Dimény-Varga Tünde: Ha tésztát gyúrok, nyújtok, a hétköznapi feszültségek kisimulnak

Kint kásás eső hull, nem kívánkozunk kimenni ilyenkor, a meleg lakás kényelmét nem adnánk semmiért. Beugrik egy kép: a gyermekeink kicsik, le kell foglalni őket ovi után még órákig, a hosszú, sötét délutánokon. Közben főzni is kellene. Ilyenkor jött a mentőötlet: gyúrjunk tésztát. Lehet belőle laska, derelye, gombóc, nudli, tehetünk bele tölteléket, belekavarhatjuk valamilyen szószba. Gyúrunk, vágunk, kavarunk, lisztes az orrunk, nevetünk. A kézmosás nem egyszerű, de utána székre állva, tátott szájjal figyelik, ahogy a tészta feljön a víz színére. Kész van, ehetünk! – kiáltják.

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Emlékszem, édesanyám is így csinálta. A vasárnapi húsleveshez mindig házilag készült a laska. A tömbházlakás szobái órákon át fehér abrosszal voltak beterítve, az se volt, ahová leüljünk, száradt a laska.

Nagymamám is maga gyúrta a tésztát, a tojás, a liszt, a pityóka mind otthonról került ki. A tésztaszéleket a vaskályha tetején megsütötte. Boldogan ropogtattuk mi, gyermekek, az volt a chips.

Volt idő, amikor a gépeket állítottam munkába: ámulva néztem, ahogy tökéletes tésztát gyúrt, vagy egyforma szeletekre aprította a zöldséget a gép. Aztán ráeszméltem, a kezemnek hiányoznak a mozdulatok. Ha gyúrok, nyújtok, szeletelek, a kezeim dolgoznak, a hétköznapi feszültségek kisimulnak, olyan, mint egy mikro-edzés vagy egy tudatos jelenlét-gyakorlat.

Ehhez az kell, hogy teljes valómmal a jelenben legyek. Érezzem a lisztet az ujjaim közt, a tojáshéj erejét, ahogy feltöröm, a megfeszülő izmaimat, ahogy töröm a krumplit, reszelem a sajtot, gyönyörködjek a bazsalikom vagy az édesburgonya színében, beszívjam a párolódó gomba illatát, és halljam, ahogy sistereg, miközben a hagymával karamellizálódik. Az ízek a végére maradnak: először a képzeletemben születnek meg, aztán kóstolok a kályha mellett, végül pedig a terített asztalnál.

Minél inkább az érzékelésnél maradok, annál inkább távolodik a gond, a kinti zimankó. A jelenben levés kiszakít a taposómalomból, lelassít, feltölt, vitalizál, megóv.

Persze horgolhatnék, festhetnék, készíthetnék ékszereket, az alkotások maradandóbbak lennének. De hiszem, hogy családunk, önmagunk testi-lelki táplálása szintén maradandó, valódi jóllétben mérhető.

Örmény joghurtos, húsos manti

Hozzávalók:

A tésztához: 25 dkg búzaliszt, 10 dkg hajdinaliszt, 2 tojás, 1 kávéskanál só, kb. 50 ml víz

A töltelékhez: kb. 20 dkg darált borjúhús, só, bors, 5 dkg dió, 3 evőkanál tej, menta, petrezselyemzöld

Az öntethez: 3 dl sűrű joghurt, só, menta, petrezselyemzöld, paprika

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: A tésztához a tojásokat kissé felverjük. Hozzáadjuk a sót és a lisztet, vizet annyit, amennyit felvesz. Ruganyos tésztát gyúrunk belőle. Fóliába csomagoljuk, hogy ne száradjon ki. A töltelékhez a diót ledaráljuk. Összekavarjuk a hússal, a tejjel és a fűszerekkel. A tésztát 4 részre osztjuk. Egy részt vékonyra nyújtunk (a többit a fóliában hagyjuk, hogy ne száradjon ki). Kör alakú szaggatóval kivágjuk. Mindenik közepébe teszünk egy kávéskanálnyi húsos tölteléket. Félbe hajtjuk, és villával lenyomkodjuk a széleket. Egy nagyobb edénybe vizet teszünk forrni. A többi tésztát is megtöltjük, formázzuk. A kieső részeket újra gyúrjuk. A tésztákat forró vízben (több rendben) kifőzzük, majd leszűrjük. A tejfölt összekavarjuk a sóval és a zöld fűszerekkel. Elvegyítjük a tésztával, és megszórjuk paprikával. A kifőtt mantit a joghurtos szósszal tálaljuk.

Édesburgonya gnocchi sajtszósszal

Hozzávalók:

A gnocchihoz: 2 édesburgonya, 2 tojás, kb. 50 dkg liszt

A sajtszószhoz: 2 evőkanál vaj, 2 evőkanál liszt, 1/2 l tej, 10 dkg Cheddar sajt, só, bors

A tálaláshoz: parmezán, zsálya

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: Az édesburgonyát villával megszurkáljuk, sütőben megsütjük. A sajtot lereszeljük. Ha a burgonya kihűlt, megpucoljuk, villával összetörjük. A tojással, a liszttel és kevés sóval egynemű tésztává gyúrjuk. Az édesburgonyás tésztát – több adagban – ujjnyi vastagságúra sodorjuk, 2 cm-es darabokra vágjuk. Gnocchi mintázóval mintázzuk, de anélkül is jó. Forró, sós vízben kifőzzük. Közben a forró vajon a lisztet elkavarjuk. Folyamatos kavarás közben tejjel felöntjük. Ha besűrűsödött, belekavarjuk a sajtot, sózzuk, borsozzuk. A leszűrt gnocchit elvegyítjük a sajtszósszal. Parmezánnal, zsályával tálaljuk.

Bazsalikomos ravioli vadgombákkal, fürjtojással

Hozzávalók:

A raviolihoz: 30 dkg liszt, 1 tojás, 1 csokor bazsalikom, kevés víz

A töltelékhez: 30 dkg vadgomba (vargánya, szegfűgomba, rókagomba), 1 hagyma, só, bors, olaj

A tálaláshoz: 12 db fürjtojás, 1 evőkanál almaecet, 4 evőkanál gomba savanyúság, bazsalikom

•  Fotó: Dimény-Varga Tünde

Fotó: Dimény-Varga Tünde

Elkészítése: A bazsalikomot késes aprítóban pépesre aprítjuk. A tojást kissé felverjük. A tojáshoz adjuk a lisztet, a bazsalikompépet, majd kevés vizet, amellyel nem ragadós, ruganyos tésztát gyúrunk. A tésztát fóliába csomagoljuk, és fél óráig állni hagyjuk. A hagymát apróra vágjuk, az olajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk és puhára pároljuk. Darabosra aprítjuk. A tésztát – több részletben – vékonyra nyújtjuk. Kisebb korongokat vágunk, amelyekre kiskanálnyi gombás tölteléket teszünk. A korongokat félbehajtjuk, a széleket ujjainkkal lenyomkodjuk. Forró vízben kifőzzük. Egy másik edényben vizet forralunk, beleöntjük az ecetet. A fürjtojásokat egyenként beleütjük, majd ahogy a fehérje megszilárdult, szűrőkanállal papírtörlőre szedjük. A bazsalikomos raviolit a lágy fürjtojással, savanyú gombával és bazsalikom levélkékkel tálaljuk.

korábban írtuk

Otthonteremtés szívvel, lélekkel és kétkezi munkával
Otthonteremtés szívvel, lélekkel és kétkezi munkával

Ha a bejáratot büszkén őrző székelykapu, a gerendamennyezet, vagy a gondosan kiválasztott díszítőelemek mesélni tudnának, hosszasan ecsetelnék, miként vált valóra vendéglátóink otthonteremtő álma. Márdirosz Ágnes és Fazakas Levente otthonában jártunk.