Apuka felett kissé eljárt az idő. Ezért új apuka kell. 72 kilós, 172 centi magas, sportos példány. Maradhat? Egy apuka gondolatai válás után. Olvasónk küldte.

Még mielőtt a gyerekek megszülettek volna, eldöntöttük a feleségemmel, hogy soha nem fogunk előttük veszekedni. Mélyen egyetértettünk abban, hogy lehetőség szerint meg kell kímélni őket a szülői veszekedés látványától. Talán mert elég volt, amit eddig láttunk, talán csak úgy gondoltuk helyesnek, hogy a gyermeket nem avatjuk be a kettőnk közötti vitákba.

A gyermekek nem szeretnek unatkozni. A felnőtt sem, de ilyenkor előszeretettel kapja elő az okostelefonját, rápillant a Facebookra, megnézi a leveleit, vagy éppen fellapozza a digitális (vagy nem) könyvét. A gyermeknél már nem ilyen egyszerű a képlet, mert lételeme a játék.

A párkapcsolatok életciklusában egyszer csak eljön a pillanat, amikor a pár elhatározza: szintet akar lépni – minden téren. Van, aki egészségesebb életmódra vált, elkezd bringázni vagy tandemugrani, és van, aki gyermeket vállal. Mi utóbbiba csaptunk bele. Háromszor.

Akkor az idén legyen minden nap karácsony, szűnjenek meg a hétköznapok, és maradjon csak az ünnep – készültem a pandémia kezdetén a múlt évre. Amikor együtt a család, nem kellett dolgozni menni, és zárva a boltok. És amikor bent rekedtünk a saját házunkba, hát mit tehettünk? Ünnepeltünk. 

Egyre nő az igény mifelénk is, hogy a munkatársakból igazi csapat váljon, egy olyan közösség, amely jelentősen hozzájárul(hat) a cég, az intézmény hatékonyabb működéséhez. Mert a csapat több, mint az egyének összessége. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)

Mennyire igazi egy apuka, aki ezt írja: „A reggel a kakaórítussal indul. Ezt ma is vállalom. Kimegyek, elkészítem, beviszem, megisszák, együtt vagyunk, ha esik, ha fú. Csendben. Aztán kezdődik a nap.” (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Minden reggel vele ment az óvodába, biciklivel. Kisfiúként gyakran bámulta, amint a napi újságot olvassa a kanapén, később pelyhedző bajuszát rendezgette az ő mintájára. Vőlegény korában ő igazította meg a csokornyakkendőjét, majd elküldte neki az első tatás üzenetet: „én is apa lettem!” (Cikk

Már kisgyermekkortól rendkívül fontos az apa-gyermek kapcsolat, hogy a későbbiekre is megalapozódjon a „minőségi idő” apával. Cikkünkben arról írunk, miért kell az „apaidő”, és hogy az édesanyáknak mi a szerepük mindebben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. októberi lapszámában jelent meg.)

Nehéz „csak” írni egy sportról. Főleg annak tudatában kihívás, hogy egyre többen tudjuk, hogy a bowling egy igazi, „csudajómókás", nagy kacagásos, „hangosdrukkolós" szórakozás is.