Egyre gyakoribb esztétikai fogászati beavatkozás tájainkon is a fogszabályozás: ha a nyári fesztiválokon szétnézünk, pár percen belül biztosan fogunk látni legalább egy önfeledt, fém vagy zafír fogszabályozós mosolyt.
Hiszen a harmincasok gyerekkorában még nem voltak elérhetők a mai „teljesítményű” fogszabályozók, meg, valljuk be, ciki is volt; az alsó fogsor cikcakkjára pedig a legtöbb fogorvos legyintett: „fő, hogy egészséges”.
Ma ellenben úgy tűnik, hogy – a hipszterszemüvegekhez hasonlóan – divat is lett a fogszabályozó, sokan már-már ékszerként, büszkén viselik, még ha a mindennapokban sok nyűggel és nemritkán fájdalommal is jár. Na de ugyebár a szépségért meg kell szenvedni.
a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően pedig számos lehetőség közül választhatják ki fogorvosukkal a számukra legmegfelelőbb utat a gyönyörű mosoly felé. Tény azonban, hogy hiába a legkorszerűbb brackettek és ívek, no meg a különféle kiegészítők, nem rövid az út, amit végig kell járni: a legoptimistább forgatókönyv szerint is több mint egy évig, sok esetben akár két évig is eltart, amíg először mosolyoghatunk kifogástalan mosollyal szembe a tükörből visszanéző önmagunkkal.
Kik és miért döntenek a fogszabályozás mellett?
A felnőttek különben főként esztétikai szempontok mentén, az elülső front fogak helyremozgatása miatt választják a fogszabályzót, de nem ritka az sem, hogy csikorgatás, fogkopás, fogletörés kapcsán válik szükségessé, hogy „helyükre húzzák” a fogakat, elkerülve ezzel az újabb sérüléseket. Ugyanakkor – mint a szakemberek is hangsúlyozzák – a felnőttkori fogszabályozás után nemcsak az esztétikai élmény lesz sokkal jobb, de
Hogy kik döntenek a felnőttkori fogszabályozás mellett? Nagyjából mindenki, akire illik a felnőtt szó – válaszolják a szakemberek. Itt sem csak a húszéveseké a világ, sok harmincas, negyvenes is rászánja magát a beavatkozásra, s előfordul az is, hogy 50–60 évesek veszik rá magukat. És bár ez Amerikában sem mindennapos, netes kutatásunk során találkoztunk olyan esettel is, hogy egy 82 éves nő döntött a fogszabályozás mellett.
Elhatározás kérdése
„31 éves koromban került fogszabályzó a felső fogsoromra, hogy helyrehozza két oldalsó metszőfogamat, amelyek kiálltak. Már jó ideje szerettem volna, de féltem, hogy a rendezettséghez hozzátartozik az is, hogy kihúznak egy fogat, hogy legyen helyük helyezkedni. Ha tudom, hogy mégsem jár foghúzással, akkor minden bizonnyal hamarabb szánom rá magam. Meg természetesen az ára is meggondolandó volt – lévén, hogy nem olcsó –, de úgy éreztem, ezt meg kell engednem magamnak, hogy végre egyenletes fogsorom, szép mosolyom legyen” – idézi fel a kezdeteket Melinda, aki az előre jelzett egy év helyett közel két évig viselt fogszabályzót. Mint meséli, leszámítva a kezdeti kellemetlenséget, ami némi fájdalommal, de inkább a helyzet megszokásával járt, egész jól „összenőttek”. „Munkámból kifolyólag a legdiszkrétebb és legesztétikusabb variánst választottam, a fehéret, így néhány alapszabályt be kellett tartanom, hogy ne színeződjön el. Ez esetben kevesebb kávét kell inni, erős tea vagy kóla (mindennapi) fogyasztását sem javasolják, illetve néhány currys vagy kurkumát tartalmazó étel is kerülendő, mert rögtön megfogja a fehér ívet és a gumikat” – mutat rá arra, hogy némi életmódváltást is hordoz magában a folyamat. „Hogy milyenek voltak a mindennapok? Miután én megszoktam a fogszabályzót, már nem gátolt az evésben, a beszédben, mások előtt sem zavartattam magam. Persze
– emlékszik vissza.
Melinda a fogszabályozás idején kisfiával volt várandós, a szakemberek szerint viszont ez nem jelent gondot, sőt, azt mondják, babavárás alatt még hatékonyabb, jobban és könnyebben mozognak a fogak. „Talán ez rám annyira nem volt jellemző, mert levétel után, ahogy nem használtam az éjszakai, korrigáló szabályzót, kis idő elteltével ismét éreztem, hogy picit kezd visszaállni. Valószínűleg ez a felnőttkori fogszabályozás hátránya, hogy a tökéletes mosolyért duplán kell odafigyelni és kitartónak lenni, míg ez kamaszkorban könnyen és simán rendeződik” – vallja Melinda, felhívva egyúttal mindenki figyelmét, hogy nemhiába adják a kivehető készüléket, tanácsos hordani annak érdekében, hogy a nem kevés kellemetlenséggel elért mosoly ne csak tiszavirág-életű legyen.
Milyen lehetőségek vannak?
Amint Melinda is említette, korunk fogszabályozásának az egyik legnagyobb előnye, hogy már nincs feltétlenül szükség fogeltávolításra a hatékony fogszabályozáshoz. A készülékek tekintetében pedig két alapvetően eltérő műfajt különböztetünk meg: a rögzítettet és a kivehetőt. A rögzített készülék – mint a neve is mutatja – állandó jelleggel a páciens szájában marad azután, hogy a fogorvosa felragasztotta, és az ívet felhelyezte.
De persze olyan is akad, aki színes brackettekkel akar kitűnni – ez inkább a fiatalabb generációra jellemző. Hogy árakat is említsünk, a fém fogszabályzó fogívenként nagyjából 2000–2500 lej, a kerámia vagy zafír ára pedig akár 1000 lejjel is magasabb, ívenként. Ez persze nem a teljes kiadás, hiszen 4–6 hetente konzultációra, az ívek aktiválására vagy éppen cseréjére kell járni, ami mind-mind további pénzösszegekbe kerül.
„Láthatatlanná” is tehető
Aki pedig nem szeretné, hogy akire csak rámosolyog, rácsodálkozzon a fogszabályozóra, vagy munkaköri kötelezettségei miatt rákényszerül, hogy láthatatlan módon szeretne megszabadulni kócos fogsorától, két módszert választhat. Van a külső rögzített készülékhez hasonló, ám a fogsor belső részére rögzített fogszabályzó. Ezek azonban az egyébként sem túl alacsony fogszabályzási árakhoz viszonyítva is elég költségesek, csak a készülék ára eléri az állcsontonkénti 1000 eurót. Igaz,
Ott van ugyanakkor az áttetsző, személyre szabott megoldás, amihez a hollywoodi sztárok is előszeretettel fordulnak. Ez átlátszó, műanyag síneket feltételez, amelyeket a fogtechnikus ultravékony anyagból, mikromilliméter pontossággal készít el lézeres szkenner és 3D-nyomtató segítségével, ezekbe pedig a szükséges fogelmozdításokat be is kódolják. Tájainkon ritka egyelőre, ráadásul az ára is magasabb az eddig említetteknél.
Fontos az utókezelés
Ha pedig már megvan a gyönyörű mosoly, senki se feledje Melinda tanácsát: a tartós eredmény érdekében az utókezelésről sem szabad megfeledkezni. A fogak visszavándorlása természetes jelenség, így idő kell, amíg ténylegesen rögzülnek a helyükön. Sok esetben elég, ha a fogakat belülről, egy úgynevezett retenciós ívvel rögzítik, de szinte mindig ad a fogorvos egy kivehető lemezt vagy sínt is, amit tanácsos a megadott ideig hordani.
korábban írtuk
A biztonságos online környezet megteremtése folyamatos párbeszéd és odafigyelés eredménye
A Common Sense Media szerint a 8-18 év közötti gyerekek átlagosan napi 5 óra 33 percet töltenek csak a szórakoztató médiatartalmak fogyasztásával – és ebben még nincs benne az iskolai vagy házi feladatokra fordított online idő.
