Nálam jóval tapasztaltabb, háromgyermekes édesanya (és dolgozó nő) mondja az online felületünkön: hősnek tart minden nőt és anyát. A gyermekem születése előtt ezt nem egészen értettem, túlzásnak tartottam volna. Most már helyeslően bólogatok sorait olvasva.
s kinek milyen nehézség jutott ebben a folyamatban. Becsüljük hát jobban a nőket, anyákat – és nem utolsó sorban magunkat! – ne csak akkor, amikor annak napja van.
Bátornak kell lenni, ezt üzeni Tudós nők című sorozatunk e havi főszereplője, dr. Balla Emese, a Sapientia EMTE oktatója. Minden átszorongott időszak után kiderül, hogy meg tudtad csinálni, az adott dolog elkészült, „székelyül” szólva: sose volt úgy, hogy valahogy ne lett volna. Bíznunk kell ebben és magunkban. Talán ez az (ön)bizalom az, amivel leginkább felvértezhetjük magunkat és porontyainkat.
Mint fogalmaz a marosvásárhelyi színésznő, a színház kellene legyen a legjobb példája annak, ahogyan együtt kell élni az embereknek... Hogyan támogathat egy csoport a függőségeinkkel való küzdelemben? Rabságban sorozatunk ezúttal ezt boncolgatja. Mi jelenthet segítséget egy daganatos beteg számára? Mert, hogy nem a megbélyegzés, az egészen bizonyos – erről is beszélünk a Gyógyír rovatunkban. A felhőtlen gyermekkor mindenkinek jár(na). Azoknak is, akiknek túl korán kellett felnőni – hangsúlyozza Bibók Bea pszichológus, az Ellopott gyermekkor és Ellopott felnőttkor című könyvek szerzője az Egyensúlyban.
Mikor vegyük észre az élet csodáit – s benne, mint a teremtés részét, a saját csodálatosságunkat –, ha nem a tobzódó májusban? Ehhez kínálunk jó példákat és tartalmas olvasnivalót ebben a hónapban.
