Bevallom, a sorozat előzetese nem igazán fogott meg, hiszen a sok különböző ember egy szigeten, ahol rejtélyes és furcsa dolgok történnek toposzt már elég sokan feldolgozták: említhetjük Agatha Christie nagysikerű regényének adaptációit, a Lost című sorozatot vagy a Netflix 2019-es Tíz ember a szigeten szériáját is, manapság Hollywood x, y, z kategóriás filmjeiben a szigeten nyaralás témája, párok, párkeresők, szinglik vakációja ugyancsak kedvelt motívum. A Fehér Lótusz ezek elegye, és épp ezért tartottam tőle, ám a sok pozitív kritika arra sarkalt, hogy mégiscsak adjak neki egy esélyt. Jól tettem.
A hatrészes sorozatot Mike White rendezte, aki egyébként a Dawson és a haverok kapcsán lehet ismerős a közönségnek. A rendező, bár már az első epizód legelején tudatja velünk, hogy a Fehér Lótusz szállodában, amely paradicsomi környezetben kínál luxust a vendégeknek, valaki meghalt, ám mégsem a krimire, az „ügy” felgöngyölítésére fekteti a hangsúlyt, hanem a vendégekre. A vendégek gazdagok és idegesítőek, a néző egyikükkel sem tud azonosulni, sőt még csak szimpatizálni sem, ám a film egyik nagy erőssége, hogy ennek ellenére képes valamiféle empátiát ébreszteni irányukban. A szereplőket a maguk hibáival együtt próbálja megérteni – és valamelyest elfogadni is – a néző. A másik
fontos erénye a sorozatnak, hogy bár alapvetően egy tőlünk nagyon távol álló világot, távoli szereplőket mutat be, a felsejlő problémák, dilemmák a mieink is.
Frappáns felvetést fogalmaz meg az egyik szereplő, amikor azt mondja, hogy napjainkban mindenkivel együttéreznek, talán csak a fehér heteroszexuális férfiakkal nem… De ugyancsak fontos témák az érzelmi függőség, szeretteink elengedése, valamint a szülőkről való leszakadás kérdése is.
Az élményt a színészi alakítások is segítik, ugyanakkor a képi és zenei világ is: mondhatni minden összhangban van. A zárás nem csöpögős és rózsaszín, hisz bár a nyaralás hoz kisebb-nagyobb változásokat a hősök életében, alapjában véve semmi nem változik, mindössze egyetlen szereplő tesz konkrét lépést a változás felé.
A Fehér Lótusz az első pillantásra könnyednek tűnő sorozat álcája mögött egy intelligens szatíra, amelyen nem fogunk a hasunkat fogva hahotázni, de sokszor felnevetünk a helyzet- és jellemkomikumokon – talán néha kínunkban, hiszen a humor forrása ebben az alkotásban gyakran nem „kellemes”.
Tökéletes nyárvégi estékre.
Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.
korábban írtuk
Színházi élmény a Netflixen: Malcolm és Marie
Bevallom, nem tudom, hogy hogyan lehetséges, hogy eddig csak úgy „elmentem” a Malcolm és Marie mellett, hogy mostanáig nem néztem meg, és azt sem tudom, hogy miért kapott ez a 2021-es alkotás ilyen kis médiafigyelmet. Igaz, nem egy szokványos mozifilm, hanem egy fekete-fehér kétszereplős kamaradráma, melyben a színészeké, az érzelmeké és Rév Marcell operatőr fantasztikus képeié a főszerep.
