Villáminterjú Vaszi Leventével: Sokszor „makacs csángó” vagyok

Az egyik legeldugottabb, gyimesi csángók lakta faluból indult, és miután elnyerte többek közt a Fölszállott a Páva közönségdíját, majd földrajztanári oklevelet szerzett, ide is tért vissza. Szülőfalujában, Kosteleken alapított családot, és feleségével, Médeával a helyi román iskolában tanítják hagyományőrző tevékenységekre és magyar nyelvre a gyermekeket. Ezúttal Vaszi Leventének tettünk fel villámkérdéseket.

Hirdetés

Fotó: Komjáthy Mária

– Hogy indul a reggeled?

– Iskolabuszt működtetünk Kosteleken, így minden reggelem azzal kezdődik, hogy elmegyek az iskolás és óvodás gyermekek után.

Hirdetés

– Milyen a jelenlegi lelkiállapotod?

– A lelkiállapotom jó kell legyen, mivel a Jóisten adott egy gyönyörű szép nagy családot, négy gyermekkel és szerető feleséget,

a munkahelyemen a tennivalóm pedig megegyezik mindazzal, amit a legjobban szeretek csinálni:

énekelni, táncolni, gyermekekkel foglalkozni és a közösségemért dolgozni.

– Mit értékelsz leginkább a barátaidban?

– A tiszteletet és a segítőkészséget értékelem a legjobban barátaimban.

– Mi a legbecsesebb kincsed?

– A családom. Akinek van családja, annak van jövője. A gyermekeink viszik tovább a kulturális kincseinket.

– Mi okozza neked a legnagyobb szenvedést?

– Az emberi gyarlóság, nemtörődés okozza számomra a legnagyobb szenvedést.

– Melyik élő személyt tiszteled a leginkább?

– Mindazoktól a személyektől, akitől kapok tiszteletet, viszonozom.

A kedves édesanyámat és feleségemet tisztelem a legjobban.

Az egyik nekem adott életet, a másik a gyermekeimnek.

– Milyen tehetségre vágysz a legjobban?

– Amit és amennyi tehetséget kaptam az Istentől, azzal meg vagyok elégedve.

– Mi a legnagyobb dolog, amit elértél?

– 2014-ben megnyertem a Fölszállott a Páva elnevezésű tehetségkutató műsor közönségdíját, utána kaptam ilyen-olyan díjakat, rendszeresen féllépésekre járok, lakodalmas gazda is vagyok, de

ha nem volna a családom és a gyermekeim, semmit sem érne mindez.

Tehát én csak a családot tartom a legnagyobb dolognak, amit elértem az Isten segítségével.

– Melyik az a tulajdonság, amit elítélsz másokban?

– Ugyancsak az emberi gyarlóságot, és mondjuk úgy a lustaság az, amit elítélek másokban.

– És melyik az a tulajdonság, amit elítélsz magadban?

– Sokszor „makacs csángó” vagyok, ami nem éppen jó tulajdonság. De ami nem változik, így marad!

Hirdetés