ARCHÍV Menopauza – nem csak vég, kezdet is!

A nő az anyaság és a nagymamaság életszakasza között mintha eltűnne: a megváltozott női „minőség” életünk egyik legfontosabb szakasza, mégsem beszélünk róla. Nem hangos tőle a média, nincsenek fórumok, előadások, női csoportok. Mintha nem akarnánk tudomást venni róla. Pedig a menopauza megkerülhetetlen, sőt, túlélhető, főleg, ha rákészülünk. Másodvirágzás! (Cikkünk a Nőileg magazin 2026. májusi számában jelent meg.)

Hirdetés

• Fotó: illusztráció: Pixabay

Titok és homály övezi a menopauzát és az azt megelőző perimenopauza időszakát, olyannyira, hogy még a nőket sem készíti fel senki erre: gondoljunk csak bele, hány cikk, szakkönyv, előadás, csoport stb. szól a pubertásról, a menstruációról, a szülésről, szoptatásról… A változókor? Ettől nem hangos a közbeszéd, sőt, sokan arra panaszkodnak: még a szakorvosok is bagatellizálják a témát. „Túl kell élni!”, „Nem is arról van szó!”, „Ó, hát nem kell ezzel annyit foglalkozni!”

A női életút fontos állomása ez, amikor nagyon sok lényegi – testi és lelki – átalakulás történik: fel kell rá készülni

– hangsúlyozza Szalay Zsuzsanna pszichológus, terapeuta. „Lehet, hogy bizonyos célok már nem lelkesítenek, már fárasztanak, már azt érezzük, hogy nem mi vagyunk. Amikor ezeket mégis erőltetjük, akkor a test kezd tüneteket produkálni. Erre természetesen biológiailag rá fog segíteni a hormonális változás is. Ilyenkor van az, hogy kapcsolati krízisbe kerülnek a nők. Például kezdenek nemet mondani. Fárasztják dolgok, kijelölik a határokat, és akkor kérdezik: Mi van, menopauzában vagy?” – sorolja a szakember. Mert valóban, a külvilág csupán ennyit tud, ért erről a változásról.

Hirdetés

Új lehetőség

A testi változásokra egyértelműen fel kell készülni, ám mentalitásan is ránk férne a változás: a menopauza ugyan a női élet egy szakaszának a vége, de egyúttal egy másiknak a kezdete is! „A változás megrostálja a nő céljait, kapcsolatait, feladatait vagy a munkáját is. De talán ez is a lényeg, mert ez lehetőség is az önazonosabb életre” – hangsúlyozza Zsuzsa. Hozzáteszi: ami kevés információ eljut hozzánk a témáról, zömmel a testi tüneteket taglalja. „Ne ragadjunk bele abba, ami lejön nagyon sok forrásból, hogy mennyi nyavalya fog akkor rám köszönteni, és innen tovább már csak a banyakor van.

A lényeg marad el: hogy van ennek a változásnak pozitív hozadéka is.

Azt látom, hogy húsz-, harmincévesen sok mindenre van energiánk, de ezek az energiák szétszóródnak. Amikor a változókorral átalakulnak a szerepek, egyesek már nem igényelnek belőlünk annyit, akkor jöhetnek az új célok, amikor a hatalmas energiánkat célzottan tudjuk felhasználni” – magyarázza. A negyven-, ötven- és hatvanéves nőknek halom élettapasztalata van: már megharcolták a harcokat magánéleti és munkahelyi, társadalmi szinten. Kár lenne őket leírni!

A lelkünkkel is dolgozni kell

Minden nő készüljön fel: a menopauza időszaka kemény belső munkát is igényel – figyelmeztet a szakember. „Újra definiálni kell önmagunkat, ez nehéz folyamat. Nem megy egyik napról a másikra” – teszi hozzá.

De ki tabusítja ezt a témát ennyire? A nők maguk vagy a társadalmunk? A nőkön is sok múlik

– ismeri el a szakember. „A fiatalság, termékenység, viruló kultuszban kiállni egy nőként, azt mondani: én már nem vagyok a legtermékenyebb és nem vagyok a legfiatalabb, de van egy csomó értékem… Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik” – jegyzi meg Zsuzsa.

Mi a helyzet a férfiakkal?

Rengeteg stigma övezi a változókort, főleg a hiányos tájékoztatás okán. Ilyen például, hogy a menopauza idején csökkenő tesztoszteron- és ösztrogénszint miatt megszűnik a szexuális vágy. Valójában azonban ritkán történik ilyen drasztikus változás. Sőt! A peri- és menopauza hormonális hullámvasút, ez egyértelműen befolyásolja a női libidót, de sokkal többet nyom a latba, hogy élete derekára a nő megtanulja és jelzi is, amikor testileg, lelkileg nem nyitott az együttlétre. „A női szexualitás nagyon érzelmi domináns. Ez így van fiatal korban is, csak akkor nem merünk szólni. Ám, ha azelőtt évek, hetek, hónapok figyelmetlenségről szólnak, a törődés hiányáról, akkor lehet, hogy a negyvenes, ötvenes nő már nem fogja vállalni azt a »háztartási« szexet” – fogalmaz a szexuálterapeuta.

Sok nő egyébként pontosan a szexuális felszabadulás időszakának éli meg ezt a periódust: nem kell már tartani a váratlan teherbeeséstől

– ez is egy, a nők körében generációkon átöröklődött trauma és félelem. „Új lendület lehet ez a párkapcsolatokban. De fontos, hogy megmaradjon a tisztelet. Hosszú, évtizedeken át tartó párkapcsolatokban pedig nem nők vagy férfiak iránti, hanem emberi tiszteletről beszélünk” – szögezi le Zsuzsa.

A férfiak sem láttak mintát

Nem hibáztatni, edukálni kell a férfiakat is. Hiszen ők sem láthattak jó példákat. „Gondoljuk el, a mai harmincas, negyvenes, esetleg ötvenes férfiak milyen példákat láthattak az életközép időszakát élő nőkről? Vagy a nőiségéből kiírt háziasszonyt, akinek már nincsenek, nem lehetnek céljai, vagy a megkeseredett, házsártos házisárkányt. Nagyon ritka az a női példa, amilyen egyébként lehetne egy negyvenes, ötvenes, hatvanas nő: érett, tapasztalt, figyelemre méltó és figyelmet követelő” – így a szakember.

Egyébként a férfiak maguk is megélik az életközépi változást: egyrészt hormonálisan, másrészt érzelmileg is. Erről is érdemes lenne többet beszélni!

A fiainkat már így neveljük, egyezünk meg, s bár a jövő feleségeinek, barátnőinek talán jobb lesz, de addig is: mi legyen velünk? „A nő a saját testét vegye komolyan, és ha úgy érzi, hogy új változások kezdtek megjelenni, akkor keressen fel egy jó szakembert, aki jártas a témában. Mert, például az alvászavart is ugyanolyan komolyan kell venni, mint a »súlyosabbnak« nevezett tüneteket, hisz a hosszas alváshiány mentális problémákhoz, zavarokhoz vezethet” – hívja fel a figyelmet Zsuzsa. Figyeljünk a hormonjainkra és ne harcoljunk ellenük, és legfőképpen ne engedjük magunkat befolyásolni, a panaszainkat bagatellizálni! Keressük az olyan nők társaságát, akik hasonló helyzetben vannak, és beszéljünk a tapasztalatainkról. „Ne maradjunk egyedül ezekkel a tapasztalatokkal, van fogódzó, van segítség, van értő, érző társ” – summáz a szakember.

Kor-kép
Menopauzáról akkor beszélünk, amikor az utolsó menstruációtól eltelt több mint tizenkét hónap. „A klimax élettani folyamat, bármennyire nehéz is ezt elfogadni. Nőknél az utódnemző képesség korlátozott, így vagyunk biológiailag kódolva” – hangsúlyozza Belényessy Réka szülész-nőgyógyász. A menopauza beálltának átlagos életkora 49–51 évre tehető. A beállta előtti periódus a perimenopauza. Ezt az időszakot hormonszint-ingadozások jellemzik, és tulajdonképpen ez az ingadozás, instabilitás a felelős az ebben a periódusban tapasztalt tünetekért.
A perimenopauzában és menopauza kezdeti időszakában a vazomotoros tünetek dominálnak. Ez elsősorban hőhullámokban, éjszakai izzadásban nyilvánul meg, de jelen lehet palpitáció (szívdobogás érzés), illetve gyakori fejfájás is. Ez a tünetegyüttes a nők közel 70-80 százalékát érinti a klimax első évében, idővel fokozatosan enyhül, de sokszor a menopauza beállta után 8 évvel tér vissza a normálisra.
A vazomotoros tünetegyüttes mellett jellemzőek a „sorvadásos” elváltozások, amelyek a húgy-ivari szerveket érintik. A nemi szervek, hüvely nyálkahártyája kivékonyodik, csökken a vérbősége, veszít rugalmasságából, nedvességéből, beszűkül és megrövidül. Ez hatással lesz a nemi aktivitásra is. „Sajnos ezekről a problémákról a nők nem szívesen beszélnek, érdemes erre konkrétan rákérdezni, hiszen ezek a panaszok kezeléssel enyhíthetőek. A menopauza beálltával ugyanakkor gyakoribbá válnak a vizelettartási zavarok és vizeletfertőzések. A húgy-ivari szerveket érintő elváltozások valamelyest a szervezet öregedésének velejárói, s bár kezelésükben hatásosak a hormonpótló szerek, mégis nehéz határvonalat húzni a természetes öregedési folyamatok, valamint a menopauzával járó hormonhiányos állapotok között. Tulajdonképpen ez a helyzet az ilyenkor fellépő pszichés zavarokkal és a kognitív funkció romlásával is” – fejti ki az orvos.

Tudatosan kell készülni

A tünetek érezhetőek, érzékelhetőek. Jelentősen befolyásolják az életminőséget, s amennyiben fent állnak, s van rá igény, enyhíteni lehet, enyhíteni kell őket! A menopauzának azonban vannak kevésbé észlelhető velejárói is – tudjuk meg Belényessy Réka szülész-nőgyógyász szakorvostól. Ilyen például a csontritkulás, a testfelépítés átrendeződése, megváltozása, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. „Ezen betegségek kockázata a menopauza beálltával lényegesen megnő. Tudatosítani kell a nőkben a megelőzés és a szűrések fontosságát. Itt jön képbe az életmód, megfelelő táplálkozás, fizikai aktivitás.

Az izomszövet leépülése már negyvenéves kortól megkezdődik, s ez a menopauza beálltával tovább romlik. Megőrzésének érdekében elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, súlyzós edzésforma, valamint megfelelő fehérjebevitel.

Az izom helyét sajnos az esetek döntő többségében zsírszövet veszi át, megváltozik a testfelépítés, testalkat, ugyanakkor az izomtömeg elvesztése óhatatlanul hozza magával a csontritkulást. A csontritkulás szűrése hatvanöt éves kortól javasolt, de nem mindegy, hogy kinek mikor állt be a változókor, kinek milyen a testfelépítése, mennyire aktív, van-e valamilyen társbetegsége, vagy szed-e olyan gyógyszert, ami hajlamosíthatja a csontritkulásra. A csontritkulás az állkapcsot is érinti, és a fogak elvesztéséhez vezethet. Ebben az életszakaszban elengedhetetlen a kalcium és a D-vitamin pótlása” – javasolja Belényessy Réka.

Az életminőség javítása a cél

A kezelést individualizálni kell, szem előtt tartva a tüneteket, a beteg igényeit, esetleges társbetegségeket, ellenjavallatokat. Ebben egy szakorvos tud segíteni. „A nemi szervek elváltozásaiból adódó panaszokat enyhíthetik a helyi ösztrogénkészítmények, laktobacilusos hüvelytabletták, kollagén, hialuronsav, glicerin alapú szerek, míg a hőhullámokra jótékony hatással lehetnek a szájon át szedendő növényi és fitoösztrogén-tartalmú készítmények. A csontritkulás kezelésében helyet kap a hormonpótló kezelés. Az ösztrogénnek szerepe van többek között a kalcium optimális felszívódásában is. Ösztrogént bevihetünk azonban tápanyagokból is, s bár nem olyan hatékony, mint a hormonterápia, felmerül mint alternatíva. Menopauzában a nem megfelelő kalciumfelszívódás mellett zavart szenved a magnéziumanyagcsere is, szükség lehet a magnézium pótlásra. Ezek mellett számos előnye lehet a folsav szedésének, ami jót tesz a szív- és érrendszernek, csökkenti a szívroham és agyvérzés kockázatát, véd a csontritkulással szemben, valamint enyhíti a depressziót, mentális zavarokat, hőhullámokat, s egyes kutatások szerint csökkenti a vastagbélrák kockázatát is” – sorolja a nőgyógyász.

Az orvostudomány célja az életminőség javítása, amelynek része lehet kellő körültekintéssel a hormonterápia is, természetesen a beteg igényeit szem előtt tartva.

Belényessy Réka úgy véli: fontos lenne egészséges, tudatos életformát kialakítani, amelynek része az életszakasznak megfelelő táplálkozás, vitamin- és nyomelempótlás, rendszeres fizikai aktivitás és a szűréseken való részvétel. „A menopauza sok mindent megváltoztató, bosszantó, felkavaró, de próbáljuk ne csak túlélni, hanem megélni is, hiszen minden életszakasznak megvannak a maga szépségei. Tekinthetnénk a menopauzára úgy, mint egy ajándékra: ajándék, hogy megélhetjük, hogy van élet az utódnemzésen túl, hogy nem csupán a fajfenntartás biztosítására vagyunk programozva (az állatvilágban nem jellemző a menopauza), ennél sokkal többet jelent NŐnek lenni”.

korábban írtuk

Sándor Ella: Van, ami örökre kitart
Sándor Ella: Van, ami örökre kitart

Fejtettem le az utolsó csöveket, elbíbelődtem velük vagy egy órát. Miért is ne bíbelődnék, gondoltam. Hát van időm bőven. Aztán meg itt van ez az utolsó zsáknyi törökbúza. Ennek minden szemét meg kell simogatni, mielőtt végleg kicsúszik a kezem közül.

Hirdetés