Naponta többféle tisztítószert is használunk, a mosószertől a súroló porig, és a mindennapos mosószer, mosogatószer, öblítő, fürdőszoba-fertőtlenítő szerek mellett az sem ritka, hogy minden háztartási gép és felület számára külön tisztítószert tartunk. Ezek pedig nem veszélytelenek sem ránk, sem pedig a környezetünkre nézve. Mara Gyöngyvér biológus szerint amíg a mosás, mosogatás és felmosás során elsődlegesen szennyvíz keletkezik, a felülettisztító, permetezőfejes és hajtógázas tisztítószerek és illatosítók a beltérben maradnak, és a levegő minőségét befolyásolják.
A mosó és mosogatószerek fő összetevői között foszfonátok, felületaktív anyagok, optikai fehérítők, színvédő szerek, szín és illatanyag találhatók. Ezek, ha tisztítatlanul vagy nem megfelelő szennyvíztisztást követően a felszíni vizekbe jutnak, akkor – elsősorban a foszfortartalom miatt – vízvirágzást (eutrofizációt) okozhatnak, de a felületaktív anyagok és más toxikus összetevők a vízi élővilágra is negatív hatással vannak. Lehetőleg használjunk biológiailag lebomló mosó- és mosogatószereket – tanácsolja Mara Gyöngyvér.
Nagyon nem mindegy, hogy mit lélegzünk be
A biológus ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a beltéri levegő minőségére sokkal kevesebb hangsúlyt fektetünk, holott a napunk legnagyobb részét – főként ősztől tavaszig – beltérben töltjük. „A levegő minősége azért is fontos az emberi szervezet számára, mert amíg egy nap két liter folyadékot viszünk be a szervezetünkbe, és egy kilogramm ételt fogyasztunk el, addig
a tüdőnkben körülbelül tízezer liter levegő fordul meg.
Sok tisztítószer a környezetre és az emberi szervezetre is veszélyes összetevőket tartalmaz, mint a ftalátok, a klór, a triklozán, kvaterner ammóniumvegyületek, nátrium lauril szulfát, butoxietanol, formaldehid, toluol, dioxán és a mesterséges illatanyagok. Paracelsus (1493–1541) óta tudjuk, hogy minden anyag méreg, azonban mérgező tulajdonsága a dózis függvénye. Ezért nem mindegy, hogy milyen és mennyi vegyszert használunk a háztartásunkban” – magyarázza a szakember, hogy mennyi olyan veszélynek vagyunk nap mint nap kitéve, amelyek létezéséről gyakorlatilag tudomásunk sincs. Márpedig ezek a vegyületek gyakran okoznak légúti- és egyéb allergiákat.
Van-e összefüggés a betegségek és a tisztítószer-használat között? Van.
„Bőrallergiát és irritációt okozhatnak a kvaterner ammóniumvegyületek és a nátrium lauril szulfát. Légúti allergiák kialakulásához járulhatnak hozzá a mesterséges illatanyagok (pl. linalool), valamint az erősen savas és lúgos vegyületek” – sorolja a biológus. Mint magyarázza, egy tíz országban háromezerötszáz személy megkérdezésével végzett felmérés eredményei szerint
azokban a háztartásokban, ahol permetezőfejes tisztítószereket használtak (légfrissítő, ablaktisztító, bútorfényező), kilenc év után 30–50 százalékkal nőtt az asztma kialakulásának az esélye.
Ugyanakkor megfigyelték azt is, hogy takarítás után az asztmás nőknek erősödtek a tünetei. Emellett kutatások igazolják azt is, hogy a tisztítószerek a daganatos betegségek kialakulásában is szereppel bírhatnak, ezerötszáz nőt vizsgálva, összefüggést találtak a nagyobb mennyiségű tisztítószer-használat és a melldaganat kialakulása között – irányította rá a figyelmet Mara Gyöngyvér.
Vissza, nagyanyánkhoz: ecet, szappan, citromsó…
„Számos alternatíva létezik a háztartási vegyszerek kiváltására, amelyek nem új receptek, hanem a nagyanyáink által használtak. Mosásra választhatunk mosószódát és mosószappant, textilöblítésre ecetet és illóolaj-keveréket. Makacsabb foltok tisztítására alkalmas a folttisztító só vagy a marhaepés szappan, általános felülettisztításra vízben oldott citromsót és illóolaj-keveréket használhatunk – fertőtlenítő hatása is van.
Ablakpucolásra, vízkőoldásra és szőnyegtisztításra az ecetet ajánlom. Bútorfényezésre ecet és olívaolaj (1:2) keverékét szoktam használni, amelyet narancsolajjal illatosítok.
Súrolópor helyett pedig jól bevált a szódabikarbóna. A mesterséges illatosítókat érdemes lecserélni természetes illóolajokra” – sorolja a bevált tippeket Mara Gyöngyvér, ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ezekkel az alternatívákkal nemcsak környezet- és szervezet-, de sokkal inkább pénztárcabarát háztartást is vezethetünk.
Fotó: Mihály László / Shutterstock
korábban írtuk
Zöld mesekönyvek – Tanuljuk együtt a környezetvédelmet
Bár a példamutatás a legjobb tanítómester környezettudatosság terén is, miért ne olvassunk olyan könyveket gyermekeinknek, amelyek szintén arra nevelik őket, hogy védjék, óvják a természetet. Olyan könyveket kerestünk, amelyeket nyugodtan fellapozhatunk, olvashatunk a legkisebbeknek, sőt még mi is tanulhatunk belőlük. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi lapszámában jelent meg.)
