Mégsem olyan fekete az ördög, mint amilyennek tűnik?! A daganat nem minden esetben vezet oda, hogy a nő elveszti a mellét – vallják azok a marosvásárhelyi sebészek, akik innovatív módszereket próbálnak bevezetni a mellrák sebészeti kezelésébe. Azt terjesztik, hogy e kór igenis kezelhető, de elengedhetetlenül fontos a korai diagnózis felállítása.
A tavalyi mellrákkutatások azt mutatják, hogy a sebészeti kezelés lényege az emlő megtartása. Ez az egyik legfontosabb szabály. Bebizonyították azt, hogy ha megmarad az emlő, ha nem, nem változtat a túlélésen. Így a szakorvosok arra törekednek, hogy onkológiai határokon belül, biztonságos legyen a daganat eltávolítása, miközben a helyreállítás olyan sebészeti módszerrel történik, amelynek során megmarad az emlő formája. Sőt, sok esetben a műtött emlő jobban néz ki, mint az ellenoldali – magyarázza Bauer Orsolya marosvásárhelyi sebész. A Maros Megyei Kórház 1-es Számú Sebészeti Klinikájának orvosa egy olyan munkacsoport tagja, amelynek célja az emlő megtartását eredményező sebészeti technikák alkalmazása a mellrák kezelésében.
Az emlő megtartásának elve újdonságnak számít Romániában, ugyanis csupán néhány éve kezdték alkalmazni Marosvásárhely mellett Bukarestben, Kolozsváron, Jászvásáron, ahol nagyobb egyetemi központok működnek.
A fiatal és idős korosztályt is érinti
A mellrák az egyik leggyakoribb kór, országos szinten harmadik helyen áll a nőket érintő betegségek terén. Előfordulása szempontjából szinte minden korcsoportot érint. A marosvásárhelyi sebész elmondása szerint nagyon széles skálán mozog a kezelt betegeik életkora. A Maros Megyei Kórházban idén műtöttek 25, illetve 80 éves nőt is, mellrákkal. A statisztikák eddig azt mutatták, hogy a posztmenopauzás időszakban talán nagyobb az esélye a kialakulásnak, de ez a kór ugyanúgy érinti a menopauza előtt álló nőket is. Ezért fontosak a kivizsgálások és elsősorban ezek rendszeressége, olyan körülmények között is, hogy Romániában nem létezik erre szűrőprogram.
Önvizsgálat. De hogyan?
A menstruációs ciklus elkezdése után javasolják azt a szakorvosok, hogy önvizsgálatot végezzen minden nő. Ez a saját mell megtapintását jelenti. Mikor érdemes ezt végezni? Hozzávetőlegesen a menstruációs ciklus 3. és 5. napja között, amikor a legpuhább az emlőszövet, a legkönnyebben áttapintható, tehát nem csomós, mint menstruáció előtt, nincs megkeményedve, mint ovulációkor. Az önvizsgálatot az említett napokon, zuhanyzás közben érdemes végezni: áttapintva a mell minden régióját. Figyelni arra, hogy
van-e valamilyen változás, csomó vagy mellváladékozás.
Utóbbi esetében akkor jelent problémát, ha csak az egyik mell váladékozik, mert ha mindkettőnél megfigyelhető ez a jelenség, akkor az nem mellrákra utal, hanem endokrin vagy más eredetű gond van a hátterében – magyarázza Bauer Orsolya doktornő.
A rosszindulatú daganat nem fáj
Érdemes odafigyelni a befele forduló mellbimbóra is, amely ha nem veleszületett rendellenesség, hanem egyik hónapról a másikra történő változás, akkor orvoshoz kell fordulni. Az előrehaladottabb betegség jele az úgynevezett narancsbőrtünet, amikor a daganat fölötti bőrrész épp úgy néz ki, mint a narancs héja.
A melldaganatos nők nagy része azért fordul későn orvoshoz, mert ez
a megbetegedés semmilyen fájdalmat nem okoz.
Az az elváltozás az emlőkben, ami fáj, általában jóindulatú. Ami fáj, általában gyulladásos eredetű, tehát ez esetben tályogról lehet szó, de szőrtüszőgyulladás is feltételezhető.
Anyatejes táplálás és többszöri terhesség mint védelmező faktor
Nagyon sokan próbálták már körbejárni különböző tanulmányokkal a melldaganat kialakulásának okát. Bizonyos tényezők lehet, hogy hajlamosítanak, mások pedig védelmező faktorként szerepelhetnek, de egyik sem szabályszerű.
Elméletileg az anyatejes táplálás vagy a többszörös terhesség is ilyen védelmező faktorként szerepel,
de léteznek olyan 3-4 gyerekes anyák is, akiknél előfordul a mellrák. Abban viszont minden tanulmány egyetért, szögezi le a marosvásárhelyi sebész, hogy létezik egy genetikai faktor: tehát nagyobb az esély a mellrák kialakulásának, ha volt a családban ilyen eset vagy egyéb nőgyógyászati daganatos megbetegedés, ugyanakkor halmozódhat a kialakulás esélye, ha az egyik mellben már kialakult a daganat, akkor a másikban is előfordulhat.
Orvosi vizsgálat menete
Bauer Orsolya felhívja a figyelmet arra, hogy ha a családban előfordult mellrákos vagy nőgyógyászati rákos megbetegedés, érdemes 35–40 éves kortól vagy még korábban eljárni évente egyszer ultrahangos vizsgálatra. Ezt elvégezheti akár sebész, akinek ultrahang kompetenciája van, vagy radiológus.
Az ultrahangos módszer a mammográfiai vizsgálat kiegészítője
– hangsúlyozza. Amennyiben ezek során valamilyen gyanús tünetet lát a szakorvos, következő lépésként tűbiopsziás vizsgálatot végez, ami biztos diagnózist ad. Helyi érzéstelenítés mellett apró szövetdarabot vesznek ki a gyanúsnak vélt emlőrészből, amelyet szövettani vizsgálatra küldenek, hogy kiderüljön, jó vagy rosszindulatú daganatról, esetleg normál emlőszövetről van szó. A vizsgálatok után egy onkológusból, kórszövettanászból és sebészből álló orvoscsoport dönt a kezelésről.
A tűbiopsziás vizsgálat alapkelléke • Fotó: Rab Zoltán
A sebészeti kezelés teljesen nem mellőzhető
Ezt azzal magyarázza a doktornő, hogy a meg nem operált emlődaganat továbbszóródhat, és áttevődhet más szervekre, az áttét pedig elhalálozást okoz. Valamilyen sebészeti, illetve onkológiai módszert alkalmazni kell. Hogy pontosan mit, azt a daganat típusa fogja meghatározni.
Bauer Orsolya sebész a többi között azokat a tényezőket vizsgálja, amelyek meggátolják a daganat továbbterjedését a nyirokcsomókba. A daganatszóródás elsősorban a hónalji nyirokcsomókat érinti, amelyekkel valamit kezdeni kell. Világszinten a „goldstandard” az első, ún. sentinel nyirokcsomó eltávolítását jelenti a hónaljból. A sentinel nyirokcsomó biopsziával a betegek nyolcvan százaléka megmenthető ettől a komplikációtól, ami nagyon jó aránynak tekinthető. A biopszia azért is fontos, mert ha indulásból az összes nyirokcsomó eltávolításra kerül, akkor az számos komplikációt eredményezhet. Ezek egyike a krónikus végtagfájdalom, amely egy aktív nő esetében a beteg pszichéjét is jelentősen befolyásolhatja.
Alternatív terápia csak kiegészítőként
A szakember szerint lehet alternatív terápiát is alkalmazni, de az nem helyettesítheti az egyéb terápiákat. A klasszikus orvoslást gyakorló sebész azért hisz ebben, mert szerinte annak van élettani alapja. Megtörtént, hogy olyan beteg került a klinikára, aki nagyon bízott az alternatív terápiában, a gyógynövényekben, állapota annyira súlyosbodott, olyan előrehaladott stádiumba került a szakorvosokhoz, hogy csak a radikális eljárások segítettek. Egy idén márciusi kongresszuson elhangzott az is, hogy a legújabb kutatásoknak köszönhetően a mellrák gyógyítható, de ahhoz idejében kell lépni, és a szakorvos minden tanácsát szigorúan kell követni.
Marosvásárhelyen az Országos Rákbetegek Egyesületének keretében működik a Közös Sorsok támogatócsoport, amely pszichológusok és pszichoterapeuták bevonásával, heti rendszerességgel tart foglalkozásokat melldaganatos nőknek. A pszichoterápia sok esetben segít, hiszen ez a kór olyan, amit nem mindenki tud önmagában feldolgozni. Ha a páciens látszólag jól is érzi magát, sokszor depresszív a hangulata. A hasonló sorsú emberek társasága pedig jótékony hatású lehet, segíthet. A Közös Sorsok csoport ingyenes tanácsadásért vagy útbaigazításért a 0788 459 601-es telefonszámon is hívható, naponta este 7 és 9 óra között.
korábban írtuk
Pakot Mónika: Testünk ápolása a lelkünket is megérinti
Kultúrkörnyezetünkre érvényes, hogy az ünnepek körüli örömszerzés leginkább a nőkre van ruházva. De tehetünk-e valamit azért, hogy mi is megérezhessük a megajándékozottság örömét? Mi tudná a lelkünket és a testünket támogatni a téli időszakban?
