ARCHÍV A jó alvás nagy riválisa: horkolás

„Horkolok? Még hogy én? Ezt nem hiszem!” Így is reagálhat az, akinek megmondják, hogy akarata ellenére megzavarta az éjszakai nyugalmat. Mi, nők hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a horkolás főként a férfiak „betegsége”, mindenképp szeretnénk elhatárolódni ettől a zavaró jelenségtől, és szinte kikérjük magunknak, ha valaki óvatosan tudomásunkra hozza, hogy bizony nem vagyunk kivételek.

„Horkolok? Még hogy én? Ezt nem hiszem!” Így is reagálhat az, akinek megmondják, hogy akarata ellenére megzavarta az éjszakai nyugalmat. Mi, nők hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a horkolás főként a férfiak „betegsége”, mindenképp szeretnénk elhatárolódni ettől a zavaró jelenségtől, és szinte kikérjük magunknak, ha valaki óvatosan tudomásunkra hozza, hogy bizony nem vagyunk kivételek.

– A horkolás mindkét nemnél, bármelyik életkorban előfordulhat – a férfiaknál gyakoribb –, és időskorra rendszerint romlik a helyzet – mondja a Marosvásárhelyen élő fül-orr-gégész, Farkas-Ráduly Szabolcs. Hozzáteszi, hogy az átlagnépesség majdnem felét érinti bizonyos időszakonként és csaknem negyedét állandó jelleggel.

De mit is nevezünk horkolásnak?

A felső légutakat alkotó szervek lágy szöveteinek a légzés során történő rezgése által keltett hangot. Ezek a szervek egyébként a lágy szájpadlás, a garatmandulák, a nyelvcsap, a nyelvgyök, a garatfal, a gége, a gyermekeknél pedig az orrgaratmandula is idetartozik.

– Gyakrabban előfordul akadályozott orrlégzés esetén, például orrsövényferdülés, orrpolip, az orrkagyló megnagyobbodása, allergia, elhúzódó orr- és orrmelléküreg-gyulladás miatt.

Ilyenkor légzés alatt vákuum keletkezik a garatban, és a nyomásváltozások miatt rezegnek a lágyrészek – mesél a kiváltó okokról Szabolcs.

Ugyanakkor az elhízás, a gyenge izomtónus, a nagy garatmandula, a hosszú nyelvcsap, valamint a dohányzás is előidézheti. Ritkábban az orr- és orrmelléküregi daganatok, a garat daganatai, a gége porcainak és nyálkahártyájának elváltozásai is okozhatják.

A hálótársnak is nehéz

A harmincegy éves Erzsébet azok közé tartozik, akiket ki lehetne kergetni a világból a horkolással. Őt csak egyszer-kétszer figyelmeztették, hogy a fáradtság miatt zajosabban aludt a megszokottnál, egyébként nem jellemző rá.

– Gyermekkoromban egyszer édesanyámmal aludtam, aki olyan erősen horkolt, hogy kénytelen voltam felébreszteni. Természetesen nem örült neki, az éjszaka közepén kiment a szobából, és beküldte az öcsémet, aki bár hamar elaludt, néhány másodperc múlva szintén rázendített.

Akkor szinte egész éjjel a mennyezetet bámultam kínomban – emlékszik vissza Erzsébet.

Azóta még érzékenyebb lett, néha a legkisebb zaj, például a normálisnál egy picivel erőteljesebb szuszogás sem hagyja elaludni. A férjét például többször felébresztette, és halkan megkérte, hogy forduljon a másik oldalára. Legtöbbször ennyivel megoldódott a probléma, és végre ő is mély álomba merült. Volt viszont olyan eset, amikor egy találkozón olyan hölggyel került egy szobába, akinek orrsövényferdülése volt. Bár az illető előre figyelmeztette, arra nem számított, hogy az erőteljes horkolás miatt egy szemhunyásnyit sem fog aludni.

Fokozatok és következmények

Természetesen a hangerőnek is vannak különböző szintjei.

– Enyhe fokú horkolásról akkor beszélünk, amikor csak háton fekve, illetve alkoholfogyasztás után vagy altatók, nyugtatószerek szedése során jelentkezik.

Ha minden testhelyzetben előfordul, és a horkoló környezetében élők pihenésére is hatással van, már súlyos fokú horkolásról van szó

– mondja Farkas-Ráduly Szabolcs, és azt is elárulja: csak akkor jelent veszélyt az illetőre nézve, ha alvási apnóéval társul. Ez alvás alatt történő, legalább tíz másodpercig tartó légzéskimaradást jelent.

Egyetlen éjszaka alatt akár több százszor is ismétlődhet a légzéskimaradásos állapot, amelynek többféle oka lehet.

Előfordulhat, hogy a központi idegrendszer helytelenül irányítja a légzőizmokat, de alvás közben a nyelvgyök is hátraeshet a garatba az ellazult izomzat miatt.

Az alvási apnóéban szenvedők nyugtalanul, felszínesen és korántsem pihentetően alszanak, ezért másnap fáradtsággal, figyelemzavarral küszködnek, ami akár balesetet is előidézhet. Hosszú távon különböző szív- és érrendszeri megbetegedések léphetnek fel náluk.

Az ágyút is elsüthetnék

Anna nemrég töltötte be a nyolcvanadik életévét. Amikor rákérdezek, hogy horkol-e, azonnal kijelenti, hogy ő bizony nem. Esetleg, ha horkant egyet, azonnal felébred. Családtagjai viszont azt állítják, hogy néha nehezen lehet elaludni mellette, de szerencsére még nem súlyos az állapota.

– Tavaly ősszel kórházban voltam, ahol többek között egy falumbelivel kerültem egy kórterembe.

Alighogy letette a fejét, olyan hangerővel kezdett horkolni, hogy szinte zengett a betegszoba, alig aludtunk éjszakánként. A többi beteggel együtt mindent elkövettünk, hogy felébresszük, még az ágyát is megmozdítottuk, de mintha semmi sem történt volna. Reggel nem tiltakozott, amikor megmondtuk neki, hogy képtelenség aludni az eget verő horkolása miatt – meséli Anna, és hangjából érződik, hogy még most is kellemetlen emlékeket ébreszt benne a történet.

A probléma közös, az ágy nem?

Nemegyszer lehet hallani olyan párokról, akik kénytelenek más-más szobában aludni. Mária (52) jó pár éve külön, de nyugodtabban alszik.

– A férjem többször is felébresztett, amikor horkolni kezdtem, és én mindig mérges lettem. Próbáltam visszaaludni, de tudat alatt egyfolytában attól tartottam, nehogy újrakezdjem. Ha pedig ő kezdett horkolni – nála is gyakran előfordul –, amiatt nem tudtam elaludni. Néha még az orrát is befogtam néhány pillanatra… – meséli Mária.

Végül eldöntötték, hogy külön szobában alszanak, így mindketten kipihentebben ébrednek reggelenként. 

Most pedig nézzük meg a történetet Mária férje, István (58) szemszögéből, aki egy percig sem tagadja, hogy ő is horkol.

– Hogyne horkolnék! Ahogy a feleségem is mondta, sokszor felébreszt emiatt. Vagyis kölcsönös a dolog. Most jut eszembe, hogy már fiatalabb koromban sem tudtam elaludni, ha valaki horkolt a közelemben, és ez a mai napig sem változott – meséli István.

Kezelni kell, de hogyan?

– A kezelés a kiváltó októl függ. Egyes esetek – például allergia, a gyulladások egy része – gyógyszeresen kezelhetők, máskor pedig műtéti beavatkozásra van szükség. De segíthetnek a folyamatos pozitív nyomású lélegeztetőgépek, illetve a különböző orvosi eszközök, amelyek akadályozzák a háton való alvást, vagy egy adott pozícióban tartják az állkapcsot – mondja a fül-orr-gégész szakorvos. Mivel több kiváltó ok jelentkezhet egyszerre, maga a kezelés is összetett.

A szakorvos szerint a sport is jótékony hatású/ fotó: Boda Levente Gergely

Az alapbetegségek kezelése mellett szükség lehet életmódváltásra, sőt az endoszkópos fül-orr-gégészeti vizsgálat is indokolt.

– Sajnos éber állapotban nem könnyű megállapítani, hogy a légutak melyik része rezeg alvás közben. Ha a horkolás apnoéval is társul, alváslabor (alvászavarok, az alváskor észlelhető légzésleállás okának felderítésére szolgáló fájdalommentes vizsgálómódszer – szerk. megj.) állapítja meg a pontos kórismét, ami a kezelés szempontjából is irányadó – fűzi hozzá Farkas-Ráduly Szabolcs.

Magunkon is segíthetünk

A fenntartható fogyás sokat javíthat a horkolással küszködők életminőségén, ugyanakkor a rendszeres mozgás is fontos szerepet játszik az izomtónus megtartásában. A szakorvos szerint az elalvás előtti három-négy órában érdemes mellőzni az alkoholt, valamint a bőséges vacsorát, és a dohányzást is ajánlott abbahagyni – nem csak emiatt. Sokat segíthet, ha valamelyik oldalunkon fekve alszunk, esetleg szerezzünk be egy megfelelő párnát, és ha lehet, vezessük be a rendszeres alvást, hisz nem mindegy, éjszaka sikerül-e kipihenni a napközbeni fáradalmakat.

Kapcsolódó

    Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

    A cikk nyomtatott változata a Nőileg magazin 2017. januári lapszámában jelent meg.