ARCHÍV Segíts, ne pánikolj!

Öt–tíz, tizenöt perc – sokszor ennyin múlhat egy emberi élet. Vészhelyzetben zsigeri ösztönünk a segítségnyújtás, a jó szándék azonban legtöbbször nem elég. Mit tehetünk, hogy valóban segíthessünk? (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin májusi lapszámában jelent meg.)

Az elsősegélynyújtás életmentő, ezt ma már számtalan statisztika, kimutatás bizonyítja, de ha nem végletekről beszélünk, akkor is fontos az elsősegély: jelentősen kevesebbet szenved így a sérült, esetleg kevesebb vért veszít stb. Az elsősegély-ismeretanyag nemcsak az egészségügyi szakemberek kiváltsága, sőt, általános érvényű, a laikusok által is jól ismert kellene hogy legyen, hangsúlyozza Ambrus József főorvos. Néhány éve Székelyudvarhelyen rendszeresen tartanak elsősegély-tanfolyamokat: a 16 órás képzés mindenki számára nyitott, elméleti és gyakorlati oktatás alkotja, majd képességfelmérő vizsga zárja a kurzust.

Baleset: otthon, bárhol

Az, ha még a mentő kiérkezése előtt szakszerű elsősegélyben részesül a sérült, jelentősen növeli a túlélési esélyeit: alapvető „fogásokról” van itt szó, amelyeket bárki elsajátíthat, biztosít minket a szakember. Baleset nemcsak az utakon, hanem bárhol előfordulhat: kiránduláson, otthon, a ház körül, a munkahelyen. „Barkácsolnak az emberek, szeretik maguk elvégezni a ház körüli javítanivalókat, a kellő biztonsági óvintézkedéseket azonban rendszerint nem teszik meg, így történik a legtöbb baleset” – és bár ilyen jellegű statisztika a székelyudvarhelyi kórházban nem készült, ismert, hogy a balesetek zöme otthon történik.

A vérzéscsillapítás, a törésrögzítés, különböző kötözések elvégzése, égési sérülések kezelése és az idegen test eltávolítása a légutakból – alapvető elsősegély-ismeretekhez tartoznának, melyeket mindenkinek tudnia kellene.

„Tulajdonképpen mind-mind olyan technikáról van szó, amelyről mindannyian hallottunk, fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeket szakszerűen kell elvégezni ahhoz, hogy ne ártsunk, hanem segítsünk” – figyelmeztet Ambrus József.

Az alapok

Hogyan különböztetünk meg egy ájult személyt és egy eszméletlen sérültet? Illetve hogyan állapítjuk meg, hogy a sérült csak eszméletét vagy már életét vesztette? A helyzetfelismerés az egyik legfontosabb része a segítségnyújtásnak: nemcsak azért, hogy utána a legmegfelelőbb elsősegélymódszert alkalmazzuk, hanem azért is, hogy a mentőszolgálat diszpécserének a lehető legpontosabb információkat adhassuk. Fontos tehát minél tényszerűbben és pontosabban vázolni a sérült, a beteg állapotát, ugyanakkor az eset, baleset helyszínének azonosítása is életmentő lehet:

értékes perceket nyerhet a mentőstáb, ha vidéken nem kell hosszú perceket a házszám felkutatásával töltenie, vagy ha a szabadban, erdőben, közúton történt baleset helyszínét egyértelműen azonosítják.

Csak semmi pánik!

A 16 órányi elméleti és gyakorlati képzés ugyan felruház a szükséges alapismeretekkel, fontos azonban, hogy éles helyzetben megőrizzük a hidegvérünket, hisz csak akkor tudunk valóban segíteni, ha tiszta fejjel értékeljük a helyzetet, és megfontolt döntéseket hozunk.

Az elsősegély-tanfolyamok részeként az alapvető újraélesztési technikát oktatják, a mellkaskompresszió helyes elvégzését: ismert mozdulatsor (ha máshol nem, akkor a tévében már láthattuk),

a megfelelő technika azonban meglehetősen megerőltető, ideális esetben két ember kellene hogy végezze.

A megfelelő kötözések – nyomó- és szorítókötés –, a sérült végtagok rögzítésének technikája is a képzés része. „Nagyon gyakoriak a visszeres vérzések, sajnos legtöbbször semmit nem tesznek, amíg a mentő kiér” – meséli az orvos. A vérző végtag megemelése, nyomókötés alkalmazása ebben az esetben jelentős vérveszteségtől kímélné meg a beteget.

Úgy segítsünk, hogy ne ártsunk!

Főleg a háztartásban nagyon gyakoriak a különböző égési sérülések: ezek alapkezelése minimális felszerelést igényel. „Égésnél is vannak olyan készítmények, amelyeket érdemes otthon tartani, viszont mindig a hideg víz a mindenes: rögtön kell hűteni húsz percig az égett felületet, ez a legfontosabb, amit tehetünk. Ezt nem mindenki tudja, tesznek rá olajat, tejfölt, sokszor rosszabbat tesznek a betegnek, mint ha nem tettek volna semmit” – tudjuk meg. Apropó jó szándék: emlékszünk még, hogy a gépjárművezetői engedély megszerzése előtt, az elméleti oktatás során is szó esik az elsősegélyről baleseteknél? Elrettentő példaként emlegetik itt is:

balesetet szenvedett, járműbe szorult sérültet nem mozgatunk! Eközben „kicibálják az autóból vagy felültetik a sérültet.

Sajnos, előfordul, hogy ezzel maradandó gerincvelősérülést okoznak a segíteni vágyók. A közúti balesetek esetében is létezik elsősegély-protokoll, ezt minden esetben be kell tartania a segítségnyújtónak” – erősíti meg a mentőorvos.

Otthon egyébként nem kell egész szekrényre való gyógyszert tartani, elegendő egy elsősegélydoboz vagy annak tartalma könnyen elérhető helyen: steril kötszer, ragtapasz, fertőtlenítőszer.

Ha félrenyel a gyerek

Emlékszem, egy-két éve még minden félrenyelésnél attól rettegtem, hogy megfullad a kisfiam. Az orvos azt mondja, a légutakba kerülő idegen test, az ennek következtében fennálló

légzési nehézség valóban bármikor előfordulhat, ilyen esetben abszolút elengedhetetlen lenne az elsősegély-tapasztalat.

„Felnőttek és kisgyermekek esetében is – akárcsak az újjáélesztésnél – kissé más technikát kell alkalmazni, ezt azonban minden ilyen esetben a mentő érkezése előtt el kellene végezni. Ideális esetben minden családban kellene lennie valakinek, aki ilyenkor segíthet” – tanácsolja a szakember.

Számtalan országban az elsősegélyképzés az iskolai curriculum része: nálunk nem, sőt, a továbbképzés sem államilag finanszírozott. „Sajnos nem eléggé hangsúlyos a mindenkori román állam hozzáállása ezen a téren, helyileg viszont nagyon jó tapasztalataink vannak. Egyre többen jönnek képzésre, akár cégek, intézmények munkaközösségei is” – magyarázza Ambrus József. Beszélgetésünk végén kicsit matematikáztunk: az elmúlt másfél évben több mint 150-en vettek részt a székelyudvarhelyi képzésen, és az idei szezonban már az ötödik csoport indult áprilisban. Hangsúlyozzuk, bárki részt vehet elsősegélyképzésen, de nem mindenki szerzi meg a fényképes, európai uniós igazolványt: a kurzus végén ugyanis vizsga van. A szakember megjegyzi: „Fontos számunkra, hogy csak az rendelkezzen igazolvánnyal, aki valóban tudja, mit kell csinálni vész esetén. Viszont ne legyen a vizsga elrettentő: az elsősegély alapjait mindenkinek el kellene sajátítania!”

Fotó: Barabás Ákos, Pinti Attila

korábban írtuk