Egy férfi, egy feleség, négy szerető és barátok, szomszédok, rokonok alkotják a regény szereplőit, akik Berd városka dimbes-dombos utcáin találkoznak, vitatkoznak, élcelődnek, szerelembe esnek, vagyis élik mindennapjaikat. A szerző ezeket az utcákat úgy írja le, hogy az embernek azonnal kedve támad Örményországba utazni, és bizony fel is került célpontként arra a bizonyos utazós bakancslistánkra. A szereplők ábrázolása szintén nagy erőssége Narine Abgarjannak,
Melegség jár át, amikor megismerjük őket egyenként: Szimont, a nőcsábász kőművest, Özvegy Szilviát, akivel a férje kegyetlenül elbánt, és aki a lányát felnőttként kapta vissza. Elizát, aki szegény sorsban nőtt fel, és aki szintén csalódott a férjében, Szofját, aki unalmában ment férjhez, és tökéletes családra vágyott, de reményeivel ellentétben nem tudott teherbe esni a férjétől. Szuszannát, aki azért kellett férjhez menjen, mert a fiú elrabolta és megerőszakolta, Melanyját, aki végig tűrte, hogy a férje, Szimon a fél várossal megcsalja, és gondosan vigyázott arra, hogy rendszeresen kicirkuszolja magát emiatt… És még sok más, kedves szereplőt. Mert ezek a figurák mind kedvesek lesznek számunkra,
Az a fajta finom humor, amely mindegyre feloldja a lényegében tragikus eseményeket, kevés olvasmányban jelenik meg. Abgarjan művészien játszik ezzel a jelenséggel, arra késztetve minket, olvasókat, hogy – bár újra és újra elkeseredünk a szereplők sorsába helyezkedve – mégse vegyük annyira komolyan az életet, mert egy dolog biztos: a halál, ami mindenkit utolér.
Narine Abgarjan örmény származású, oroszul alkotó író, és a Szimon a harmadik műve, amely megjelent magyarul. Amikor pár éve elolvastam az Égből hullott három alma című regényét, rögtön beleszerettem az általa teremtett világba, és lépten-nyomon ajánlom bárkinek, aki olvasnivalót kér tőlem. Most pedig hozzátehetem, hogy bátran olvassák el a Szimont is, mert gyönyörűen megírt, lélekhez szóló, elgondolkodtató olvasmánnyal lesznek gazdagabbak.
korábban írtuk
Szavak mögött a gyógyulás
Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-egy szövegrészlet annyira „be tud szippantani”, egy-egy sokat jelentő mondat erőt ad a nehéz helyzetekben. Szervezett formában ezt irodalom- vagy bibilioterápiának nevezik, mert a könyveknek gyógyító erejük is van.
