A legfőbb székely vezetői rangként kezelt cím viselője mindig az öntörvényű emberek útját járta, annak minden előnyével, de főleg hátrányával. Folyamatosan ellenzéki pozícióból politizálva, jó és rossz gazdasági döntéseket egyaránt hozva sok ezer holdas birtok urából az épp csak tehetős ember szintjére „küzdötte le” magát. Mondhatni, gyakorlatilag beleszegényedett a politizálásba. Egyes források szerint szolgáltatott is okot eleget, hogy ne szeressék, hogy megpróbálják félreállítani: a K. u. K. (császári és királyi) adminisztráció számára a realitásokhoz való alkalmazkodása kevés, a székelység számára viszont túl sok volt.
Az azonban kétségtelen, hogy sokat tett a székelységért, többek között a Héjjasfalva–Székelyudvarhely vasúti szárnyvonal megépítésével.
Többedmagával ugyan, és kissé később csatlakozva, ám a környék lakossága elsősorban mégis neki tulajdonította a rendkívül fontos fejlesztést.
A Rabonbán: Ugron Gábor
„Jutalma az volt, hogy a vonat sokszor megvárta, amíg Bethlenfalváról négylovas kocsija beérkezett. Amikor már beült a neki fenntartott kocsiba, akkor indult a szerelvény” – ahogy arról a néhai Kovács Dénes máréfalvi lakos visszaemlékezése is tanúskodik.
Ugron Gábor életében, politikai hitvallása kettősségében megnyilvánult a Habsburg-ház támogatása, illetve a Habsburg-ellenesség, még ha a Szent Korona okán a család el is ismerte a császárt.
Schwarzgelb azonban senki sem volt a famíliában, még ha ő és fia, ifjabb dr. Ugron Gábor királypárti is volt. Rabonbán nem sokkal 1900 után járt először az uralkodónál csoportos képviselői vizitáció keretében. Ferenc József meg is jegyezte, hogy „régen” látta őt.
ifjabb dr. Ugron Gábor
A fiáról – nagyapjukról – már élő emlékekkel is szolgálnak az unokák, az Ugronok visszaigénylési harcainak legfőbb animátorai, Béla és András. „Nagyapánk két kormányban is belügyminiszter volt, Károlyi Mihály is igyekezett megnyerni őt magának, de néhány apró bizonytalankodást leszámítva, igazából sosem állt kötélnek. Így miután bujkált egy sort a Kommün elől, beszállt a helyreállításba, a Székely Hadosztály ellátásának biztosításába, ő volt a Székely Nemzeti Tanács egyik megalapítója. Miután 1918. március 6. és szeptember 11. között Erdély királyi biztosaként igyekezett tartani a frontot, bár lemondott a megbízatásról, Trianont követően nem volt tanácsos hazamennie Erdélybe.” Így szakadt az anyaországba az Ugron család szombatfalvi ága.
Parlamenti felszólalásaiban azonban dr. Ugron Gábor soha nem szűnt meg az erdélyi kérdések hangsúlyos képviselőjének maradni.
Bethlen István jó barátja volt – annak idején jelentős részben ő győzte meg, hogy jöjjön Erdélyből Budapestre, mert a totális káoszból csak ő vezetheti ki a kivérzett országot –, ezért a Bethlen-kormány 1921-es hivatalba lépését követően közvetlen gazdasági tanácsadóként vette ki a részét a munkából. Több ország-helyreállító bizottság vezetője volt, ő vezényelte le például a közigazgatás huszonöt megyés szerkezetre való átalakítását.
Ugron András és Ugron Béla / Fotó: Zádor Péter
Közreműködött a Trianon miatti terület- és erőforrásvesztés után az ország gazdasági szerkezetének átalakításában is. 1927. december 24-én Bethlen István kinevezte az Országos Takarékossági Bizottság elnökévé, a minden anyagi ellenszolgáltatás nélküli munka roppant sokrétű feladat teljesítését feltételezte: az állam közigazgatási szervezetének és üzemeinek az ország megmaradó területéhez való célszerű arányosítását, a megváltozó viszonyokkal való összhangba hozását, az állami közigazgatásnak a nélkülözhető feladatoktól és szervektől való mentesítését. A megbízást 1931. december végéig teljesítette is, elismerésként Horthy Miklós kormányzó I. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki.
Fotók: családi archív felvételek
korábban írtuk
Egy régi vágású erdélyi úriember: Ugron Béla
Erdély-szerte sokan ismerik és tisztelik Ugron Bélát, és a legtöbbeknek ismerősen cseng az Ugron név. A székely nemesi család főispánt és országgyűlési képviselőt is adott a magyarságnak, Béla dédnagyapjának, Ugron Gábornak köszönhető például az is, hogy a székely gőzössel U
