Már a kőkorszakban is korcsolyáztak őseink, hogy gyorsabban és biztonságosabban átkeljenek a jeges területeken. Akkor a korcsolya csontból készült, ezt két helyen átfúrták, és bőrszíjakkal erősítették az egyik lábhoz, mivel a másikkal lökték magukat. A középkorban jelentek meg a fakorcsolyák, melyeket még a IX. században is használtak. A XIX. század középen készültek el az első, fémből kovácsolt korcsolyák, majd az első, ipari gyártású acélkorcsolyák is megjelentek. Ma már többféle típusa létezik, attól függően, hogy milyen célból használják őket. A műkorcsolyázók jó minőségű acélból spiccen rovátkolt korcsolyát használnak, a jégkorongozók rövidebb, ívesebb,kerek spiccű acéléles korcsolyát, míg a gyorskorcsolyázók alacsonyabb szárú, hosszabb, egyenes élűt, ami megkönnyíti a nagy sebességű, hosszú csúszást.
„Marosvásárhelyen már 1874-ben csúszkáltak a polgárok a Holtmaros jegén” – írja egy korabeli lapra hivatkozva egy marosvásárhelyi napilap. Az első jégpálya a városban 1878-ban nyílt meg, melyen előbb csak „jégünnepélyeket" szerveztek, és „százával hullámzott rajta a korcsolya iránt érdeklődő közönség".
aki 1926-ban vett részt első gyorskorcsolyaversenyén, majd többszörös országos bajnokká vált, és sokáig ő tartotta a román országos rekordot 500 méteren. Edzőként olyan kitűnő sportolókat nevelt ki, mint a kilencszeres országos bajnok Farkas Éva, vagy a '70-es évek egyik legjobb versenyzője, Cardas Liana. A férfiak közül a legnagyobb sikert Coros László érte el, aki az egyetlen olyan marosvásárhelyi korcsolyázó, aki téli olimpián vehetett részt (Lake Placid, 1980).
Közel 40 éve, 1976-tól aktivál edzőként. „Jobb időket is megélt már a marosvásárhelyi téli sportélet” –mondja. 10–15 éve akár 12–14 gyermeket is el tudott vinni Olaszországba edzeni, a klub költségén. Ma már az állam nem támogatja őket, a legtöbb szülő pedig nem engedheti meg magának, hogy gyermeke külföldi edzőtáborát finanszírozza. A gyorskorcsolya is nagyon drága, a cipő 400 euróba, a penge pedig 450-500 euróba kerül. A minőségi sporthoz pedig az itthoni felkészülés nem elégséges. Itt a felkészülés 75 százaléka görkorcsolyával történik, az edzés többi 25 százaléka az erőteremben zajlik, ahol van súly és erőgép, illetve egy deszka, amelyen az oldalra való elcsúszást gyakorolják a gyermekek, zokniban. Ezen szimulálják a gyorskorcsolya mozdulatait. Élesben azonban csak külföldön tudnak edzeni.
