Szülessen egy könyv a koronavírusról, amelyet gyermekek írnak! – Ezzel a tervvel hirdette meg meseíró pályázatát a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, és meglepetésükre, több mint félezer alkotás érkezett a felhívásra. A láthatatlanná tevő maszk címet viselő kötet kor- és kór-dokumentum - vallja Zsigmond Emese, az Ábel Kiadó gondozásában megjelent 300 oldalas mesegyűjtemény szerkesztője. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

„Rosszabbul alszom, mint a koronavírus-fertőzés előtt. Gyakrabban ébredek fel éjjel, és nem tudok visszaaludni. Állítólag ez is poszt-Covid szindróma. És szerencsés vagyok, hogy „csak” alvászavarral küzdök, mert van ismerősöm, aki hat hónappal a megbetegedés után sem képes lépcsőt mászni, másiknak meg szinte teljesen kihullt a haja.” (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Másfél éve egyre erőteljesebben terjed az információs járványhelyzet is. És ez ellen nem véd a maszk vagy a fizikai távolságtartás, de még a vakcina sem. Mert ez többnyire az online térben és a közösségi médiában szedi áldozatait.

Környezetemben egyre gyakrabban tapasztalom a fokozott türelmetlenség, nyugtalanság, verbális és viselkedésbeli agresszió megnyilvánulásait ügyintézés közben, üzletekben, orvosi rendelőkben. A vίrus terjedésének kezdeti fázisában, mikor otthonmaradásra kényszerült a társadalom nagy része, azt reméltük, hogy mindez pozitίv hatással lesz az emberi kapcsolatainkra, türelmesebbekké, figyelmesebbekké válunk egymás iránt. Ennyi idő elteltével azonban tapasztalataim nem ezt támasztják alá.

Az elmúlt évben egyértelműen látszott, hogy növekszik azoknak a fogyasztóknak a száma, akik a fenntarthatóság érdekében igyekeznek korlátozni kiadásaikat és egyre inkább elmozdulni minimálisan is akár az önfenntartás felé. Felmérések igazolják, a tavalyi év egzisztenciális bizonytalanságai arra sarkallták a fogyasztókat, hogy másképp gondolkodjanak vásárlásaik rövid és hosszú távú következményeiről.

Rendkívüli ez a helyzet, hogy annyi embernek egyszerre borult fel a világ. Több száz millióan, Alaszkától Rio de Janeiróig otthon ültek az emberek. E tapasztalat nyomán változások várhatók személyi, szervezeti, sőt, társadalmi szinten is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Sokunkat foglalkoztat az, hogy a világjárvány miatt tudunk-e jó irányba változni, tudatosabbak lenni a fogyasztásban, a munkaelosztásban, oktatásban, és tegyük hozzá, egyénileg is a magunk javára tudjuk-e fordítani azokat a készségeket, melyekre most szert tettünk. Hiszen sokan otthonról dolgozunk, a gyerekek otthon tanulnak, a háztartást vinni kell, magyarán az élet nem állt meg, alkalmazkodni muszáj. Vágyunk a régi életformánk után, de azért vannak pozitívumai a jelenleginek. Meg tudjuk őrizni a jót? –