Az eredetlegenda, ami az ember történetét vezeti vissza a világ kezdetéig, rögtön a Föld megteremtése és az ember megformálása után, arról szól, hogy Isten kerubokkal, bibliai lényekkel (a zsidó hagyományban a legmagasabb kaszt) zárja be az Éden, a Paradicsom kapuját. Nem mehet többé vissza a nő és a férfi kertbe. Büntetésül testük ráncosodni kezd, mulandó lesz, és végül meghalnak.
A föld megkeményedik, kapával és ásóval fog csak termést hozni. Még a kígyó sem ússza meg, csúszómászó lesz, és eltaposható. Valahol itt kezdődik az emberi lét pszichológiája. Itt teszi meg az ember az első fogadalmát, és kezdi el a halandó életet. Sok veszteséggel jár. Bár megkapta a szabad akaratot, megtapasztalja, hogy mi a jó, és mi a rossz, az Éden kapujában elveszíti a látását. Többé már nincsenek isteni lények, nem látja azokat. Materiális lesz a világ, bizalmas és testi.
Azóta sokadik új év, új hajnal virradt az ember számára. Az örökkévalóság a lelkébe került, hol messzibbnek tűnt a mennyország és a pokol, hol közelebbinek.
Most, 2024-ben megint fogadalmakat tesz sok ember. Fogyókúra, önismeret, lemondások. Ki tudja, mi száll fel az égig, ima, fohász formájában. Mihez kér idén is új erőt az ember. A Szentírásra, erre a régi könyvre hívom fel az új évben a figyelmet. A legtöbb csoda itt történik. ,,Bár szemünk túl sokat látott, hogy lásson, fülünk túl sokat hallott, hogy halljon”, minden helyrehozható, írja ebben a könyvben. A titok nyitja lapjai közé van elrejtve. Az újévi kívánság is ennek egyik leveléből származik. Talán sokan ismerik Pál apostol szavait:
A legelcsépeltebb szavak papi körökben. Mégis hiszem, hogy hittel, reménnyel és szeretettel kellene megállni az embernek az új év küszöbén, és előre tekinteni. Látva a világot, és benne az életen vakon átrohanó embert, még több hittel, reménnyel és szeretettel. Így talán ez az év lesz az, amit rég vártunk.
korábban írtuk
Szilágyi Szilamér: Együtt, Erdélyben
Nincsenek véletlenek. Pár napja csűröm-csavarom magamban a gondolataimat a tolerancia kapcsán, aminek nem sokkal ezelőtt volt a világnapja. Így advent és karácsony előtt még érzékenyebb. Az elmélet és a gyakorlat között nagy különbség van, főleg ha a toleranciáról beszélünk.
