A 2021-es Sundance Filmfesztiválon debütáló CODA főhőse Ruby Rossy (Emilia Jones), aki családja egyetlen halló tagja. A tizenhét éves lány egész életében tolmácsként segítette családját, és az éneklésben elkezdi felfedezni önmagát, saját álmokat, célokat kezd megfogalmazni, ám ahhoz, hogy megvalósítsa, döntenie kell, hisz ha egyetemre megy, nem tudja többé a halászatból megélő családját segíteni. A történet, mely mögött egyértelműen felsejlik a francia Belier-család című film, könnyen lehetne egy sablonos, túl érzelmes családi dráma, illetve a végeredmény is könnyen lehetett volna egy bájos dalokat felvonultató hatásvadász Hollywoodi produkció, ám a rendező szerencsére más utat választott – egy őszinte, bájos és magható filmet kapunk.
A film egyfelől Ruby felnövéstörténete (coming-of-age story) – bár a lány a legtöbb szempontból már a film elején érettebb, felnőttebb kortársainál –, másfelől egy családról, illetve egy egész közösségről szól, hidat teremtve hallók és siketek között,
amiben egy nagyon fontos gesztus az is, hogy a siket karaktereket siket színészek alakítják. A témából adódóan a verbális kommunikáció háttérbe szorul, helyét a jelnyelv és a zene veszi át. Utóbbi a film egyik különös motívuma, hiszen míg általában a zene (vagy bármilyen más művészet) képes kifejezésre juttatni azt, amit a szereplők nem tudnak szavakba önteni, itt a zene nem tud összekötő kapoccsá válni, sőt még nagyobb szakadékot teremt Ruby és családja között.
A filmben sok olyan karakter és epizód van, ami könnyen sablonos, illetve elcsépelt lehetne, kezdve a nagy vagánynak képzelt, de közben Ruby életére irigykedő kamasz sráctól, a társai által csúfolt főhősnőt megértő latin-amerikai származású zenetanárig, ám a rendező képes ezeket olyan érzékenységgel és humorral felhasználni, hogy alkotása az arany középúton marad.
A CODA nagy erőssége a humor, amely a család helyzetéből fakad, néha abszurd szituációk formájában.
Összességében ez egy olyan film, amit jó nézni, kikapcsol, megnevettet, szórakoztat, és közben egy alig ismert világot mutat meg: nemcsak általánosságban szól siketekről, hanem olyan nehéz témákat is behoz, mint a siket szülő viszonyulása halló gyerekekhez vagy siket nagytestvér frusztrációja a halló kishúg mellett. Ezt látni kell!
Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg.
korábban írtuk
Bonyolult családtörténet a filmvilág nagyjaitól: A Gucci-ház
Az elmúlt évtizedekben egyre kedveltebb témává vált Hollywoodban a nagy divatházak, világhírű márkák története, fejlődése. A sort a Coco Chanel életét és munkásságát bemutató filmek kezdték, majd készült film Yves Saint Laurent-ről, sorozat Halstonról, 2021 végén pedig a A Gucci-ház (House of Gucci) című dráma került az érdeklődés középpontjába.
