Podcast: kik válnak tartalomgyártókká?

Noha 2004 óta létezik a podcast kifejezés és a gyakorlat is, nálunk az elmúlt 2–3 évben kezdtek ismertek lenni – főként magyar – podcast csatornák. A ipod zenelejátszó és a broadcasting (rádiózás) szavakból született kifejezést a New Oxford szótár már 2005 decemberében az év szavának nevezte: rádióadás, rádiós beszélgetéshez hasonló műsor digitális felvétele, amelyet az interneten elérhetővé tettek, lehetségessé vált az utólagos meghallgatása, valamint a személyes audiolejátszóra való letöltése is.

Magyarul többnyire podkesztnek ejtjük, de helyes a podkaszt is. Gyakorlatilag egy internetes rádióműsor, valamint annak epizodikus sorozata. Digitális audioanyag, amely különböző applikációknak köszönhetően online hallgatható, de le is tölthető, így internet- és térerő lefedettség-mentes övezetben (erdőben, repülőgépen) is hallgatható. És 

ami nagy előnye a rádióhoz képest, hogy műsorrácstól függetlenül, valamint zene- és  reklámmegszakítás-mentesen hallgatható. 

Ma a világon közel 3 millió podcast csatorna létezik, és 123 milliónál is több epizód hallgatható. Természetesen nagyon sok angol nyelvű, de már a magyar közönség sem panaszkodhat. 

A rádiózás „netflixe”

A podcast egy decentralizált médium, amely az egyre összetettebb média ökoszisztémában egy új, megfoghatatlan, komplex terméket és módozatot jelent. Ugyanakkor új nyilvános tereket alakít ki a párbeszédhez és a részvételhez ez a fajta „rádiózás”. Egy szabad és független kommunikáció a globális közönség számára, mivel a világ bármely pontján hallgatható. 

A rádiózáshoz képest nagy előnye, hogy sportolás, házimunka-végzés, utazás közben is 

pontosan azt hallgathat az ember, amire kíváncsi, nem azt, ami épp műsoron van.

Tematikailag nagyon változatos beszélgetéseket lehet találni a különböző felületeken (Spotify, Soundcloud, Apple Podcast, Google Podcast stb.), és újabban akár nézni is. Népszerűek a könyveket és filmeket bemutató podcastek, de sokan hallgatnak sportra, gazdasági problémákra, közéleti eseményekre fókuszáló beszélgetéseket is. 

Ugyanakkor a szórakoztató, laza beszélgetések is népszerűek, akárcsak az élettörténeteket, inspirációs beszélgetéseket hozó podcastek. 

A legfiatalabbak, a diplomások, szellemi foglalkoztatottak, (nagy)városiak, átlagosnál jobban keresők azok, akik leginkább hallgatják ezeket a tartalmakat, és a mérések azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesül Államokban a podcast hallgatók körében 76 százalékosan nőtt a nők aránya, a férfiak érdeklődése viszont szerényebbnek bizonyult. Mondhatnánk azt, hogy a nők lehetnek a legnagyobb nyertesei ennek a világnak, azok, akik a háztartási rutinmunkákra sok időt szánnak, az ő hétköznapjaikba a podcastek nagyon jól beépülhetnek.

Kik válnak tartalomgyártókká az e-térben?

Elsőként a hagyományos médiaszervek, újságok, TV- vagy rádióadók rendelkeztek technikai tudással és humánerőforrással a podcastek világába való belépéshez. Azonban nagyon hamar megjelentek mellettük a szabadúszó szakemberek, az oktatási intézmények, valamint a gazdasági szereplők is. Ugyanakkor itt – egyéni kezdeményezések nyomán is –

esély teremtődhet olyan tematikák, tabuk előtérbe hozására, amire korábban nem volt példa, vagy a hagyományos felületek nem nyitottak ezirányba.

Erdélyi magyar léptékben nehéz kimerítő leltárt készíteni, mivel már bőven van miből válogatni, csak legyen idő mindeniket hallgatni! Azonban itt tartalomgyártóknak is bőven akadna niche (jól meghatározott piaci szegmens szerk.megj.): sok olyan külföldi podcast van, amelyre még itthon, erdélyi magyar kontextusban nincs példa. Egy sikeres podcast tematikának pedig – a kommunikációs szakemberek szerint – bárki indíthat podcastet, ha ezekre a fontos kérdésekre IGEN-nel tud válaszolni:

  1. Nagyon elkötelezett vagy egy adott téma iránt? 
  2. Van a téma iránt igény? Még nem működik ilyen témájú podcast, de lenne érdeklődés rá?
  3. Lenne egy olyan egyedi megközelítés, szempont, amit be tudok hozni?
  4. Vajon elérhető lehet, hogy ezért fizessenek is az emberek?

Kiemlet képünk illusztráció: Shutterstock

korábban írtuk

Az „áldásos
Az „áldásos" pletykafészek – virtuális magamutogatás és vállveregetés?

Van, aki bevallottan Facebook-betyár, van, aki kinagyított névjegykártyaként tekint közösségi oldalára. Az aktív posztolók számára nem is kérdés, hogy érdekes, amit ők megmutatnak, és igen, szeretik a lájkokat is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)