A világjárvány a fiatalok mentális egészségén is mély nyomot hagyott

Egy meghatározó történelmi válság rányomhatja a bélyegét teljes generációkra, és mindig vannak sérülékenyebb korcsoportok. A COVID-19 világjárvány is eltérő módon érintette a különböző korú embereket, ám az eddigi vizsgálatok szerint a fiatalok leginkább a társas kapcsolataikban sérültek, emellett a pandémia a pályaválasztás előtt állók tanulmányaikkal, munkaerőpiaci terveikkel kapcsolatos elképzeléseit is jelentősen átírta.
Hirdetés

Az elmúlt 22 hónapban a tizenévesek személyes- és társadalmi jövőre vonatkozó elképzeléseit negatívan befolyásolta a társadalmi távolságtartás, az online oktatás, valamint a szabadidős rendezvények többségének szünetelése is.

A világjárvány hatása vegyes, ám a fiatalok mentális egészségének romlását bizonyítják már az első Covid-kutatások is. 

Már 2020 nyarán arra mutattak rá vizsgálatok, hogy nőtt a serdülőkori depresszió, ennek ellenére – akkor még – a szorongás, az ingerlékenység alig változott, sőt csökkenni is látszott. A járvány előrehaladtával azonban a fiatalok szorongása, stresszszintje folyamatosan emelkedni kezdett. Ez különösen igaznak bizonyult a hátrányos anyagi helyzetben élők esetében, illetve a gyengébb szociális és kapcsolati hálóval rendelkező tinédzsereknél. 

2021 őszén sokkal több érzelmileg sebezhető tinédzser tért vissza az iskolába, mint bármikor korábban, akik ezáltal sokkal nagyobb arányban voltak kitéve a tanulási vagy kapcsolati problémáknak. 

Ez egy spirális hatás lehetőségét rejti magában, mivel az iskola újbóli kihívásai nem javítják, hanem súlyosbítják azoknak a fiataloknak a mentális egészségét, akik a tanév elején már ilyen típusú problémákkal szembesültek.

Koncentrációs- és motivációs problémák, serdülőkori depresszió

A fiatalok körében végzett vizsgálatok nagyon negatív képet mutatnak több országban is: megnőtt a serdülőkori depresszióval diagnosztizáltak aránya, ugyanakkor ehhez kapcsolódnak az iskolai összpontosítással és motivációval kapcsolatos problémák, a társadalmi kapcsolatok újrateremtése és a magány is. 

És noha a világjárvány minden mást felülírt, nem tűntek el a korábbi kihívások sem, amelyek ennek a korosztálynak komoly megpróbáltatást jelentenek: a pályaválasztás, a szegénység, a függőségek, csak ezek mellé társult egy mentális egészségügyi szökőár. 

Minden negyedik fiatal szorong

Egy 9 országra kitérő UNICEF kutatás eredményei szerint a megkérdezett több mint 8000, 13–29 év közötti fiatal közül minden negyedik szorongásról (27%), minden hatodik pedig (15%) depresszióról számolt be. Minden harmadik válaszadó (30%) úgy fogalmazott, hogy az érzelmeit és lelkiállapotát leginkább a gazdasági helyzet befolyásolja. Közel fele a megkérdezetteknek (46%) arról számolt be, hogy kevesebb a motivációja a korábban kedvelt tevékenységek végzésére, a fiatalok 36 százaléka pedig kevésbé érzi magát motiváltnak a rendszeres házimunkák elvégzésére. 

Ugyanakkor a jövőről alkotott felfogásukat is negatívan befolyásolta a pandémia, különösen a fiatal nők esetében magas a pesszimizmus: a lányok közel fele borúlátó a jövőt illetően (43%), a fiúk esetében „csak” minden harmadik (31%). 

Mindezek mellett pedig aggodalomra ad okot, hogy négyből három fiatal (73%) úgy érezte, hogy segítséget kell kérnie testi és lelki jólétét illetően, viszont ötből két személy (40%) nem kért segítséget, és a lányokra még kevésbé jellemző, hogy segítségért folyamodnának.

Depresszió – gyermekkorban is lehetséges!

Hirdetés

Mit lehet tenni?

A serdülők fejlődését támogató intézmények a járvány előtt sem tudtak annyi fiatallal foglalkozni, amennyivel szükség lett volna. Most azonban még nagyobb szükség mutatkozik a tanárok és szülők mellett a segítő szakemberek munkájára, valamint jelentős befektetést igényelnének a mentálhigiénés szolgáltatások. Már a járvány előtt is elégtelenek voltak (esetenként 600–800 tanuló egyetlen iskolapszichológusra???), most pedig kimerültek és lemerültek az eddigi tartalékok is. 

Ugyanakkor talán eljött az idő, hogy változzon végre a mentálhigiénés szolgáltatásokhoz való – nem ritkán tabusított – viszonyulás, és hogy átkeretezzük a társadalmi diskurzust: az egész világon hasonló problémák ütötték fel a fejüket, teljesen életszerű, ha nálunk is. Nem kisebb a tét, mint a fiatalok mentális egészsége, vagyis népegészségügyi kérdés. 

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Önbántalmazás: a néma segélykiáltás

 

Hirdetés