SNI, avagy CES – sajátos törődést igénylő gyerekekről

Minden szülő tökéletes gyereket szeretne nevelni. De mi történik akkor, ha már kisgyerekkorban kiderül, hogy valahogy a mi gyerekünk nem egészen tökéletes, vagy egyszerűen más? Mondjuk, nem tud figyelni, vagy olvasási nehézségei vannak, esetleg a számolással vagy az írással vesződik. De az is lehet, hogy „pusztán” különös tehetsége van valamihez… Ha ilyen gyereked van, valószínűleg sajátos nevelést, tanítást, törődést igényel. (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Copii cu cerințe educaționale speciale – így nevezik román nyelven a sajátos nevelési igényű gyerekeket, és innen a közhasználatban is elterjedt CES, avagy Magyarországon az SNI rövidítés használata. Mit jelent ez, kik ők?

Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (CJRAE Harghita) igazgatója kifejtette, ebbe a csoportba tartoznak azok a gyermekek, tanulók, akik megkülönböztetett, differenciált oktatást igényelnek, mert tanulási nehézségeik, viselkedésproblémájuk, részképességzavaruk van, akiknél diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát állapítottak meg. Ide tartoznak még a gyengénlátók, a beszédben akadályozottak, mozgáskorlátozottak, és mindazok, akik olyan értelmi-érzelmi rendellenességgel élnek, ami befolyásolja a tanulási képességeiket. Nem utolsósorban ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik kiemelten tehetségesek, magas intelligenciával rendelkeznek. Tehát, kedves szülő, gyermeked nem beteg.

Diszlexia – olvasási nehézségek 

Diszgráfia – írási nehézségek

Diszkalkulia – számolási nehézségek

Bartha Orsolya fejlesztő pedagógus a marosvásárhelyi 1-es Számú Inkluzív Oktatási Központnál és normál oktatásban is foglalkozik speciális nevelési igényű gyerekekkel, akiknél specifikus tanulási zavart diagnosztizálnak (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) vagy fizikai, illetve értelmi-érzelmi akadályozottság, rendellenesség is előfordul. Tapasztalatai szerint ezek a tanulók többnyire szociálisan hátrányos környezetből érkeznek. Szüleik sem tudnak írni-olvasni.

Bartha Orsolya szerint a hátrányos szociális helyzetből jövő gyerekek közt több a tanulási zavarral rendelkező

Ez is hozzájárulhat a tanulási nehézségek kialakulásához, ami gyakran részképességzavarok jelenlétével magyarázható, azaz különböző mértékű hiányosságok vannak a figyelem, az észlelés és emlékezet területén, lemaradás van a vizuomotoros koordinációban (szem-kéz összerendezésében), nehézségek jelentkeznek a testsémát, a téri és időbeni tájékozódást illetően. Magyarán az alapok hiányoznak.

Mondhatni társadalmi jelenség, hogy egyre kevesebb a négyszemközti kommunikáció, a meseolvasás kimarad, keveset mozog a szabadban a gyerek, ami odavezet, hogy mire iskolába megy, tanulási nehézségek is felbukkannak.

A KÉRDÉSEK

1. Hogyan veszem észre?

Fontos, hogy a szülő meghallgassa és meghallja a pedagógus szavait, ajánlásait, hiszen ő az, aki naponta foglalkozik a gyerekkel, és aki legelőször kiszűri a problémákat. Sokszor előfordul az is, hogy maga a szülő veszi észre gyerekén, hogy nem úgy megy a tanulás, ahogy kellene. Ebben az esetben neki kell a pedagógustól útmutatást kérnie.

2. Mi a következő lépés?

A szülőnek össze kell állítania és leadnia egy iratcsomót a megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központhoz (CJRAE), majd egy kijelölt időpontban meg kell jelennie a bizottság előtt, amely elbírálja a dossziét, és megállapítja, hogy a gyerek jogosult vagy sem a Sajátos Nevelési Igényt jelző bizonylatra. Első alkalommal a gyereknek is meg kell jelennie a bizottság előtt, és az intézmény szakemberei is felmérik őt.

3. Milyen előnyökkel jár ez a bizonylat?

A legfontosabb, hogy a gyerek számára a tanító vagy szaktanárok személyre szabott, egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki, így a teljesítményét nem az osztálytársakéhoz, hanem önmagához mérik. A pedagógusi munka az esetek 99 százalékában kiegészül annak a szakembernek (logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus) a munkájával, aki még foglalkozik a gyerekkel. Országos szintű vizsgákon kérni lehet a könnyített eljárást. A bizonylattal járó juttatás az óvodában, minden ott eltöltött napra 12,2 lej, iskolában pedig 16,6 lej.

4. Ki foglalkozik a gyerekkel?

Jellemzően különórákon fejlesztő pedagógus segíti a gyereket heti 1-2 órában, de arra is van példa, hogy a szakember asszisztál egy tanórán, hogy megfigyelje a gyerek működését, viselkedését közösségben is. Azokban az intézményekben, ahol nincs fejlesztő pedagógus, az iskolai tanácsadók, illetve a logopédusok is vállalnak fejlesztő munkát.

5. Be lehet hozni a lemaradást?

Bartha Orsolya fejlesztő pedagógus szerint nagyon hosszú és időigényes ez a folyamat. Az első év általában azzal telik, hogy a diák motivációját, a család pozitív hozzáállását megalapozzák. Ha a gyerekben a motiváció kialakul, akkor már elindul a fejlődés. Ez azonban hosszú távon nem elegendő. Ha otthon és a tanítási órákon nem folytatódik a fejlesztő pedagógus munkája, és nem valósul meg a tananyag gyakorlati elsajátítása, a szóban forgó képességek nem tudnak beépülni a részképességek rendszerébe, az ismeretek nem rögzülnek. Csak akkor lehet hatékony egy ilyen jellegű felzárkóztatás, ha az osztály pedagógusa, a fejlesztő pedagógus és a szülő is partner tud lenni ebben a munkában.

Kicsit se rózsás a helyzet…

…mert nincs például elegendő fejlesztő pedagógus. És nem azért, mert ők vannak kevesen, hanem mert kevés a meghirdetett állás. Így nagyon sok gyerek nem részesül egyéni fejlesztésben. Ugyanakkor

a tanítók, tanárok úgy érzik, hogy nincsenek felkészítve arra, hogyan bánjanak a sajátos nevelési igényű tanulókkal.

Másodlagos tünetként gyakran jelentkezik a viselkedésprobléma, például órán a gyerek nem figyel, unatkozik, mert nem tud úgy részt venni az órákon, mint a társai, és ezt akkor és ott a tanítónak is tudnia kell kezelni.

Bár számos megyében hirdetnek meg időszakosan képzéseket, kevés pedagógus él ezzel a lehetőséggel. Bartha Orsolya szerint azt is meg lehetne tenni, hogy, például félévente, munkamegbeszélés keretében találkozhassanak a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ szakemberei, az érintett iskolaigazgatók, tanítók és fejlesztő pedagógusok. Emellett igen fontosnak tart egy másik, folytonosságot és rendszerességet igénylő együttműködést is, ami a fejlesztő-tanító-szülő hármasára vonatkozik, hiszen ők foglalkoznak a legtöbbet a gyerekekkel.

Jó tapasztalatok szerencsére mindig vannak. Általában a tanítók odafigyelnek arra a gyerekre, aki sajátos nevelést igényel. Anyagokat kér, használja is azokat, és örül annak, hogy halad a gyerek. Orsolya vallja: „Mindez erőt tud adni a munkánkban, hiszen ezáltal azt érezzük, hogy nem vagyunk egyedül ebben a harcban. ”

Ahol a Down-szindróma nem akadály

Ildikó kisfia Down-szindrómás, ötödik osztályba jár, normál oktatásban. Bár sorstársai körében Dániel nagyon jó képességekkel bír, az iskolában meglátszik, hogy lassabban halad a tanulással. Lépést tartani a normál tananyaggal nem tud, de egy képességeihez szabott tantervvel számára is lehetséges a normál iskola. Minden tantárgyból az alapdolgokra összpontosítanak, figyelembe véve, hogy mi az, ami felnőttkorában a mindennapi élethez fontos lesz. A kisegítő tanárt most az iskola nem tudja számára biztosítani, így maradnak az egyéb, fizetett foglalkozások gyógypedagógussal, úszóedzővel, taekwondoedzővel. Logopédusra is szükség lenne, de sajnos az sincs iskolájában. Édesanyja szerint társai ösztönzőleg hatnak rá. Jobban fejlődik az önállósága, a kommunikáció a körülötte lévőkkel.

Máté felveszi a ritmust

Máténak olvasási és számolási nehézségei vannak. Emiatt egy évvel később kezdte meg az iskolát, most elsős. Ő a szerencsésebbek közé tartozik, mivel iskolájában van logopédus, pszichológus és kisegítő pedagógus is, azaz fejlesztő tanár, akikhez hetente egyszer jár. Ha nem kapták volna meg a Sajátos Nevelési Igényt jelző bizonylatot, nem tudták volna beíratni normál oktatásba, meséli Katalin, az édesanya. Így viszont ugyanabba az osztályba jár, mint a vele egyidős fiúk és lányok, és felvenni a ritmust is sokkal egyszerűbb.

1055 – Hargita 

952 – Kovászna

1086 – Maros megye 

Sajátos nevelési igényű gyerekeinek száma a székelyföldi megyékben

Kiemelt kép: Shutterstock