Jólesik az elismerés, visszaigazol, ugyanakkor arra ösztönzi az embert, hogy tovább feszegesse a határait – vallja Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Színház színművésze és rendezője, akivel szakmáról, családról, a következő színészgenerációról beszélgettünk nem sokkal azután, hogy Gianina Cărbunariu A tigris című drámájának eredeti, filozofikus és játékos feldolgozásáért járó különdíjjal térhettek haza a Magyar Színházak XXXIII. Kisvárdai Fesztiváljáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lap

A memória, az emlékezet, a dupla perspektíva foglalkoztatja: ki és mit lát? Zoltán Béla bukaresti képzőművész alkotásai a festmények és maga által gyűjtött, régi „talált tárgyak” párosításával sugallnak könnyedséget, vidámságot, szabadságot. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Ötvenöt önarcképben örökítette meg magát, hiszen úgy vélte, ő maga a téma, amit a legjobban ismer. Frida Kahlo munkássága, de egész személye is ikonikus és megkerülhetetlen: őszinte és sokszor mellbevágóan nyers, számtalan testi és lelki fájdalommal tűzdelt, mégis arra tanít, hogy élni csak a mának érdemes. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Gyergyószentmiklós amolyan zenei Mekkává vált, zenekarai sikert sikerre halmoznak, viszont a mainstream-ben befutott nevek mellett a komolyzene képviselői is nemzetközi karriert tudhatnak magukénak. Kósa Mária fuvolaművész nemcsak vakációzni jött haza, hanem az EgyFeszt keretében több koncerten is színpadra áll.

Szabad-e imádkozás közben dohányozni? – intézi a kérdést a viccben a ferences szerzetes a jezsuitához. Nem, de nagyon üdvös dolog még dohányzás közben is imádkozni – hangzik a frappáns válasz. András Csaba, a marosvásárhelyi egyetemisták fiatal lelkésze tánc és tortasütés közben is tud kapcsolódni Istenhez. A Rómából hazatért jezsuita szerzetest művészi látásmódról, szépérzékről és álmokról kérdeztük.

Fekete szemek kémlelik a felvonuló modelleket: a tervező a körlépcső krémszínű kárpitján ül, bár már nem fiatal, formás lábait kiemeli a térdig érő szoknya. Kezében cigaretta. Coco Chanel kapcsán gyakorta ezt a képet látom lelki szemeim előtt. Divattervező, igen, de nem csupán: korszakalkotó, forradalmasító, vállalkozó, lázadó – mindez és sok más volt a divat nagyasszonya. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)

Brassói fotóművész, akinek legutóbbi alkotásai erős üzenetet hordoznak, némelyik konokul dörgöli arcunkba a velünk lüktető valóságot. Mindezt úgy teszi, hogy fotói több száz éves festmények és világhírű festők munkáinak replikái, más szemlélettel. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. májusi lapszámában jelent meg.)

Nemes András Csaba kolozsvári szobrász, grafikus a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen tanult, korábban meg Benczédi Sándortól és Vetró Artúrtól. Körülbelül ennyit tudtam róla interjú előtt. Meg azt, hogy valahányszor megláttam egy-egy alkotását, ottfelejtettem magam előtte. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. áprilisi lapszámában jelent meg.)

Az utolsó az igazi nagy mozicsillagok, a klasszikus értelemben vett sztárok közül. Díva, valódi művész, aki számára a minőség nemcsak a külső csillogásban él, hanem valahol belül is. Élete azt mutatja, hogy a magánélet legalább annyira fontos volt számára, mint a karrier. Az elegancia pedig mindenekfölött. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)

Született képzőművész – ha nem az lenne, utazó bloggerkedne, de az írás és fotózás mellett mindenképp időt szakítana a festésre is. A nagyváradi Holló Cs. Kingával kávéztunk és beszélgettünk alkotásról, tehetségről, a megkerülhetetlen koronavírus-járványról, no meg egy rejtelmes lókutyáról, aki most épp szabadságol, de azt ígérte, visszatér. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)

A mesét imádta, kísérletezett meseírással is Lukács Emőke, majd diákszínjátszóként elvarázsolta a színpad. Több hazai bábszínháznál is játszott, majd hazatért, hogy a Tomcsa Sándor Színház bábtagozatának, az Udvarhely Bábműhelynek a születésénél bábáskodjék. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. márciusi lapszámában jelent meg.)

Na, te is aztán jól bemutatod a bolond, macskás művészt – mondja kacagva az interjú végén, amikor elköszönünk egymástól. Andiról mindenki, aki ismeri, tudja, hogy van egy macskája, akivel távkapcsolati viszonyt ápol, és akit imád. És azt is tudják Andiról, hogy remek illusztrátor, nagyszerű grafikus, kedves, jó ember. Ő rajzolja a gyönyörű Kincses Képeskönyv sorozatot. Ő készítette Felméri Cecília: Mátyás, Mátyás című díjnyertes animációs filmjének rajzi részét. Illusztrál kortárs írókat, költőket, de Be

Csíkszeredában született, ma már Budapesten él. Nála az élet és a művészet összefonódik. A fényképezőgépet úgy használja, mint a jegyzetfüzetet, jártában-keltében kattint, ha valami fontosat lát. Rajong az antennákért, szenvedéllyel örökíti meg őket. Tízévesen tudta, hogy képzőművész lesz, az alkotás már gyerekként eufóriát okozott számára. Azt mondja, a művészet neki olyan, mint a drog. Csak nem ártalmas, teszi hozzá kacagva. De ugyanúgy függőséget okoz. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámáb

Olyan, mint a festményei: színes, kedves, napsugaras. Mesevilágot teremt, olyan szépet, hogy azt kívánod, bárcsak a te szobádba is belépne ez a világ. Aki kiállításról nem, az talán a Napsugár vagy Szivárvány gyereklapokból ismerheti Darvay Tünde rajzait. Kolozsváron él, de tizenhárom év Amerika után kétlakinak mondja magát. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. decemberi lapszámában jelent meg.)

Kicsit mindig irigy voltam, hogy olyasmire van rálátása, ami számomra maga a világmindenség kvintesszenciája: film és filmtudomány. Pethő Ágnest közel két évtized után, egykori diákjaként faggattam.

Nem szalaszt el egyetlen lehetőséget sem, amikor hegyeket mászhat, és ha a kisváros határain kívül jut, lélegzetelállító fotókkal nyűgözi le az erre kíváncsi közönségét. Máskor meg nyakába akasztja szólógitárját, és nagy szenvedéllyel csap a húrok közé – mindezt egy-két szentmise, templomi szertartás vagy hittanóra között. Ruști Alexandru lupényi plébánosként éli nem mindennapi hétköznapjait.

Motorbőgés, kerékcsikorgatás, káromkodva cigiző, tetovált pasik, mindenki ismeri a jelenetet: van akik szerint kerülni kell őket, mint a tüzet, míg mások számára, ha titkon is, álmaik pasijának tökéletes megtestesítői. A megszelídítésre váró ügyeletes rosszfiúk.

Ady-szakértő kultúrantropológusként, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójaként ismerte meg Nagyvárad és a sajtó közvetítésével talán az egész Kárpát-medence. Aztán megismertük benne a rockzenészt, a képzőművészt, a családapát, és a mostani beszélgetésünkkor arra is fény derült, hogy mélyrehatóan foglalkozik a buddhizmussal, olyannyira, hogy ebből írja készülő doktori disszertációját. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. októberi számában jelent meg.)