Az utóbbi években új fogalom jelent meg a bőrgyógyászatban és a pszichológiában: a kozmetikorexia (angolul cosmeticorexia, más néven dermorexia). Bár hivatalosan még nem számít önálló mentális zavarnak, a szakemberek szerint egyre komolyabb problémává válik.
Honnan ered a kozmetikorexia?
A kozmetikorexia szó az anorexia elnevezés mintájára született. A kifejezést olasz kutatók vezették be 2026-ban, hogy leírják azt a jelenséget, amikor valaki megszállottan törekszik a „hibátlan” bőr elérésére, ezért túlzott mennyiségű, életkorának nem megfelelő kozmetikumot használ, vagy kényszeresen követ bőrápolási rutinokat.
A jelenség hátterében több tényező áll. Egyrészt a szépségipar soha nem látott mértékben növekszik, másrészt a közösségi média algoritmusai folyamatosan olyan tartalmakat ajánlanak, amelyek
Ez különösen veszélyes a prepubertás és serdülőkor idején. A fiatalok bőre még fejlődésben van, ezért sokkal érzékenyebben reagál azokra az erős hatóanyagokra – például retinolra, glikolsavra, stb.–, amelyeket eredetileg felnőttek számára fejlesztettek ki.
A számok is figyelmeztetnek
A jelenség robbanásszerű terjedésében a TikToknak és az Instagramnak kiemelkedő szerepe van. A #GRWM (Get Ready With Me), a #SephoraKids és a #SkincareRoutine címkék alatt több milliárd megtekintést értek el a videók, amelyek közül rengeteget gyermekek és tinédzserek készítenek.
Egy 2025-ben megjelent bőrgyógyászati áttekintés szerint a bőrgyógyászati rendelőkben világszerte egyre gyakrabban jelennek meg olyan 8–14 éves gyerekek, akiknél
A szakemberek szerint ezzel párhuzamosan nő a testképpel kapcsolatos szorongás és a „tökéletes bőr” utáni kényszeres vágy is.
Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia (AAD) szintén arra figyelmeztet, hogy a közösségi média hatására egyre fiatalabb korosztály kezd bőrápolási termékeket használni, miközben ezek többségére egyszerűen nincs szükségük.
A virális trendek bűvöletében
A közösségi médiában ma már nemcsak a sminkelés, hanem a bőrápolás is szórakoztató tartalomnak számít. A videók többségét azonban nem szakemberek készítik, legtöbb bújtatott reklám, marketingfogás.
– a glass skin, vagyis az üvegszerűen fényes, pórusmentes bőr elérése;
– a 8–10 lépéses koreai bőrápolási rutinok;
– a retinol használata már 10–12 éves korban;
– a hámlasztó savak napi alkalmazása;
– a kollagénes és anti-aging termékek használata ráncok megelőzésére;
– az úgynevezett skin cycling, amelyet sokan szakmai útmutatás nélkül követnek;
– a prémium márkák – például Drunk Elephant vagy Sol de Janeiro – gyűjtése és bemutatása.
A jelenséget sokan már „Sephora Kids” néven emlegetik, utalva arra, hogy a szépségápolási üzletekben egyre több kisiskolás vásárol felnőtteknek készült kozmetikumokat.
A kutatók szerint összefügghet a testképzavarral, a kényszeres viselkedésekkel és az önértékelési problémákkal is. A bőrápolás ilyenkor már nem az egészség megőrzéséről, hanem a szorongás csökkentéséről és a külső megerősítés kereséséről szól.
Akkor mit kenjen magára a tini?
A fentiek egyértelműen nem azt jelentik, hogy a serdülőknek nem kell foglalkozniuk a bőrükkel. Sőt! Szerencsére manapság már a serdülőkori aknéra is van megoldás. A problémáktól mentes, egészséges bőrű tininek az alapvető higiéniát kell megtanulnia és betartania.
– gyengéd, illatanyagmentes arctisztító (ha szükséges);
– könnyű hidratálókrém;
– legalább SPF 30-as fényvédő.
Este:
– kímélő arctisztítás;
– hidratálókrém.
Ennyi.
Amennyiben megjelenik a pattanásosság, bőrgyógyász irányításával szóba jöhet szalicilsav, benzoil-peroxid vagy adapalén alkalmazása, de ezek sem minden fiatal számára szükségesek. Az Amerikai Bőrgyógyász Akadémia hangsúlyozza: a legtöbb tinédzsernek nincs szüksége retinolra, anti-aging szérumokra, kollagénes készítményekre vagy többlépéses rutinokra.
A kevesebb gyakran több
A bőrápolás önmagában értékes szokás lehet: megtanít odafigyelni önmagunkra, kialakíthat egészséges rutint, és segíthet a problémás bőr kezelésében. A gond ott kezdődik, amikor a rutin célja már nem a bőr egészsége, hanem egy digitálisan megszűrt, elérhetetlen szépségideál hajszolása. Ez a tendencia azonban nem csak a tiniket érinti:
Még hozzáteszem: az arcápolási rutint nem kell havonta változtatni, minden új kencét kipróbálni, a trendi új hatóanyagokat sorra venni. Az bőrápolás nem trendvezért, még akkor sem, ha a közösségi média elhitetné azt velünk.
A legfontosabb üzenet tehát az – mindannyiunk számára: a bőrnek nem tökéletesnek kell lennie, hanem egészségesnek. És ehhez a legtöbbször nem tíz különböző szérumra, hanem néhány jól megválasztott alaptermékre, valamint kritikus médiahasználatra van szükség.
korábban írtuk
Szélyes Levente: Félvállról nem érdemes
Hat lány apja, egy kalandpark megálmodója, a sízés szerelmese. Szélyes Levente történetében benne van a ’90-es évek barkácsolt számítógépes világa, a tudatos hazatérés külföldről, egy értékek mentén felépített cég, és egy nagycsalád logisztikája.
