• Fotó: Kiss Bea
Évekkel ezelőtt, ha gyermekeknek tartottak kézműves foglalkozást a szórványnak számító Aradon, a kézműves mesterek hiánya nem kis fejtörést okozott a szervezőknek. Mert nem volt, aki tanítsa a fiatalokat, aki megismertesse velük a gyöngyözést, a szövést, a nemezelést. Mostanra változott a helyzet: a magyarországi Nemzeti Művelődési Intézet által indított kézműves szakkörök végzősei közül többen is olyan szinten elsajátították a különféle népi mesterségeket, hogy képesek ezeket továbbadni. A tudás megszerzése mellett a tevékenységek ugyanakkor összetartó kisközösségeket teremtenek, ami rendkívül fontos ott, ahol a magyarok szórványban élnek.
Gazdag kínálat és töretlen érdeklődés
„Felveszel négy kicsi kásagyöngyöt, egy szalmát, és mikor visszafele mész, akkor a tűt alulról felfelé viszed” – ezeket az utasításokat halljuk, amikor belépünk a gyöngyfűzők közé. Ezen a szakkörön gyöngykaláristól kezdve fülbevalón át karkötőig minden olyan ékszert és kiegészítőt elkészítenek a hölgyek, amelyeket egy nő visel. A csoportot Veres Ildikó irányítja, akinek a gyöngyfűzés a kedvenc időtöltése. Nagyon szeret otthon egyedül gyöngyöt fűzni, mert olyankor, mint mondja, elmélyed a kis világában, saját gondolataiban és megnyugszik. A szakkörvezetést viszont érdekes kihívásnak tekinti, élvezettel végzi ezt a feladatot, mert örül annak, hogy átadhatja tudását másoknak is.
Shea-vaj, méhviasz pasztillák, kendermagolaj, illóolajok, mintha egy boszorkánykonyhába csöppennénk, amikor belépünk a másik terembe, ahol a hölgyek a natúr kozmetikumok készítését tanulják.
Különböző méretű üvegcsékbe öntik és kevergetik a növényi alapú olajokat,
amelyekből az egyszerű arctisztítótól a sminklemosón keresztül masszázstömb és babapopsikrém is készülhet.
Az első tevékenységek között volt például a gyertyaöntés, ahol a résztvevők kezei közül kikerült csavart gyertya, Balázs-gyertya, öntött gyertya és méhviaszgyertya is, mind-mind más technikával született, de saját kezük munkájával. A makramé szakkörben a csomózás technikáját sajátították el az hölgyek, majd olyan lakberendezési díszeket készítettek, amelyeket mindenki otthon használhat. De a szakkörben felélesztenek olyan régi már-már elfeledett népi mesterségeket is, mint például a kereten való szövés. A paletta tehát igen széles, mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelőt.
A Szakkör híre már a kezdetektől szájról szájra terjedt Arad megyében, és pillanatok alatt beteltek a helyek a felnőtteknek szóló kézműves képzésekre. A tudásmegosztó kezdeményezés 2023-ban indult Aradon és Pécskán.
Akkor hét szakkör volt, most már tizenkettő van, sőt a korábbi aradi és pécskai csoportok mellett jelenleg három új településen,
Kisiratoson, Fazekasvarsándon és Simonyifalván is tartanak foglalkozásokat. Emellett bővült a kínálat is. A csoportok munkáját az RMDSZ Arad Megyei Szervezete és a Pro Identitas Egyesület koordinálja. A résztvevők számára a Nemzeti Művelődési Intézet biztosítja az alapanyagokat, valamint az oktatóvideókat. A találkozókon azonban nem csupán a videókból, hanem egymástól is tanulnak a leendő kézművesek.
Mint régen a fonóban
Láng Enikő visszatérő szakkörös, elsősorban a jó hangulat és a laza légkör miatt vesz részt a foglalkozásokon, valamint azért is, mert otthon van egy saját szövőszéke, de nem tudja használni mindaddig, amíg el nem sajátítja a szövés technikáját. A Szakkör egyik célja pedig éppen az, hogy a képzések végzősei otthonaikba magukkal vigyék, gyermekeiknek továbbadják, és a következő generációk számára átörökítsék a magyar népművészeti és kézműves hagyományokat.
Ugyanakkor a népi kézműves szakmák fortélyainak elsajátítása mellett az apró tárgyak elkészítésének sikere külön örömet szerez a résztvevőknek. Szántó Tímea azért iratkozott be a képzésre, mert
megelégelte, hogy napjainkban mindent készen veszünk, holott hihetetlen örömet tud jelenteni, ha magunk készítünk el valamit.
Ráadásul a saját kezűleg elkészített tárgyak más hangulatot adhatnak az otthonunknak.
Orbán Anna Mária szakkörvezető szerint nagy boldogság az is, hogy a foglalkozásokon visszatérhetnek a természetes anyagokhoz. A makramé- és a szövőcsoportban kenderrel és gyapjúfonallal dolgoznak a hölgyek. Ugyanez igaz nemezeléskor is, amikor a gyapjút szappanos vízbe áztatják. De szintén természetes anyagok, különböző növényi alapú, hidegen sajtolt olajok, vajak, gyógynövények, illóolajok végtelen tárházának felhasználásával készülnek a különféle kozmetikumok is.
Akárcsak régen a fonóban, ahol kalákában dolgoztak a nők, a közös alkotás közben olykor még dalra is fakadnak a résztvevők. A szakkörök legfontosabb hozadéka ugyanis éppen abban rejlik, hogy összetartó kisközösségeket alakítanak ki. Jogász, tanító, újságíró és gyógytornász is van a tagok között, a közös bennük az, hogy egytől egyig érdeklődnek a népi mesterségek iránt és szeretik kipróbálni magukat a különféle kézműves mesterségekben. Valamennyien azt mondják, nem kevés türelemre és kézügyességre van szükségük, de lelkesek, ezek a találkozók pedig igazi kikapcsolódást, elcsendesülést biztosítanak, a tudás mellett közösségi élményt nyújtanak. Adamcsek Izabella azért szeret itt lenni, mert új barátokat szerzett, kialakult egy közösség, ahol a nők megoszthatják egymással a tapasztalataikat. A tanulás és a munka közben ugyanis mindig van idő mesélni, beszélgetni és kacagni, ezek az alkalmak jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a nők kiszakadjanak a mindennapi mókuskerékből.
Kiindulópont, ahonnan fejlődni lehet
Az sem mellékes, hogy többen olyannyira beleszerettek és beleásták magukat a mesterségek varázslatos világába, hogy kellő bátorságra tettek szert, és a hobbiból saját vállalkozást indítottak. Veres Ildikó webshopot működtet gyöngyökkel, Orbán Anna Mária pedig elvégezte a Békés Megyei Népművészeti Egyesület kétéves bőrműves tanfolyamát, és örömmel készíti a szebbnél szebb bőrműves alkotásokat, amelyek között van tarsoly, tolltartó, fülbevaló, karkötő.
Mi több, a hölgyek meg is akarják mutatni magukat. Nyáron a képzés végén a nagyközönség előtt kiállítják alkotásaikat, de arra is volt már példa, hogy Battonyán mutatkoztak be a kézművesek. És
így született meg tavaly tavasszal egy aradi kiállítás is, amelyen a hagyományostól a modernig különféle dekoratív alkotásokat, ékszereket és kiegészítőket állítottak ki a hölgyek,
mind-mind olyan jellegű tárgyakat, amelyeket a mindennapokban még használni lehet. Ezzel is a hagyományok újrafelfedezésére igyekeztek felhívni a figyelmet.
Ürögdi Katalin, a Szakkör aradi szervezője szerint a résztvevők kitartók, eljárnak az alkalmakra, emellett sokan még otthon is rengeteget dolgoznak. Nagyon sok munka van ezekben az alkotásokban, de ami talán ennél is fontosabb, hogy a hölgyek csapattá kovácsolódnak, és együtt alkotnak még a szakköri foglalkozások lezártával is.
A Szakkörről
A Nemzeti Művelődési Intézet 2021-ben indította útjára a Szakkört. A leendő kézműveseknek alapanyagokat és oktatóvideókat biztosítanak annak érdekében, hogy a magyar népművészeti és kézműves hagyományokat átörökítsék a további generációk számára. A tudásmegosztó kezdeményezés kiterjed az egész Kárpát-medencére. Első évben hat kézműves mesterség közül választhattak az érdeklődők, és 115 szakkör szerveződött, 2024 őszétől pedig már 23 mesterségben 680 szakkör indult Magyarország jelenlegi határain kívül a Kárpát-medencében.
korábban írtuk
Dimény-Varga Tünde: Tervezzünk heti menüt!
Sokan kérdezik tőlem, hogy mi alapján döntöm el, mit főzök éppen. A válaszom évek óta ez: heti menüt tervezek. Ez minden hétvégén kb. tíz percet igényel, így azonban hét közben nem kell gondolkodnom azon, hogy mit főzzek, miből és mire van idő.
