcsay-család: Beomlott illúziók

A 2012. szeptemberi bejáráskor Barcsay Tamás a büszke gazda elfogultságával, történészhez méltó, gyermekkori élményektől és családi emlékektől gazdag tájékozottsággal mesélt a visszakapott gyalui kastélyról. „A bonchidai Bánffy-kastélyt is ennek a mintájára építették. Bánffy György 1701-ben itt tartotta a lányai menyegzőjét, nem vitte őket Bonchidára, mert az ottani kastélyt szegényesnek érezte” – utalt némi malíciával erre a történelmi villanásra, mintegy éreztetve, hogy a többszörös rokonság ellenére i

Kilátás Küküllővárról

A küküllővári kastély nemcsak azzal ragadja meg mindjárt az arra autózó figyelmét, hogy a község és a Dicsőszenmártonba tartó országút fölé magasodik, hanem gondozottságával is. Míg Belső-Erdély legtöbb hajdani nemesi fészke az elmúlást juttatja a szemlélődő eszébe, addig a Bethlen-Haller kastély imponáló látványt nyújt.

Megjöttek a grófék!

Regényekből, kosztümös filmekből ismerjük őket. Ki ne álmodozott volna macskakövön kopogó lovaskocsiról, etikett szerinti diszkrét udvarlásról, netán arról, hogy a szomszéd fiúról kiderül: grófi család egyetlen leszármazottja. Erőfeszítésbe kerül belegondolni, hogy van olyan ember ma, aki számára mindez realitás. (A teljes cikk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg, kivonatát honlapunkon Az erdélyi arisztokrácia hányattatása és újra felbukkanása címmel olvashatják, melyben Gereöffy Andrea C

Régmúlt celebek vagy jelenkori erdélyi elit? – Az erdélyi arisztokrácia hányattatása és újra felbukkanása

Regényekből, kosztümös filmekből ismerjük őket. Ki ne álmodozott volna macskakövön kopogó lovaskocsiról, etikett szerinti diszkrét udvarlásról, netán arról, hogy a szomszéd fiúról kiderül: grófi család egyetlen leszármazottja. Erőfeszítésbe kerül belegondolni, hogy van olyan ember ma, aki számára mindez realitás. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Erdélyi arisztokrácia – Kálnoky Hugó: Karácsony csendőrökkel

Lettowitzban született dúsgazdag család sarjaként, tizenhat évesen ajándékozták meg első személyes inasával, aztán végig kellett néznie, amint az első világháború és következményei súlya alatt összeomlik az ő világa. De feladatot is kapott, ami elől neveltetése nem engedett meghátrálást. A gyerektelen Kálnoky Félix özvegye, Kálnoky Ludmilla ugyanis a kőröspataki kastélyt és a Trianont követő impériumváltás első agrárreformja után megmaradt birtokrészeket az idősebb Kálnoky-ág legfiatalabb tagjára, Kálnok

Csehország: várak, sörök és jó emberek

Ha azt mondom, hogy Csehország és utazás, elsőre általában a finom sör és a csodálatos főváros, Prága ugrik be a legtöbb embernek. Tavaly nyáron mi a vidéket, a kisvárosokat céloztuk meg.