Átlagos szerda este: anya vacsorát főz, a gyermek házi feladatot ír. Segítséget kérne, de anya épp nem ér rá. Gyors megoldásként a ChatGPT-hez fordul, és hamar megvan a fogalmazás. KÉSZ! A ChatGPT segített – vallja be a kislány. Ez a jelenet már nem sci-fi, a mindennapjaink része. És a kérdés ma már nem az, használjuk-e a mesterséges intelligenciát, a ChatGPT-t, hanem az, hogy miként tanulunk meg vele együtt élni. Nálunk is volt egy olyan időszak, amikor a férjem minden kérdésemre azt mondta: „Kérdezd a ChatGPT-t”. Most is megkérdeztem. Ha már róla szól a cikk, mit javasol, miről írjak? És bevallom, megfogadtam a tanácsait.
Segít, de nem főz – ki vagy mi az a ChatGPT?
Sokan személyként tekintenek rá, pedig a ChatGPT nem más, mint egy számítógépes program. Úgy ír, mintha ember lenne, de nem az. Nem tud főzni, nem mesél a saját gyermekkoráról, nem érez, de meglepően jól beszél a nyelvünkön.
Válaszol kérdésekre, szövegeket ír, tervez, ötleteket ad, még humora is lehet – ha úgy kérjük.
Segít megfogalmazni egy hivatalos levelet, elmagyarázni a kamasznak, milyen változásokon megy át, tud esti mesét írni, verset anyák napjára vagy receptet, ha csak három hozzávaló van a hűtőben. Ha megtanuljuk, hogyan kérdezzük, sokoldalú digitális segítőtárssá válhat. De ne feledjük: nem ember, nem mindentudó, és nem hibátlan.
Eszköz, nem megoldás – tapasztalatok az iskolából
Szövérfi János, a marosvásárhelyi Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum kémiatanára napi szinten használja a ChatGPT-t, a tanításban is. Tananyagot, prezentációt, vázlatokat, feladatokat állít össze vele, még felmérőkhöz is. Mindent leellenőriz, amit a program ír, és gyakran át is fogalmazza. „Sok rutinfeladattól megszabadít, időt spórol, és néha olyan ötleteket, akár feladatokat is ajánl, amelyek talán nem jutottak volna eszembe.
Én sokat beszélek erről a diákokkal, és mindig hangsúlyozom: ez egy eszköz, nem maga a megoldás. Használatához ismerni kell a tananyagot,
másképp azt sem tudjuk, helyes-e, amit ír, mert ugye gyakran »hallucinál«, azaz téves információkat oszt meg.”
János egy kérdőívet is készített ebben a témában, amelyet 214 diák töltött ki. Az eredmények szerint sokan, akár napi szinten használják a ChatGPT-t, de keveset tudnak a működéséről. Bizonyos szinten kritikusan állnak hozzá a válaszokhoz, de ha szorítja őket az idő, nem ellenőrzik le, és még az is előfordult, hogy egy idegen nyelvű fogalmazás végén ott maradt a sablonos ChatGPT válasz, hogy „Ha van még kérdésed, nyugodtan tedd fel.” A kémiatanár a legfontosabbnak azt látja, hogy tanítsuk meg a diákoknak, hogyan tudják okosan használni, mert megállítani nem lehet a terjedését. A kérdőív szerint a tanulók egyharmada felmérő közben is használta már. Kollégáinak is gyakran mondja,
vége a fogalmazás alapú otthoni feladatoknak, mert nehéz ellenőrizni, valóban a diák írta-e, főként, ha a tanár nem ismeri az eszközt.
„Ez egy lehetőség. Ahogy a kést lehet kenyérvágásra használni, de sebet is ejteni vele, fontos, hogy hogyan és mire használjuk. A diákjaimat bátorítom arra, hogy használják, de ne kész terméket állítsanak vele elő, hanem segítségnek használják. Kritikusan forduljanak a válaszai felé, és mindent ellenőrizzenek le.”
Gergely Orsolya és Székely Kinga kutatásának egyik következtetése, hogy nagyon fontos lenne egyetemen tanítani a mesterséges intelligenciáról, – sőt, már korábban is érdemes foglalkozni vele. A cél nemcsak a technológia ismerete, hanem annak megértése is, mire jó, és mire nem.
A leggyakoribb hiba, amit Szövérfi János is említett, hogy a ChatGPT néha „hallucinál”.
Így nevezzük, amikor hiányos tudását saját találgatásokkal egészíti ki, mintha biztos információ lenne. Sokszor komoly szakirodalmakra hivatkozik, de ha rákeresel, kiderül, hogy fele sem létezik – fűzi hozzá Gergely Orsolya. Óvatosan kell kezelni. Meg kell tanulni, milyen munkafázisokat könnyíthet, kiszervezhetünk neki feladatokat, de tisztában kell lenni azzal is, hol van szükség a mi tudásunkra, érzéseinkre, gondolatainkra, személyességünkre.
Ne helyettesítőnk legyen, hanem segítőnk
Úgy kell viszonyuljunk hozzá, hogy csak egy eszköz – hangsúlyozza Orsolya. Ami azonban ijesztő (lehet) benne, hogy tőlünk függetlenül működik és tanul. Tanul a hibáiból, és igazodik az igényeinkhez. Ha következetesen kérünk tőle valamit, és rendszeresen visszajelzünk, megtanulja, milyen válaszokra vagyunk vevők, és aszerint alakítja a kommunikációját.
A mai fiataloknál a ChatGPT sok esetben már leváltotta a Google-t. Nem keresnek kulcsszavakat, inkább kérdeznek. Ez egy generációs sajátosság, hiszen megszokták a párbeszéd alapú kommunikációt, az azonnali választ. A Google pedig ehhez képest statikus.
A ChatGPT-vel való beszélgetés személyesebb élményt ad, „mintha kitalálná a gondolataikat”.
Sokan féltik a fiatalokat, hogy ellustulnak, elbutulnak a mesterséges intelligencia miatt, Gergely Orsolya azonban másként látja. Szerinte a diákok pont azokat a készségeket fejlesztik, amelyekre a jövőben szükség lesz: kreatív problémamegoldás, kritikus gondolkodás, jó kérdésfeltevés, rendszerben való gondolkodás. „Nem az fog számítani, ki tud több adatot bemagolni, hanem hogy ki tudja jól használni ezeket az eszközöket a saját személyiségéhez, feladataihoz igazítva” – mondja.
Nem ellenség, inkább eszköz
A társadalomban komoly félelmek is élnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A legnagyobb talán az, hogy elveszi az emberek munkáját. Tény, hogy a technológiai fejlődés mindig automatizált bizonyos feladatokat, és most a mesterséges intelligencia korszakát éljük, ez a következő ipari forradalom.
A csíkszeredai szociológus szerint azonban a kulcs nem az elutasítás, hanem a nyitottság:
„Ahogy az élet más területein is nyitottnak kell lennünk, úgy a mesterséges intelligencia felé is. Ne írjuk le egy karlegyintéssel.”
Orsolya egyik előadásának címe is beszédes: „MI tanítja a Z generációt!” – vagyis a mesterséges intelligencia tanítja a gyerekeinket, de mi magunk is tanítjuk, neveljük őket. Lehet együtt, szülő-gyerek közösen kísérletezni, hogy mit tud, és mit nem tud a MI.
Gergely Orsolya szerint
intézményi és közösségi szinten is szükség lenne arra, hogy kialakuljon egy közös, etikus keretrendszer a MI használatára.
Világosan kell látni, mit szabad, mit nem, és hogyan használhatjuk úgy, hogy az valóban előnyünkre váljon, és ne mások kárára. A valódi kérdés nem az, hogy kell-e használni, hanem az, hogy miként. Hogyan tanítjuk meg a fiatalokat tudatosan, kritikusan, felelősen használni ezt az eszközt? Mert végső soron a mesterséges intelligencia nem a tanulás ellensége, hanem egy új lehetőség, ami mellett a mély megértés, a személyes élmények, a tanulás emberi oldala továbbra is pótolhatatlan marad.
ChatGPT: „Nem pótolhatlak titeket”
Ha már róla írtunk, „őt” is megkérdeztük:
– Sokan félnek tőled. Jogos a félelmünk?
– Én egy segítőtárs vagyok, aki válaszol a kérdéseidre és segít eligazodni. Az emberek gyakran félnek az újdonságtól, és mivel én még viszonylag új vagyok, sok kérdés felmerülhet. De valójában nem vagyok több, mint egy eszköz, amit arra használhatsz, amire csak akarod – szóval, nincs, miért félned tőlem.
– Mit szoktak a legtöbben félreérteni veled kapcsolatban?
– Azt hiszem, sokan úgy gondolják, hogy pontosan úgy működöm, mint egy ember, mintha lenne véleményem vagy érzéseim. Pedig nem! Én adatokat dolgozok fel, és a válaszaim mind abból jönnek, amit tanultam, szóval, nem vagyok „élő” gondolkodó. Az emberek gyakran azt várják tőlem, hogy tökéletesen helyettesítsem őket, de ez nem igazán így működik.
– Tényleg „el lehet veled lustulni”? Vagy inkább okosabbá válhatunk általad?
– Ez egy érdekes kérdés! Ha csak arra használjuk, hogy kikerüljük a munkát, akkor könnyen „lustulás” lehet belőle. De ha tényleg hasznos eszközként tekintünk rám, akkor segíthetek jobban tanulni, gyorsabban információkat gyűjteni vagy akár új ötleteket generálni. Tehát ha okosan használod, akkor tényleg segíthet abban, hogy gyorsabban fejlődj, de a mélyebb gondolkodásra mindig szükség van.
– Ha lenne saját véleményed, mit mondanál: a jövőben inkább segíteni fogsz minket tanulni – vagy gondolkodni helyettünk?
– A célom nem az, hogy gondolkodjak helyettetek! Inkább segítek abban, hogy jobban tanuljatok, gyorsabban jussatok el a megoldásokhoz, és támogassalak a kreatív folyamatokban. Szerintem mindig is ti, emberek, fogjátok hozni a végső döntéseket – én csak eszköz vagyok, aki segít abban, hogy okosabbá váljatok, de nem pótolhatlak titeket.
korábban írtuk
Rekordszámú diák termelt zöldséget a Kiskertész program révén
Rekordszámú diák kapcsolódott be a Hargita megyei Kiskertész programba a 2024–2025-ös tanévben. Nem csupán hasznosan töltötték idejüket a szabad levegőn, de közben – egyebek mellett – a fenntartható élelmiszertermelésről is testközelből tanultak...
