Az alacsony páratartalom, a túl száraz levegő, allergia vagy egy óvatlan orrpiszkálás miatt is könnyedén elindulhat az orrunk vére. Többnyire nem érdemel különösebb odafigyelést ez a tünet, ám ha gyakran visszatérő és nehezen elálló orrvérzést tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Habár szabadságnak nevezzük, nyaraláskor igazi tiltózónába lépünk: ne heverésszünk a tűző napon, ne nyalakodjunk minden fagyisnál, ne mezítlábaskodjunk a medencék körül, ésígytovább, ésígytovább. Íme a legnyűgösebb nyári nyavalyák. (Cikkünk a Nőileg magazin 2014. augusztusi számában jelent meg.)

Végre – írja spontán, amikor Messengeren interjúra kérem. Mert szívesen beszél a betegségéről, melynek révén nagy adag önismerettel gazdagodott. „Rájöttem arra, hogy nem a munka volt az, amiben kellett változtassak, hanem az életem. És nem is a magánéletem, hanem a magam élete” – vág bele története kellős közepébe Ionescu Éva, székelyudvarhelyi kozmetikus és elismert sminkművész, mikor már lebilincselve hallgatom egy kávézóban, daganatából mi mindent tanult. Bízik benne, hogy története másoknak is segíth

Sok időbe telik a régi (rossz) beidegződések megváltoztatása: nincs ez másként a gyermekgyógyászatban sem. A nyugati, de akár már a magyarországi új kezelési normák is megalapozottak, ilyen például a lázcsillapításra vonatkozó ajánlás. Mert a láz csak egy tünet, amelyet legtöbb esetben nem kellene csillapítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg.)

Pszichológusként sokszor felteszik nekem azt a kérdést, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, hogy egy gyermek felnőve lelkileg egészséges lesz-e. Hogy van az, hogy egyes gyerekek, bár komoly traumákat éltek át, lelkileg megerősödve, hittel és bizalommal tekintenek mégis a jövőbe? Míg mások, látszólag kevesebb sérülést is egy életen át komoly súlyként hordoznak magukban. Sokan közülük fizikailag is belerokkannak.

Több ezer éves kérdése ez az emberiségnek, és bár hatalmas fejlődési ívet ír le az orvostudomány, úgy tűnik, még mindig csak részleteiben ismerjük a választ. A gyógyításban dolgozók viszont egyre inkább tudják: a lélek bajai a testünket is bántják, de a testi nyavalyák is változást okoznak a pszichénkben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. novemberi lapszámában jelent meg.)

Általában sokként ér mindenkit, ha daganatos megbetegedéssel kell szembenéznie. Magát a beteget és közeli hozzátartozóit is. Elkezdődik a kétségbeesett versenyfutás az idővel és a burjánzó kórral. Kórházi kezelések, sok esetben kapkodás mindenféle alternatív gyógymódhoz, miközben gyakran megfeledkezünk egy fontos dologról: nemcsak testből, de lélekből is vagyunk! Vannak módszerek, amelyek épp a lélek erejére, az ember gyógyulásban való aktív felelősségére helyezik a hangsúlyt – kiegészítve ezzel a szüksé

20 éve látogatja a csíkszeredai kórház betegeit. És nemcsak látogatja őket, hanem meghallgatja, lelküket ápolja, és erőt önt beléjük nem mindennapi terheik viselésére. Nagy Zelma szociális testvér munkája kiegészíti az orvosokét és ápolókét, sőt, a két gyógyító tevékenység kéz a kézben jár.

Szeptember a gyermekrák elleni küzdelem hónapja. És bár nem szeretünk beszélni róla, rákos gyermekek vannak. Sokkal többen, mint azt gondolni szeretjük. A korai diagnózis pedig életet menthet.

Nem hiszek a véletlenekben. Pontosabban abban hiszek, hogy a világban, így a mi életünkben is mindennek megvan a miértje és a rendelt ideje, semmi sem történik ok nélkül, még ha ezek az okok olykor számunkra rejtve is maradnak.

Akinek nincs vagy nem volt ilyen problémája, el sem tudja képzelni, milyen kellemetlen. Nemcsak a testszag maga, de a tény is, hogy nem vehetsz fel bármit, mert rögtön meglátszik. Sokan ítélkezve nézik a leizzadt embert, pedig az erős izzadás hátterében csak nagyon ritkán áll a nem megfelelő tisztálkodás: a legtöbb esetben betegségre utalhat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Gyakran hiszik a cukorbetegek azt, hogy le kell mondaniuk a kedvenc ételeikről vagy édességeikről, pedig ez nem igaz. Nem kell lemondani a desszertről, csupán olyan cukorpótlókat használunk, amelyek nem emelik meg a vércukorszintet.

A kiégés-szindróma (vagy burnout) minden becslés szerint sokkal többünket érint, mint hinnénk. Kutatások szerint az orvosok, ápolók szinte fele, a pedagógusoknak, civil szervezetekben dolgozóknak körülbelül kétharmada lehet érintett, de bármelyik szakmában előfordulhat. Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben hivatalosan is betegségnek nyilvánította. Dr. Antalka Ágota, a téma erdélyi kutatója úgy látja, a probléma elterjedtsége az életstílusunk és az emberi kapcsolatok minőségének általános romlásával fü

Évszázadok óta ismert a zene nyugtató hatása – ám a zeneterápia ötlete csupán az első világháború után merült fel. Akkoriban ugyanis zenészek is utaztak a veterán kórházakkal, a sérült katonáknak pedig a zene hatására látványosan javult az állapota.

Eljött az idő, amikor megkérdőjelezzük a fehéren feketét, nem hiszünk a gyógyír hatásában, kételkedünk az orvosi ajánlásban, vagy épp elutasítjuk a beavatkozást... Orvosságok és orvosok nélkül jobb az élet, vagy ezeknek köszönhetően jobb az életünk?

Folyton hányingere van az autóban? Repülőben vagy hajón érzi rosszul magát? A jó hír az, hogy nincs egyedül: kétmilliárd-ötszázezren érzünk ugyanígy egy-egy utazás során, azaz minden harmadik ember küzd ezzel az állapottal. A rossz hírünk viszont az, hogy nem sokat lehet tenni ellene. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. július-augusztusi lapszámában jelent meg.)

Mellrákot diagnosztizáltak nála, de hálás a betegségért. Mint fogalmaz, rengeteg jót is kapott. A csíkszeredai Ruszuly Emese igyekszik mindennek örülni, a szépséget mindenben felismerni, és ma már nem akar megváltoztatni mindent és mindenkit.

Mellkasi fájdalom, fáradékonyság, nehéz légzés, feledékenység, lábdagadás – csupán néhány a vérnyomás kilengéseire utaló szövődményi tünetek közül, de nagyon sok esetben tünetmentes a baj. Alattomos betegség a hipertónia.