Amikor a férjem visszautasítja a kérésemet, és nem tölt egy pohár vizet, nem hoz nekem egy zakuszkás kenyeret, az számomra azt jelenti, nem szeret. Erre most biztosan sokan felnevetnek, és persze sarkítok én is ezzel a példával, de mégis ez az érzés jár át minden alkalommal, amikor ez történik. Régen nem ismertem a szeretetnyelveket, így nem is értettem, miért esik olyan rosszul, ha a kérésemet visszautasítja. Aztán rájöttem: egyik domináns szeretetnyelvem a szívességek.
Cosma István klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, mentálhigiénés szakember is azt mondja, nagyon fontos tisztázni, hogy kinek mi a szeretetnyelve, hiszen nagyon sokszor ezek nem azonosak egy-egy kapcsolatban. Biztosan olvasóink között is van, aki nem szeret folyton ölelkezni, puszit adni, de lehet, hogy a párjának épp a testi érintés a szeretetnyelve. Erről is beszélni kell partnerünkkel. Jó hír viszont, hogy ezeket a nyelveket, ahogyan más idegen nyelvet is, meg lehet tanulni, fejleszteni lehet.
Mi a szeretetnyelv?
Gary Chapman író, párkapcsolati szakértő, házassági tanácsadó, lelkész 1992-ben írta meg könyvét az öt szeretetnyelvről. Ezek azok a módok, ahogyan egy ember kifejezi és megéli a szeretetet. Mindenkinél egy vagy két szeretetnyelv a domináns, amelyeket sokkal inkább magáénak érez, sokkal mélyebben hat rá. Az elmélet szerint, ha nem beszéljük párunk elsődleges szeretetnyelvét, akkor ő valószínűleg nem érez kellő szeretetet, még akkor sem, ha a többi nyelvet jól „beszéljük".
„Az első lépések a szeretetnyelvek megismeréséhez az önismeret, társismeret és a kommunikáció”
– hangsúlyozza Cosma István pszichológus. „Beszéljünk érzéseinkről, arról, hogy mi tesz minket boldoggá, mit jelent számunkra a szeretet? De arról is, hogy mit hozunk magunkkal gyermekkorból, a szeretetnek milyen kifejezéseit tanultuk meg? Hiszen a házasságba az egyik fél egyfajta megtapasztalást, modelleket hoz, a másik meg másmilyent, és ezek valahol össze kell érjenek.”
Ha megismerjük társunk szeretetnyelvét, fontos alap lehet egy jól működő párkapcsolathoz. De ugyanilyen fontos, hogy megismerjük gyerekeink szeretetnyelvét is, hisz mindegyiknél más lehet. Szakemberek szerint a szeretetnyelveket nemcsak párkapcsolatban, de a családban is érdemes használni: nagyon sok haszna lehet kapcsolataink épülésében és minőségében, valamint önmagunkra és testi-lelki egészségünkre nézve.
Elismerő szavak
„Az elismerő szavak esetében az egyik fél úgy érzi, hogy a társától érkező, magától értetődő dicséret mindennél többet jelent számára. A szavak tehát ebben az esetben többet érnek a cselekedeteknél.” (G. Chapman)
A szavaknak ereje van. Ezt mindannyian tudjuk, és vannak, akik akkor érzik, hogy szeretjük, ha elismerő szavakkal halmozzuk el őket. Ezek lehetnek pozitív visszajelzések, kedves, szelíd, bátorító szavak, dicséret. Minél egyszerűbbek és közvetlenebbek, annál kifejezőbbek. Ahogy Teréz anya is mondja: „A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek, de a visszhangjuk valóban végtelen.” A pszichológus ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy
nagy a felelősségünk azzal kapcsolatban, hogy miként bánunk a szavakkal, milyen szavakat használunk, hiszen a szónak ereje, hatalma van.
Érdemes arra is odafigyelni, hogy ne csak kritikát fogalmazzunk meg, mert hajlamosabbak vagyunk erre, hanem próbáljunk meg elismerő szavakkal fordulni szeretteinkhez. Az elismerő szavakkal nem érdemes spórolni! Érdemes viszont elgondolkodni azon, hogy könnyen megy nekünk pozitív visszajelzéseket, bátorító, elismerő szavakat mondani? Vagy hogy vagyunk ezek fogadásával? Ne kételkedjünk, ne keressünk mindig hátsó szándékot a szavak mögött. Ugyanakkor arra is figyeljünk, hogy ne váljanak elcsépeltté az elismerő szavak. Legyenek hitelesek, amikor kimondjuk.
Ha elkezdünk a mindennapokban, akár magánéleti, akár munkahelyi kapcsolatainkban bátorító szavakat, pozitív visszajelzéseket adni, pozitív módon változhat meg a kapcsolatok minősége.
Minőségi idő
„Akinek a minőségi idő a legfőbb szeretetnyelve, az a rá irányuló figyelem hatására érzi leginkább azt, hogy őt igazán szeretik.” (G. Chapman)
A minőségi idő manapság egy nagyon divatos szó, de gondolkodjunk csak el azon, hogy számunkra mitől válik az idő valójában minőségivé – tanácsolja a pszichológus. Arra kell figyelnünk, hogy amikor együtt vagyunk, abban az időben legyen egymásra figyelés is, mert könnyedén be tudjuk csapni magunkat, amikor azt mondjuk, hogy minden este együtt ülünk például tévé előtt. De tényleg együtt voltunk? Minőségi idő volt az? – tehetjük fel a kérdést.
Egyre nagyobb szükség van a családokban olyan időt kiszakítani a hétköznapokban is, amikor nem reagálunk telefonhívásokra, nem böngésszük az internetet, stb., hanem együtt vagyunk, egymásra figyelünk. Ezeket tudatosan be kell építeni mindennapjainkba.
Azt is érdemes egy családban megbeszélni, hogy kinek mit jelent a minőségi idő, mert a nőnek jelenthet egyfélét, a párjának valami mást, a három gyereknek pedig három különbözőt is. Ha ismerjük ezeket, akár egész napos programot is össze tudunk állítani, amelyben mindenki örül valaminek, amikor mindenki megéli a minőségi időt – ajánlja a pszichológus.
Ajándékozás
„Az ajándékozás annak szimbóluma, hogy gondolunk a másikra. A szeretet látható jele.” (G. Chapman)
Amikor ajándékozásról beszélünk, nem szabad az anyagiassággal összetévesztenünk. Gyakran nem az ajándék maga számít, hanem a gesztus, a tett. Jó arra is választ találni, hogy mit jelent számunkra az ajándék, az ajándékozás. Szeretek ajándékot adni vagy kapni? Cosma István szerint nagyon fontos az ajándék beszerzésének, elkészítésének útja, amikor a szerettünkre gondolunk, hogy mivel tudnánk meglepni őt, mi az, aminek örülne. Gondoljunk csak arra, amikor a gyerekeink elkészítik az első képeslapokat: mennyi időt szánnak rá, milyen örömmel készítik, szépítgetik, csomagolják. Alig várják, hogy átadják. Ez egy fontos szempont lehet így ünnepek előtt, az angyaljárás, ajándékozás idején.
Ennek a szeretetnyelvnek az egyik buktatója lehet az, amikor rengeteg ajándékkal halmozzuk el párunkat, gyerekeinket. És még az is előfordulhat, hogy nem is ez a szeretetnyelve.
Jó erről beszélni, jelezni, hogy valami másra lenne igényünk. Egy jó alternatíva, amikor időt ajándékozunk egymásnak! Vagy most az élmények ajándékozása is virágkorát éli.
Szülőként is jó átgondolni, hogy a gyermekem elhalmozása sok-sok ajándékkal, mennyire jó? Valóban erre van szüksége? Vagy kompenzálni szeretnénk ezzel valamit? Nyilván ezek nagy kihívások, hisz minden szülő azt szeretné, hogy minél jobbat, többet tudjon nyújtani a gyereknek.
Szívességek
„Annak, aki ezt a szeretetnyelvet beszéli, bármely cselekedet, amely megkönnyíti az életét, rengeteget jelent.” (G. Chapman)
A szívesség azt jelenti, hogy megteszünk valamit a másikért. Társas lények vagyunk, szükségünk van egymásra, hozzátartoznak a mindennapjainkhoz a kérések, a segítségkérés, az altruizmus, az egymásra figyelés, az egymásnak a támogatása, segítése.
Amikor szívességekről beszélünk, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy vagyunk a kérésekkel? Tudok-e kérni? Hogyan kérek? A másik személy meghallotta a kérésemet?
Mert sajnos rengeteg kommunikációs gát van, amikor nem halljuk meg egymást. Illetve a másik oldala, hogy esetleg követelőzöm? És nyilván a szívességek kérésénél, megtevésénél fontos szempont, hogy tudom-e ezt vállalni.
Testi érintés
„Az átölelés, hátba veregetés, kézfogás, a kar, váll vagy az arc figyelmes megérintése a szeretet vagy törődés kifejezése lehet. Azon személy számára, aki ezt a szeretetnyelvet beszéli, a fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb.” (G. Chapman)
Itt is feltevődik a kérdés, ami minden szeretetnyelv kapcsán, hogy miként vagyunk az érintéssel. Mi az, ami jó nekünk, mi az, ami kevésbé? Ahogy a szónak, úgy az érintésnek is hatalma van.
Most még nagyobb hangsúly kerül erre, amikor az érintkezés, az ölelkezés, puszilkodás, kézfogások lecsökkentek, szinte kikoptak a járvány miatt az életünkből. El kell fogadni, hogy vannak olyan személyek, akiknek nem ez a szeretetnyelvük, akik tartanak a testi érintésektől vagy óvatosabbak. Ezt fontos megérteni, de lehet rajta dolgozni.
A fizikai érintésre nagyon oda kell figyelni – mondja a szakember, mert létrehozhat, de meg is szakíthat egy kapcsolatot. Nagy benne a kettősség, mert a bántalmazás és a szeretet, szerelem eszköze is lehet.
Fontos téma ez, és fontos ezzel a mindennapokban is foglalkozni, hiszen a szeretetre, a szeretet kifejezésére, megélésére, megtapasztalására mindannyiunknak szüksége van. És vannak napok, amikor könnyen ki tudjuk fejezni szeretetüket, máskor meg nehezen megy. A szakember ugyanakkor arra biztat mindenkit, hogy akár apró lépésekkel is, de tanuljunk meg szeretni és szeretve lenni. Talán így a karácsonyi ünnepkör idején még aktuálisabb, hogy adjunk tartalmat a szeretetnek. Ha addig megismerjük családtagjaink szeretetnyelvét, akár alkalmazhatjuk is már az ünnepek alatt. És maga karácsony se merüljön ki csak a munkában, hanem legyen minőségi idő az ünnep, amire annyit készülünk.
Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock
