Címke: bánffy

Minden illúzió szertefoszlott: Barcsayék története

A háború előtt a Barcsay család háromlaki életet élt: nyáron a gyalui kastély számított a főhadiszállásnak, ősszel Kolozsvárra költöztek. Budapesten a Reviczky utcai Bánffy-palotában laktak, a két háború között pedig bérbe adták a lakások egy részét. A második világháború alatt először a Kelenhegyi úton béreltek villát, onnan a németek miatt kellett menniük, mert épp az ingatlannal szemben állt a japán nagykövet rezidenciája. Talán 1947-ig reménykedtek abban, hogy újra jó irányba alakulhatnak a dolgok, a

Motorbiciklis leánykérés – egy szép szerelem krónikája

A két fiatal, báró Bánffy Mária és Ugron István az atyafiság okán került össze. A dolog önmagában nem túl kirívó, Erdélyben szinte mindenki mindenkivel rokon. „Kellett” hozzá persze a második világháború is, amelynek során Erdély egyik része 1940-ben visszatért az anyaországhoz, Ugron István pedig élt a kínálkozó lehetőséggel, Erdélybe helyeztette magát...

Bonchida, „Erdély Verszáliája”

A Kárpát-medence egyik legszebb történelmi épülete, Erdély Versailles-a mai, részlegesen felújított állapotában is lélegzetelállító látványt nyújt. A Kolozsvárról Désre vezető útról Válaszút északi kijáratánál letérve, a Kis-Szamos jobb partján rögtön feltűnnek a Bánffy-kastély tornyai. Távolról is csodálatos, közelről még inkább.

Saját életükből kitelepítve: Nagybirtokosok hetvenkét évvel ezelőtti kálváriája

A huszadik század rengeteg fájdalmas eseménye között máig sebeket felszakító emlékek övezik Erdélyben az 1949. március 2–3-ra virradó órákat. A Románia Szent Bertalan éjszakájának is nevezett éjjelen több ezer embert gyűjtöttek össze és szállítottak kényszerlakhelyre. A háromszékiek számára pedig másfél év múlva a kálvária újabb stációja következett: az 1963-ig tartó dobrudzsai kényszermunkatábor.

Gróf Bánffy György esete a szőlővel

Milyen is volt az a kegyelmes úr, gróf Bánffy György? Én tízéves koromig mindig egyformának láttam. Hófehér hajú, Mikulás-arcú öreg bácsinak láttam. Egyszerű ruhákban járt, nyáron a fején legtöbbször puha panama kalapot viselt. Nem volt ő rossz ember, sohasem hallottam, hogy valakit megvesszőztetett volna, és tudomásom szerint egy inast, sem lakájt meg nem suhintott a kutyakorbácsával. A gróf intézőjének a lánya, Veress Béláné, született Vajna Rozália emlékei Bánffy Györgyről.

Életörökség: teher vagy útravaló?

Önmagában már az egy örökség, ahová születünk, a kérdés csak az, hogy mit látunk belőle, és mihez kezdünk vele. Arisztokratát, néprajzkutatót, és többgenerációs értelmiségi családok leszármazottait faggattuk sajátos erdélyi örökségük életükben betöltött szerepéről. (A teljes cikk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

Lélekben Erdély

Ugron Mária – 2018. november 24-én, kilencvenkét évesen adta vissza lelkét teremtőjének – tizennyolc esztendősen Nyugat-Magyarországra került, de élete végéig erdélyi maradt. Ha Erdélyről hallott, azonnal honvágya támadt. Élete utolsó pillanatáig Szilágynagyfalu jelentette a „hazamegyek” célállomását. Mert télen, iskolaidőben Kolozsváron élt ugyan a család, a nyári hónapokat azonban Nagyfaluban, Marosgezsén vagy a Brassó környéki Bodolán töltötték. Fizikailag Magyarországon, lélekben egészen máshol.

Bánffy Ádám báró csemperakásból is megélt volna

„Élete a 19. századi művészetkedvelő magyar főúr alakját és pályaképét mintázza. Mindennél hitelesebb alátámasztása annak, hogy Erdély főurai nemcsak mecénásokat, hanem művészeket is szép számban adtak a hazának.” Csinta Samu újságíró Gróf biciklin sorozatának főhőse báró Bánffy Ádám.

Egy régi vágású erdélyi úriember: Ugron Béla

Erdély-szerte sokan ismerik és tisztelik Ugron Bélát, és a legtöbbeknek ismerősen cseng az Ugron név. A székely nemesi család főispánt és országgyűlési képviselőt is adott a magyarságnak, Béla dédnagyapjának, Ugron Gábornak köszönhető például az is, hogy a székely gőzössel U

Bárónő 49 dédunokával – Szüljetek magyar gyermekeket!

Megélte a világháborút, a menekülést, férje bebörtönzését. A legnehezebb időkben sem adta fel, öt gyermeket szült és nevelt fel. Erős asszony, egy élő történelemkönyv. Alapítványt működtet, és 49 dédunokának örül. Ugron Istvánné Bánffy Mária történelmi idők tanúja, az utolsó erdélyi na

Bánffy Farkas: Nem csinálni, megcsinálni kell!

Az erdélyi főnemesi család sarja huszonévesen, Budapestről költözött a családi birtokra, a Fehér megyei Fugadra. Azóta felmenői – és más erdélyi családok – visszaszolgáltatási ügyeinek harcosa, s birtokaikat kezeli. Bánffy Farkas közösségi ember, gyakran megfordul Vásárhelyen, Kolozsváron, s rendszerint Tusványoson is. Előadást tart

Csehország: várak, sörök és jó emberek

Ha azt mondom, hogy Csehország és utazás, elsőre általában a finom sör és a csodálatos főváros, Prága ugrik be a legtöbb embernek. Tavaly nyáron mi a vidéket, a kisvárosokat céloztuk meg.