humor

Nem lehetett könnyű az alkotók dolga, hisz ahogy a főszereplő is mondja, az ellenőröket mindenki utálja. Miért is? Mindössze annyi a bűnük, hogy kérik a jegyünket.

Aki gyakran lóg a közösségi oldalakon, minden bizonnyal „összefutott” már Lizike, azaz György Hajnalka „megmondós” videóival. A csíkszeredai digitális tartalomkészítőnek mindenről megvan a véleménye, és ezt ízes tájszólással elő is adja.

Évek óta temet tücsköt-bogarat, meglátása szerint minden mesterség kihalóban van. A Se kép, se hang. Elheverőművészet című tárlatot, valamint Sírversek. Katasztrófalköltészet címmel megjelent kötetét már tíz erdélyi és magyarországi településen bemutatta, verseit helyenként kaláccsal és pálinkával kínálja, mégsem fogadja sehol gyászos hangulat. Dósa Zoltán pszichológus és kutató, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet székelyudvarhelyi tagozatigazgatója szabadidejében s

Mit változtatnál meg a múltadban? Mit csinálnál, ha bármit megtehetnél? – nem minden nap feszegetjük ezeket a kérdéseket, ugye? Pedig a válaszokból annyi minden kiderülhet egy emberről. Nem sokkal ezelőtt indított villáminterjú sorozatunkban tíz hasonló kérdést teszünk fel szűkebb és tágabb közösségekben ismert közéleti szereplőknek, nőknek és férfiaknak.

Stílusos szemüveg, elegáns ing, de laza, azonnal barátságos hangnem. A humorát nem tudja – nem lehet és nem is kell! – véka alá rejteni, mindent érez, amit mond: a szavai könnyedek, de a súlyuk is megvan. A szatmárnémetiből származó Tapasztó Orsi kolozsvári tanulmányai után került Budapestre. Fizikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia kutatója volt, nemrégiben vált papíron és lélekben is édesanyává, és a hatalmas népszerűségnek örvendő @nemakarokbeleszólni Instagram-oldal egyik működtetője. Internete

A CODA című film váratlan meglepetésként ért a tél végi szürkeségben. Az Oscar-esélyes filmek listáját böngészve lettem figyelmes Sian Heder dráma-komédia műfaji megjelöléssel illetett 2021-es alkotására, melynek – be kell, hogy valljam – kezdetben a címét sem értettem. A CODA az angol child of deaf adults, azaz a siket szülők gyermeke kifejezés rövidítése, és egy összetett „világot” takar. A film ebbe enged betekintést humorral, egy csipetnyi iróniával és éppen kellően adagolt érzelmességgel.

„Nyeszlett” zivatarokat jelez előre, „böhöm nagy” légörvényt és „kakaós csigát” az égen, mindig tudja, melyik hidegfront mikor „kavar bele a levesbe”, de azt is, mikor érkezik a következő „díszhiszti”. Nem sokan tudják, ki az a Nagy István Szentegyházán, ám ha Meteós Pityuként említjük, ismerik őt egész Erdélyben. Évek óta tőle tudja a Facebook népe, hogy „miccssütő idő” várható, vagy épp „bújjunk bé a paplany alá”, egész hétre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)

Szárnybontogató újságíróként az Erdélyi Humorfesztivál kolozsvári döntőjéről tudósítottam: a legélesebb emlékem, hogy a tömeg őrjöngve nevetett, kacagott, röhögött. A Szomszédnéni Produkciós Iroda, azaz Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs hozta a formáját. Azóta sok víz lefolyt a Küküllőn, a Szamoson és a Dunán: a fiúk jó néhány éve már Budapesten tolják a showt, s látszólag nem fogynak ki a poénokból. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)

Advent van. Mindjárt jön mennyből az angyal. Hangolódunk lelkileg, de mi van a testtel? És a renddel? Lányok, asszonyok, csak semmi pánik! Rágyúrunk.

Végre megdőlt egy ötvenhárom éve tartó téveszmém. Mindeddig ugyanis azt hittem – mit hittem, biztosan tudni véltem – hogy az ember jókedvében, örömében mosolyog. Abban a téves elképzelésben éltem, hogy a mosoly, kacagás az öröm, a jókedv következménye, okozata. Ha tehát az ember örül, boldog, akkor nevet.

Társaságban gyerekkorunkról anekdotázgattunk. Egymás után kerültek elő a jobbnál jobb történetek, kivel mi esett meg anno, a történelem előtti időkben. Az egyik hölgy azt mesélte, hogy kislány korában az „Ennek a kislánynak dombon van a háza” kezdetű dal második sorát, amelyben „terebély diófa nőtt az udvarára” sokáig úgy értette, hogy „gyere bé, diófa nőtt az udvarára”.