Igyál egy kis vizet, kicsi, könnyebb lesz tőle a kaka. Nem dobjuk le a kulacsot. Kicseréljük a pelenkát, gyere. Édesanya odaadja a cseppet, csak nyisd ki a szádat. Előbb nyisd ki, s utána odaadja anya. Csipp-csepp, egy csepp, öt csepp meg tíz, olvad a jégcsap, csepereg a víz. Ügyes vagy. Mossuk meg a szemedet. A víziló is szereti a vizet. A bálna is vízben él, csak az óceánban. Hogy pancsolnak az elefántok? Az ormányával spricceli a vizet, nézd csak! Nem rágjuk a könyvet! Nézd csak meg a dzsungel állatait, amíg zuhanyzik anya.
Hol a te szemed? Megmutatod? Üüüügyes vagy! Keresd meg addig a strandlabdádat. A nagy labdát, cupika. Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol… Most menj, s hozd ide a gumikacsádat. Nem azt, amelyiknek leharapta a csőrét a kutya, a másikat. Kiskacsa fürdik fekete tóban, anyjához készül Lengyelországba… Tudod, milyen jó énekelni a zuhany alatt? A szomszéd bácsi is szokott, igaz? Ne piszkáld a lefolyót, koszos, pihaaa. Szennyvízcső. Ott folyik le a pisi s a kaka. Vécécsésze. Te is oda fogsz pisikálni, ha nagyobb leszel majd. Psss-psssss, pisil édesanya.
Ha nem lesz eső, délután kimegyünk a strandra. A meleg pisilébe, ketten, anyával.
Milyen kedves volt a vízimentő bácsi, emlékszel? Felcipelt babakocsistól a napozóteraszra. Ha már nem képesek egy babakocsifeljárót csinálni oda. Mert anya nem bír felcipelni babakocsistól, a 13 kilóddal. Husi vagy. Egy tündérbügyür, cuki-husi, boka-toka. Hallámfalva szépe vagy! Mit a falu, a Kárpát-medencéé, az vagy! Strand után kivisszük a kutyát, s megnézzük a Küküllőben a kacsákat. Háp-háp-háp, igen. Ne dugd az ujjadat az orrodba!
Nem vesszük el, az a kutya csontja. Nem esznek a gyerekek csontot, na! Csak műcsont, de akkor sem, malacka.
Az bingyó. Az alma fiókája. Kérsz almát? Jó, adom, csak anya megmossa. Mosómaci, igen, képzeld el, van olyan állat, aki szeret mosni. Nagy az Isten állatkertje, erre szokták mondani. Az a tukán. Édesanya se hallott róla eddig, de a dzsungelben él a fákon, s hatalmas csőre van. Hogy csinál a kakukk? Ka-kukk-ka-kukk. Igen. A fitiszfüzike az anya kedvenc madara. Hallod, milyen szépen csicsereg? Micsoda butaság: szemüvege van a macskának. Igazából nincsen szemüvege a macskának, csak a könyvszerkesztő néni vagy bácsi viccből rakta az orrára. Nem szerető, szer-kesz-tő. Mint édesanya. Csak anya nem könyvet szerkeszt, hanem újságot. Nem tépjük a könyvet! Finoman. Ha gyűröd, elveszem, na.
Csak a kutyák rágják a labdát, te ne rágjad! Megtöltöm a kádat. Kettő perc, s jön édesanya. Hozom a vízilabdákat. Nem isszuk a fürdővizet! Csak a kutya issza. Tusfürdős víz, kicsi, nem tiszta! A kutya ihatja, de neked nem szabad. Igaz, milyen vagány a pancsi?! Fröcsög, csepeg, spriccol. Ne szívd ki a vizet a labdából, Rella! Levágja addig a körmöd anya. Tó vize, tó vize csupa nádszál, egy kacsa, két kacsa odacsászkál, sárban ezer kacsa bogarászik, reszket a tó vize, ki se látszik. Vedd a másik kezedbe. Nem fáj ez, anya se sír, amikor magának vágja. Már csak kettő van. Jó, akkor úgy marad. Mint egy kicsi purdénak. A könyvet nem dobjuk a kádbaaaaaa! Anya a hibás, miért hagyta ott, igaz? Nem öntjük a vizet a pokrócra! Nézd csak, hogy iszik a madárka! Azért tette ki anya a tálat, hogy tudjanak inni a szomjas madarak. Neeeeeeem te, az a madarak tálja! Kérsz vizet? I-G-E-N. Mondjad ügyesen anyának.
Hozok egy kis vizet, hogy ne szálljon a por, s tudjunk tortát sütni a formákkal. Sülj meg, torta, aranytorta, ha nem sülsz meg, pofon váglak. Pof. Micsoda szép tortát sütött édesanya. Nem megenni való, csak játékból mondjuk, hogy torta. A szülinapodon, az volt az igazi torta. Emlékszel, hányan ünnepeltünk? Mennyi sörösdoboz hűsölt a kádban!
Ne felejtsünk vizet venni a boltban. Babavizet, mert te baba vagy. Igen, az is baba, s te is baba. Ő is kislány, csak fekete, azért göndör a haja. Af-ro-a-me-ri-kai. Úgy mondják. Neked is göndör, igen, de te nem fekete vagy. Te székely vagy. Anya is székely, mama is székely, a kutya… ő nem biztos, hogy az. Mert őt román vidékről mentette anya kollégája. Ro-mán – mint Nimród apukája. Más nyelven beszél. Akárcsak Leila apukája, csak ő cseh. Mi Udvarhelyen élünk, ő Prágában. Hajnikának nincsen apukája. Vagyis van valahol, csak nem tudni, hol van.
Po-ronty. Ez is szép szó. Puja, gyermek, leszármazott, utód, babácska.
Miket beszél édesanya? Apuka helyett keresztapukái vannak Hajnikának. Sok unokatestvére, s egy nagy, szerető családja. Neked mi vagyunk a családod: anya, mama s a kutya. A kutyát azért szeretjük, mert nem szól bele semmibe. Igaz? Csak ugat. Vau-vau, igen, így csinál a kutya. Sokat ugat. De hát édesanya se beszél keveset, igaz? Mossuk meg a mocskos szánkat. S öntsünk tiszta vizet a pohárba.
⁎ ⁎ ⁎
Igyál egy kis vizet, kicsi, könnyebb lesz tőle a kaka. Nem dobjuk le a kulacsot. Kicseréljük a pelenkát, gyere. Édesanya odaadja a cseppet, csak nyisd ki a szádat. Előbb nyisd ki, s utána odaadja anya. Csipp-csepp, egy csepp-öt csepp meg tíz, olvad a jégcsap, csepereg a víz. Ügyes vagy. Mossuk meg a szemedet, gyere. A víziló is szereti a vizet. A bálna is vízben él, csak az óceánban…
