És te mikor voltál bátor?

Tegnap érkeztem, ma itt vagyok, holnap elmegyek… Egész nap Feldmár András gondolata kattogott a fejemben. Azok, akik az életük közepe táján járnak, gyakran fennakadnak, elakadnak egy-egy hasonló gondolatnál. Mert ez amolyan keresgélős időszak. Mert jó lenne az életet a maga egyszerűségében látni. Mert jó lenne az életet könnyen élni. Jól élni. Bátran élni. S mert félünk, hogy valami menet közben elmaradt, kimaradt, pótolhatatlan, és félünk, hogy elvesztegettük az időt. Válaszokat, megerősítést keresünk.
Hirdetés

Életbátorság. Múlt hónapban volt egy szerkesztőségi találkozónk, még aznap egy rendezvényen vettünk részt, aminek ez volt a tematikája, és amit mi tovább görgettük az esti könnyed, személyesebb beszélgetéseinkben is.

Ki mit tart az eddigi életeseményeire visszatekintve bátorságnak? Mi az, amiről úgy gondolja, hogy legyőzte a korlátait/félelmeit?

Volt ott minden: wow-élmény, vicces és pikáns sztori, drámai és felemelő történet. És olyan szép volt kicsit másképp látni egymást, azt mondani – az igen, ez nagyszerű, ügyes voltál! És nem világmegváltó dolgokról meséltünk. De amíg ismeretlen terepként, egy meglépendő lépcsőfokként álltak előttünk, hatalmas kihívásként tornyosultak elénk. Aztán bátran megléptük.

A Nőileg magazin júniusi lapszáma – Katt a képre a megrendeléséhez

Gyakran mutatunk be olyan embereket a Nőileg hasábjain, akiknek a története bátorságra sarkall, most sincs ez másként. És hozzuk a nyári hangulatot, praktikus ötleteket a nyaralós időszakra. Az energia és a derű legyen veletek a Napisten havában, élvezzétek a ragyogó napsütést, mert ma még itt vagyunk!

Hirdetés

Kiemelt képünk illusztráció: Shutterstock

Ígérjünk szép jövőt magunknak!

Hirdetés