Ianus volt, és neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi évkezdés helyett a rómaiak i.e. 153-tól áttértek a januári évkezdésre. A Kárpát-medencében a január elsejei évkezdet csak 1691-ben vált véglegesen elfogadottá, ám a ma is használatos hónapnevek is utalnak arra, hogy a régiek csupán tíz hónapra tagolták az évet: a latin septem (hét), octo (nyolc), novem (kilenc) és decem (tíz) szavakból származnak az évvégi hónapnevek.
Kell a fergeteg
A meteorológusok Télhóként tartják számon a januárt, de Boldogasszony havaként, valamint a régi székely-magyar naptár szerint Fergeteg havának is nevezik.
A magyar népi élet saját rendszert alakított ki az idő múlásának dokumentálására: a hold változásainak megnevezését egy-egy természeti jelenség, valamint a mezőgazdasági tevékenységek legfontosabb eseményei szerint alakították.
Így a Fergeteg hava elnevezés a tél közepére utal, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége, a napsütéses, langyos időjárás káros a terménynek. Januárban az őszi vetés a hótakarót igényli, amely megvédi a fagytól, ezért üdvözítő ilyenkor a fergeteg.
Időjárást jósol Piroska, Ágnes és Vince
A népi hagyomány szerint ha Vízkeresztkor fagy, akkor sokat várat magára a tavasz. Ám ha fúj a szél, az szerencsés évet jövendöl. De Piroska napjához (január 18) is fűződik időjárási figyelmeztetés: „ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy”.
A néphagyomány szerint Fábián és Sebestyén napja, azaz január huszadika az első tavaszébresztő nap.
Ekkor kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Ugyanakkor, ha Ágnes napja felhős, borús, akkor a rá következő Vince napján napos idő várható, amiből a bőséges szőlőtermésre, jó minőségű borra következtettek. Pál napjáról (január 25) pedig azt tartják, hogy amilyen az idő Pál napján, olyan lesz az időjárás negyven napig, vagy Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul: jégtörő vagy jégcsináló lesz.
Valóban szomorú?
Január harmadik hétfőjét tartják az év legszomorúbb napjának: legalábbis az utóbbi években ez folyik mindenütt a médiából: elmúltak az ünnepek, szürke az idő, kiürült a pénztárcánk, és messze még a május. A legszomorúbb nap koncepciójáról azonban kiderült, hogy csak marketingfogás, a hírverésnek nem volt semmilyen tudományos alapja. Ez a hétfő is épp olyan, mint bármelyik másik az évben, a hónapban.
Január 23-án azonban valóban a depresszió világnapja van.
Január Rióban és Japánban
Nem sokunknak jut eszébe a szamba és a karneváli hangulat tüzes fővárosáról a fagyos január, pedig Rio de Janeiro nevének jelentése portugál nyelven „januári folyó”. A név eredetileg a várost övező Guanabara-öblöt jelöli, amit a portugál hajósok 1502. január elsején fedeztek fel, és egy folyó torkolatának vélték. De különleges januári ünnepe van a japánoknak is: a felnőtté válás napját január második hétfőjén tartják Japánban. Ilyenkor azokat a fiatalokat ünneplik, akik beléptek a felnőttkorba, azaz betöltötték a huszadik életévüket, az ünnepség célja pedig az, hogy segítsenek nekik megtanulni a felnőttkorral járó felelősségeket. (És hát mifelénk sem jönne rossszul egy a felnőttségre és felelősségvállalásra ösztönző országos ünnepnap.)
Megjelent a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában.
Illusztráció: Shutterstock
korábban írtuk
Aki olvas a felhőkből – Nagy István, a Szentegyházi Meteó tréfás kedvű üzemeltetője
„Nyeszlett” zivatarokat jelez előre, „böhöm nagy” légörvényt és „kakaós csigát” az égen, mindig tudja, melyik hidegfront mikor „kavar bele a levesbe”, de azt is, mikor érkezik a következő „díszhiszti”. Nem sokan tudják, ki az a Nagy István Szentegyházán, ám ha Meteós Pityuként említjük, ismerik őt egész Erdélyben. Évek óta tőle tudja a Facebook népe, hogy „miccssütő idő” várható, vagy épp „bújjunk bé a paplany alá”, egész hétre. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)
