ARCHÍV Ha a gyerek nincs jól – Mit kezdjünk a negatív érzésekkel?

A negatív érzéseket nem lehet elkerülni, elfojtani, bagatellizálni pedig hiba – ne sarkalljuk erre csemeténket sem. Ellenben arra megtaníthatjuk, sőt, meg kell tanítanunk a gyermekünket, hogyan ismerje fel és kezelje a rátörő érzéseket. (Cikkünk a Nőileg magazin 2024. novemberi számában jelent meg.)

Fotó: Illusztráció: Pixabay

Érzéseinket ugyan kategorizálhatjuk pozitívnak és negatívnak, de tudatosan elkerülni vagy mellőzni azonban egyik fajtát sem tudjuk. „Egyszerűen nem úgy működünk, hogy elkerülhessük a negatív érzéseket csak azért, mert nem akarjuk megélni őket. Ezek az érzések megszületnek bennünk, ezért felesleges megpróbálni elfojtani azokat, vagy nem venni tudomást róluk. Sőt, hosszú távon káros, ha így járunk el” – hangsúlyozza Szalay Zsuzsanna pszichológus.

Negatív érzésekkel egészen újszülött kortól találkozik a gyermekünk is, azok kezelése, feldolgozása tehát ugyanolyan fontos számukra is.

Ugyanakkor, ne essünk abba a hibába sem, hogy a gyermekünk boldogságát úgy tudjuk szavatolni, hogy megóvjuk őt a negatív érzésektől. „Nem létezik olyan, hogy valaki csak pozitív érzéseket érezzen. Még gyermekkorban sem” – jegyzi meg a szakember. A gyermekünk igenis lehet szomorú, mérges, dühös, ilyen helyzetben pedig szülőként nem az a dolgunk, hogy megpróbáljuk felvidítani vagy elterelni a figyelmét.

A legfontosabb: ne bagatellizáljuk

Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk gyermekünk egészséges érzelmi világáért, hogy ne bagatellizáljuk az érzéseit. Ne seperjük félre akkor sem, ha negatív érzésekről van szó. „A »Hagyd abba!«, »Ne sírj!«, »Ezért nem kell sírni!« stb. olyan, a mi kultúrkörünkben igencsak gyakori válaszmondatok, amelyek hosszú távon nagyon károsak lehetnek. Ezekkel azt üzenjük a gyermeknek, hogy az ő érzéseinek nincsen létjogosultságuk, hogy ő nem érezhet így, hogy valamit rosszul tesz” – jegyzi meg Zsuzsa. Kisgyermekkorban, de akár tiniként is sok minden miatt élhet meg negatív érzést gyermekünk, ezeket azonban

kezeljük kellő komolysággal, még akkor is, ha számunkra irreálisnak, nevetségesnek tűnhetnek az indokok.

„Egy kisgyerek megsértődhet vagy dühös lehet azért, mert elvették a játékát, a tinik sokszor banálisnak tűnő dolgok miatt frusztráltak, dühösek, de a negatív érzés mögött lehet komolyabb, nagyobb probléma is. Sőt, sokszor például a szomorúság is dühöt vált ki a gyerekeknél. Vegyük komolyan ezeket az érzéseket, és higgyünk a gyerekünknek” – tanácsolja a szakember.

Mit is érzek?

A negatív érzések kezelését (elfogadását, megélését és elengedését) megelőzően fontos beazonosítani, pontosan mit is érzünk. „Már egészen pici kortól érdemes a gyermekünk érzelmi nevelésével foglalkozni, én-közlés révén arra bátorítani, hogy fogalmazza meg, mit érez.

Nem elég csupán az, hogy »nem érzem jól magam«, hanem próbáljuk beazonosítani: dühről, szomorúságról, csalódottságról, stb. van szó”

– magyarázza Zsuzsa. Továbbá, adjunk teret a gyermeknek, hogy megélje ezeket az érzéseket biztonságos körülmények között – úgy, hogy sem magának, sem másnak nem árt vele –, erősítsük meg abban, hogy lehetnek negatív érzései, ettől függetlenül mellette vagyunk és segítünk.

Hogyan fogalmazzunk? Mit mondjunk a gyereknek?

Megértem, hogy dühös vagy. El tudod mondani, hogy miért? Miben segíthetek?

Megértem, hogy ez most nehéz. Hadd segítsek!

Értem, hogy most erről nem akarsz beszélni. De, amikor akarsz, itt leszek.

Nem gond, ha sírsz. De veled maradhatok közben?

A minta, amit követünk

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az érzelmek kifejezése, befogadása és felismerése, a megküzdési módszerek, amelyeket a gyermekünk használ, mind-mind szülői minta alapján történnek. „Hiába magyarázzuk a gyermeknek, hogy így vagy úgy kezelje a negatív érzéseit, ha a hétköznapokban meg azt látja, hogy otthon veszekszünk, duzzogunk.

A szülői minta itt is óriási erővel bír”

– figyelmeztet a pszichológus. Ha szülőként azt akarjuk átadni a gyermekeinknek, hogy merjék kifejezni az érzéseiket, akkor nekünk is ezt kell tennünk úgy, hogy közben megfelelő válaszreakciókat is adunk egymásnak. „Fontos ugyanakkor, hogy a bizalmi viszony kialakuljon és fennmaradjan a szülő és gyermek között, hogy ha probléma van, küzd az érzéseivel, akkor a szülőhöz forduljon” – teszi hozzá Zsuzsa.

A felgyülemlett düh, frusztráció, de a szomorúság megélésére, levezetésére is hasznos lehet a fizikai tevékenység. „Menjünk sétálni, focizni, szaladjon a gyerek vagy próbáljon ki olyan sportot, ami kikapcsolja. De az is rendben van, ha a tinédzserkori düh levezetésére bokszzsákot használ. Lényeges az, hogy legyen biztonságos levezetési módszer kéznél” – ajánlja a szakember. Természetesen megtartó és megerősítő lehet ilyenkor a beszélgetés, családi program is.
Nem kell félni az érzésektől

Legfontosabb tehát megerősíteni a gyermekünkben: a negatív érzésektől nem kell félni, és főként nem kell szégyellni azokat. „Semmiképpen ne söpörjük szőnyeg alá az ilyen érzéseket, ne próbáljuk azok súlyát csökkenteni, hisz attól még léteznek, hogy mi szülőként esetleg nem akarunk tudomást venni róluk. Ezzel csak azt erősítjük a gyermekünkben, hogy valami nincsen rendben vele, hogy ilyesmit érez” – összegez Zsuzsa. Az érzelmek elfojtásával a feszültség csak gyűl, a gyermek frusztrálttá válik, csorbul az önértékelése, agresszívvé válhat. A folyamatos elfojtás pedig hosszú távon viselkedési zavarokhoz vezet, sőt, akár súlyosabb pszichés problémákhoz is.

korábban írtuk

Pöttyös cipő és Charity Shop – Hogyan segíthetünk egy adománnyal?
Pöttyös cipő és Charity Shop – Hogyan segíthetünk egy adománnyal?

A marosvásárhelyi Charity Shop nem csak használt ruhák boltja. Egy hely, ahol az adományok tovább dolgoznak: segítenek, örömet szereznek, esélyt adnak.