Kisgyermekes szülőként alig várjuk, hogy beszélni kezdjen csemeténk, ám a beszédfejlődésnek is megvan a ritmusa, amit hagyni kell a maga ütemében kibontakozni. Sokszor kérik a szülők gyermekeiket, hogy beszéljenek szépen. Együtt gyakorolják, hogyan kell tisztán kimondani azt, hogy cica, róka, traktor. De a kicsi nem úgy mondja. Csak megismétli újra, rosszul, hogy szisza, jóka, tattoj. Ez pedig nem vezet jóra – véli Gergely Annamária logopédus.
A mozgás óriási hatással van a beszédfejlődésre. Fontos, hogy kússzon a kisgyermek, amikor annak ideje van, másszon, amikor másznia kell, mert ezekkel is fejlődik az agy. A mászásnak például az iskolai írás-olvasás elsajátításában is nagy szerepe van, differenciálódik a jobb és a bal agyfélteke. Az a gyermek, aki nem mászott, nehezebben tudja megérteni, hogy a b betűnek a hasa jobbra, a d-nek pedig balra kerekedik. Neki meg kell tanulnia, melyik a jobb és melyik a bal oldal. „Ez nagyon nehéz – vallja be Annamária. – Van olyan hétéves kisfiú, akivel még ezt tanuljuk.” Kényszerítsem akkor a gyermekemet, hogy másszon? – fogalmazódik meg bennem a kérdés. Annamária szerint semmiképpen sem, de lehetőséget kell adni neki, hogy másszon, vagyis a földre kell tenni. Ott fog megtanulni kúszni és mászni is.
Nehezítő tényezők
Ahhoz, hogy megtanuljon beszélni egy gyermek, ép idegrendszerre, ép hallásra, ép látásra és ép beszédszervekre van szükség. Ha bármelyiket ezek közül sérülés érte, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Nagyon pici korban, már szopásnál kiütközhetnek problémák, de befolyásoló tényező a gyermek neme is.
Beszédhibásak is kisebb arányban vannak a lányok között. Befolyásoló tényező továbbá a születési sorrend. A másodszülöttek többnyire később tanulnak meg beszélni, mert megoszlik az anya figyelme a két gyermek között. A többnyelvű családokban szintén nehezebben indul el a nyelve a gyermeknek. Először az anya nyelvén fog megszólalni, mivel ő beszél hozzá a legtöbbet. A logopédus szerint ideális lenne, ha az anyával az egyik, az apával a másik nyelven beszélne, mert így hamarabb különbséget tudna tenni a két nyelv között.
Leggyakoribb beszédhibák
Leggyakoribb a pöszeség (raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a sziszegő hangokra kiterjedő beszédhiba stb.), ami azt jelenti, hogy bizonyos hangokat a gyerek nem ejt helyesen, vagy torzít (nem jó helyen képzi), cseréli a betűket, vagy kihagyja azokat (hóember helyett azt mondja, hogy óember).
A másik igen nehéz hang az „r”. Ez a legnehezebb hang a magyar ábécében.
Lenőtt nyelvfék is okozhat problémát. Amikor teljesen le van nőve, nem szopik a kisbaba, így ezt rögtön észre lehet venni. Amikor félig van lenőve, a nyelvfék visszahúzza a nyelvközepet, ezt azonban egy egyszerű, fájdalommentes szájsebészeti beavatkozással korrigálni lehet, utána pedig könnyen kimondja az r betűt a gyermek. Gyakran együtt jár az r-rel, hogy az l hangot sem mondják, mert a fent képzett hangokkal van probléma. Ide tartozik még az n, d, t, vagy az s, cs, z hangok képzése is. Komoly beszédhiba a dadogás, ez azonban ritkábban fordul elő.
mert ha a róka helyett jókát mond a gyermek, akkor ezt így is fogja leírni az iskolában, sőt, így is fogja olvasni. A gyermek számára folyamatosan megélni azt, hogy amit csinál, nem jó, állandó kudarcélmény, az írás-olvasás gyengeségnek (diszlexia, diszgráfia) is lehet alapja.
A pedagógus szerepe
A szülők mellett a pedagógusoknak is nagy szerepük van a kisgyermekek beszédfejlődésében. Vincze Csillával és Imreh Orsolyával, a marosvásárhelyi Fecske Óvoda óvónőivel, beszélgettünk tapasztalataikról. Az idei tanévben csoportjukba két és fél, hároméves gyermekek is csatlakoztak a tizenkét nagy mellé. Vannak olyan kicsik, akik két és fél évesen nagyon tisztán, értelmesen tudnak beszélni, míg a hároméves kevésbé gazdag szókinccsel rendelkezik. Azt tapasztalják, hogy évről évre nő a beszédhibás gyermekek száma.
ami nem csak a gyermek beszédkészségét, hanem az intelligenciáját is fejleszti. Sajnos ma sokkal egyszerűbb televízió elé ültetni a gyermeket, vagy akár táblagépen nézetni vele a rajzfilmet, mint felolvasni neki. Emiatt is sok a beszédhibás – vélik az oktatók. „Itt jön be a mi szerepünk: a gyermek aktív szókincsének gyarapítására összpontosítunk, kiscsoportokban több ölbeli játékon, mondókán keresztül próbáljuk megszerettetni a »beszédet« a gyermekkel – mondják. – Nagyobb csoportokban már tudatosabban fejlesztjük a beszédkészségüket: játékokkal, szótagolással, mesealkotással stb. Az oviban minden nap mesét olvasunk, mondunk a gyermekeknek. Ezzel még inkább bátorítjuk őket, hogy bátran fejezzék ki érzelmeiket, gondolataikat, képzelőerejüket, fantáziájukat.”
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha egy kisfiú három, egy kislány pedig két és fél évesen nem beszél, keressünk fel egy logopédust. Ebben az esetben ugyanis megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ami szakember segítségét igényli. Ha a gyermek beszél, csak még mindig nem mondja helyesen a szavakat, akkor öt év az a korhatár, amikor lépni kell.
„Előfordult már, hogy a szülő otthon javítgatta a beszédhibás gyermekét, és bizony csak nagy munka árán sikerült kijavítani a rosszul elsajátított lépéseket – mondja Vincze Csilla és Imreh Orsolya. – A szülőknek is fontos feladata gyermekük beszédfejlesztése, nem támaszkodhatnak teljes mértékben az óvodára.”.
Ha már jár logopédushoz a gyermek, vagy volt, hogy jól mondta azt a bizonyos szót, akkor egyszer-egyszer vissza lehet kérdezni, de félő, hogy nem kezdi mondani azokat a szavakat, amellyel baja van, vagy előfordulhat az is, hogy beszédfélelem alakul ki.
• Fújjunk meg egy szélforgót, vagy fújjunk gyertyát. Táncoltassuk úgy, hogy ne fújjuk el, vagy úgy, hogy kialudjon.
• Szívószállal szívjuk fel a zizit az egyik tányérból, és tegyük át egy másikba.
• Kenjük be például Nutellával a száj szélét, a gyerek pedig próbálja meg lenyalni azt.
• Tegyünk sóspálcikát a nyelvre, és próbálja azt megtartani vagy mozgatni úgy, hogy ne essen le.
• Faljon be hosszú gumicukrot, és ne engedje, hogy kihúzzuk a szájából.
• Próbálja meg elérni a nyelvével az orrát.
• Grimaszoljunk a tükörben.
korábban írtuk
Beszélni és meghallgatni: Szilágyi Júlia
Mindenekelőtt az élő szó embere volt. Szilágyi Júlia irodalomkritikus, esszéíró soha nem ment el a szülővárosából, még akkor sem, amikor szinte valamennyi barátja a távozás mellett döntött. Maradt Erdély „századosa”.
